Ilyen az elpusztíthatatlan magyar tehetség

2012.08.17. 0:29

Egyik kézbe egy kupa bor, másik kézbe egy rúd kolbász, így érzi magát igazán jól minden magyar - derült ki a Magyarok Világkongresszusának csütörtöki nyitónapján. Kackiás bajszok erdejében próbáltunk megoldást találni a magyarság legégetőbb problémáira, lerántottuk a leplet az egész emberiséget mérgező nagy élelmiszer-összeesküvésről, és ha minden jól megy, akkor a kongresszus végére az egész világ ugyanazt a rovásírást használja majd.

Buliztunk már a Gólyavárban, de ilyen crossover műsort még nem hallottunk, mint amilyen most a Magyarok VIII. Világkongresszusa nyitórendezvényének programja volt. A verbunkos népdalokkal fellépő férfikórus által keretes szerkezetbe helyezett délelőtti konferencia a politikai ezotéria, az összeesküvés-elméletek, az alternatív történelem és a hun életmódtippek furcsa elegyéből állt. A kulcsszó: magyar, magyar, magyar. A résztvevők száma: 150 fő. Az egy főre jutó bocskaik száma: 0,36. Az egy főre jutó bajszos férfiak száma: 0,65.

Az ELTE Múzeum körúti campusában lévő Gólyavár előterében, a regisztrációs pultnál ücsörgő fiatal lányok teljesen kilógtak a sorból, a konferencia résztvevőinek átlagéletkora ugyanis ránézésre 60 év fölött volt. A statisztikán csak a technikát kezelő harmincas fiú javított, aki a magyarság tartósan emelkedő pályára állításán fáradozó felszólalók előadásai alatt unott fejjel olvasta az [origo] híreit. Nem ő volt az egyetlen, akit nem izgattak fel az előadások: a középső sorokban ülő, kackiás bajszú idős férfi már az ötödik percben elaludt, és csak a csókai férfikórus zengő népdalaira ébredt fel.

A Világkongresszus több minikonferencián beszél át olyan, a magyarság jövője szempontjából sorsdöntő kérdéseket, mint a népjólét, a demográfia, a borászat, a rovásírás vagy Petőfi Sándor titkos élete. A négyévente megrendezett Világkongresszus idén a "Jövő a Szent Korona jegyében" címet kapta, ezért az előadások ideje alatt, a pódium mellett félórás váltásokban fehér köpenybe bújt koronaőrök vigyáztak a nemzeti ereklye másolatára - hacsak erre az időre Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke nem kérte kölcsön a Parlamentből az igazit.

A legkarakteresebb felszólaló az In Vivo demográfiai és orvoskonferenciát bemutató prof. dr. Dávid Tamás volt, aki elmondta, hogy a titkos háttérhatalom célja a világ népességének csökkentése, amit többek között a mérgezett táplálékkal és a gyilkos gyógyszerek segítségével ér el. Szerinte az összeesküvést irányító Bilderberg-csoport célja, hogy minél több krónikus beteg legyen a Földön, hogy ezzel kereshessenek még több pénzt a drága gyógyszerek eladásából.

Orbán Viktor egy múlt heti interjúban kedvenc zenekarának nevezte a nyolcvanas-kilencvenes évek kultikus együttesét, a Vágtázó Halottkémeket, amelynek frontembere, Grandpierre Attila is felszólalt a konferencián. A zenész-csillagász azt mondta, a Fény üzenete című kulturális konferencia célja a magyar ősvallásról, a magyar ősműveltségről szóló párbeszéd elindítása. Szerinte a magyarság több mint ezer éve lejtőn van, ennek oka pedig az, hogy a nyugati hatalmak nemzetellenes módon rákényszerítették az embereket a kereszténység felvételére, és az ősvallás kirekesztésére az életből. Hozzátette azonban, hogy "a magyar tehetség természeti tényező, amit nem tudtak elpusztítani".

A szkíták, hunok, avarok múltját és magyarokkal való kapcsolatát kutató, valamint Petőfi Sándor eltitkolt halálát firtató előadások után kiderült, hogy a kongresszusnak van egy nemes célja: végre pontot tehet annak az évek óta tartó vitának a végére, ami a rovásírás karakterkészletének szabványosítása körül zajlik. Ha minden jól megy, és az ezt koordináló nemzetközi testület elfogadja a Világkongresszus által ajánlott karaktertáblát, akkor a magyarságnak lesz végre egy szabványos rovásírásos karakterkészlete.

Életmódtanácsokat is kaphattak, akik meghallgatták a Radványi Jenő borászati konferencia vezérszónokát, Kósa Jenőt, aki egy anekdota felidézésével arra lyukadt ki, hogy a magyar ember akkor érzi magát igazán otthon, ha az egyik kezében egy kupa bor, a másikban pedig egy rúd kolbász van. A legnagyobb tapsot azonban a Sólyom Lászlót gyakorlatilag lehazugozó előadó kapta. Bottyán Zoltán a korábbi köztársasági elnök egyik korábbi nyilatkozatáról - ami a történelmi párbeszéd "detrianonizálásáról" szólt - azt mondta: "Aki Trianon nélkül beszél a magyarságról, az hazudik!"