Aki feliratkozik szavazni, kötelezhetik, hogy el is menjen

2012.07.27. 9:22

Orbán Viktor kormányfő szerint elhatározták magukat, hogy úgy alakítanák át a választási rendszert, hogy csak az szavazhatna, aki feliratkozna. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a külhoni magyarok esetében a levélben szavazás általánossá tételét tartják ésszerű megoldásnak. A munkahelyvédelmi akciótervüket végigviszik, de ha kell, az azt részben fedező sárgacsekk-adót át is alakíthatják.

Bevezetik az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál, erről szeptemberben dönt a parlament - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Ezzel a miniszterelnök megerősítette a Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke által elmondottakat. Az elképzelés szerint a választások előtt egy bizonyos időpontig, Kósa példaként két hónapot említett, jeleznie kell a részvételi szándékát annak, aki voksolni kíván a parlamenti választásokon.

A kormányfő közölte: Magyarországon eddig az állam választói névjegyzéket állított össze, és saját adatbázisából indult ki, ezt most megfordítják, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillatanától kezdve minden információt, ajánlástevési lehetőséget megkap. Aki pedig nem akar részt venni, az kívül marad ezen, és őt nem fogják "zargatni" választási akciókkal, az nem fog szórólapot vagy kopogtatócédulát kapni.

A feliratkozás több hónapig tart majd, mindenki tudni fog róla, és könnyű lesz megoldani ezt a feladatot. Arra a felvetésre, hogy lesznek, akik elfelejtkeznek majd erről, a kormányfő azt mondta: azt gondolja, ha valaki az ország számára egyik legfontosabb döntésben részt kíván venni, akkor "annyit igazán megtehet", hogy a maga részéről a szándékot jelzi. A feliratkozás alapján jóval a választások előtt tudni fogják, hogy a magyar választópolgárok hány százaléka dönt úgy, hogy részt vesz a szavazáson.

A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy erről szeptemberben, illetve az ősszel kezdődő parlamenti ülésszakon dönthet-e az Országgyűlés, azt mondta: határoznia kell erről a parlamentnek, mert úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a külhoni magyarok esetében azért van szükség a feliratkozásra, hogy egyáltalán létrejöjjön a választói névjegyzék. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy ésszerű megoldásnak tartják a levélben történő szavazás általánossá tételét a magyar államhatáron kívül.

Azon azonban még vita van a kormánypártokon belül, derült ki Orbán szavaiból, hogy akik feliratkoztak, azoknak kötelezővé tegyék-e a részvételt.

A munkahelyvédelmi akciótervet megvédi

A kormányfő a törvényjavaslati formát is öltött, három hete a parlamentnek benyújtott munkahelyvédelmi akciótervét védte. Az akcióterv két részből áll. Az egyik a nehéz helyzetű társadalmi csoportok (25 év alattiak, 55 évnél idősebbek, szülésről visszatérő nők, tartós munkanélküliek) elhelyezkedését, munkahelyének megőrzését segítenék azzal, hogy utánuk a munkáltatók 2 éven keresztül vagy egyáltalán nem kell hogy megfizessék a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, vagy a normál mérték felét kell hogy az államnak utalják. A másik része két új vállalati adót kínál fel, a mikrovállalkozásoknak egy havi 50 ezer forintos fix adót, illetve a 25 főnél kevesebb munkást foglalkoztató cégeknek szánt kisvállalati adót, ezek egy sor mostani közterhet kiváltanak.

Orbán szerint a 300 milliárd forintosra becsült csomagot végigviszik, annak a fedezete a jegybankra, az államkincstárra és a kereskedelmi bankokra is kivetett sárgacsekk-adó. Az Európai Bizottság és az IMF azonban a jegybankra kirótt, évi 100-120 milliárd forintosra becsült adót nem fogadja el, annak visszavonását kéri. Orbán szerint ha valamiért nem lehetséges a tranzakciós illeték a kormány által most elgondolt formában, akkor másképpen oldják meg a munkahelyvédelmi akciótervhez a forrásteremtést, de a célokból nem engednek.

Arról, hogy az IMF és az Európai Központi Bank sem helyesli a tranzakciós illeték bevezetését, a kormányfő azt mondta: eddig minden újszerű lépést ellenállás fogadott, az ebből fakadó vitát viszont általában megnyeri a magyar kormány. Szerinte így volt a bankadó és a válságadók esetében is, amely azóta sok uniós országban bevett eszköz.

Mint mondta, az unióban évek óta beszélnek a tranzakciós adóról, csak nincs erő annak bevezetéséhez. "Nekünk van erőnk, bevezettük, persze, hogy az első reakció a negatív módon érintett világ részéről elutasító, és megpróbálnak minket feltartóztatni. Meglátjuk."

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy kéthetes konzultációsorozata alatt tárgyalópartnereitől alternatív megoldásokat, érdekes szakmai felvetéseket kapott, de a kormányzás irányának megváltoztatásáról szó sem volt. Elmondása szerint a várakozásokhoz képest sokkal nagyobb egyetértés van a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek között. Némiképp más kép rajzolódik ki az IMF tegnap kiadott közleménye alapján és az [origo] információi szerint , ugyanis több kérdésben elég távol vannak egymástól az álláspontok.