A jövő jogászai kezdhetik tölteni a malacperselyt

2012.08.29. 13:27

Már jövőre lenullázná az állami férőhelyek számát a jogász- és gazdasági képzésben a kormány, vagyis a hallgatóknak kell majd előteremteniük a félévente több százezres tanulmányi költséget. Orbán Viktor a lehető legkevesebb szaknak adna állami pénzt a következő években, de a rektorok próbálják meggyőzni, hogy kutatónak, meteorológusnak vagy tanárnak senki nem jelentkezne a saját pénzén.

Még nincs végleges döntés, de a felsőoktatási államtitkárságon szinte tényként kezelik, hogy jövőre nem lesz állami ösztöndíjas hely a jogász- és gazdasági képzésben - mondta egy, a felsőoktatási államtitkárságon dolgozó forrásunk. Egyrészt az oktatási államtitkárság adatai szerint az idén az önköltséges képzésre is túljelentkezés volt, azaz nincs szükség az állami helyekre.

Másrészt Orbán Viktor miniszterelnök is egyre jobban sürgeti, hogy jogászokat és közgazdászokat ne állami pénzen képezzenek az egyetemek. Megkérdeztük az oktatási államtitkárságtól, valóban megszűnnek-e az ösztöndíjas helyek a jogász- és a gazdasági képzésben jövőre, illetve milyen képzéseken nem lesznek ösztöndíjas helyek a következő tanévben. Kis Norbert felsőoktatási helyettes államtitkár annyit mondott, hogy a minisztérium "a nemzet- és vidékfejlesztési stratégiai célok, a munkaerő-piaci előrejelzések, a diplomás pályakövetési adatok, valamint adott képzési területen indított szakok arányának figyelembe vételével" dönt a keretszámokról még ebben az évben.

Az államtitkárság a tervek szerint késő ősszel dönt a jövő évi keretszámokról, miután a rektorokkal is egyeztettek az új finanszírozási tervekről. Orbán Viktor ugyanakkor információnk szerint már a rektorokkal folytatott július végi találkozón közölte, hogy minimálisra csökkentik az ösztöndíjas helyek számát a felsőoktatásban, és tervei szerint jövőre megszüntetik az állami finanszírozást az általa piacképesnek tartott a jogász-, illetve gazdasági szakokon.

Minden diák maga állja

A miniszterelnök az utóbbi hetekben többször is beszélt a felsőoktatás finanszírozásának átalakításáról. Egy interjúban azt mondta, olyan felsőoktatást szeretne, ahol képes "minden diák maga állni a tanulási költségét". A jogi képzésről azt mondta, helyes lett volna, ha száz helyett már az idén nullára csökkentik az államilag finanszírozott keretszámokat, de "az oktatási kormányzat a fokozatosság mellett döntött". Orbán ezután szombaton a kőszegi Tranzit Fesztiválon kijelentette, önműködő felsőoktatási rendszerre van szükség: "az egyetemet, főiskolát végzett embereknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást [...], bár az állami ösztöndíjakat nem tudják teljesen kiiktatni, a számukat minimálisra kell csökkenteni".

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A kormány az idei tanévben is jelentősen visszanyeste az állami férőhelyek számát a jogász- és közgazdászképzésben. A különböző gazdasági képzésekre 2011-ben még összesen 4900 hallgatót vehettek fel államilag támogatott helyekre az egyetemek és főiskolák, de az idén már csupán 250 ösztöndíjas helyet hirdethettek meg. 2011-ben még 800 jogászt képeztek állami pénzen, ez a szám csökkent az idén százra.

A kormány szerint az állami helyek csökkentésével, majd teljes megszüntetésével azok sem szorulnak ki a felsőoktatásból, akiknek nem lesz pénzük kifizetni félévente a több százezres képzési költséget (a jogászhallgatóktól félévenként 150-350 ezer forint közötti összeget kérnek az intézmények). A kormány ugyanis - ahogy Hoffmann Rózsa erre többször utalt - ezért hozta létre a Diákhitel 2-t, amely teljesen fedezi a képzés díját, és kétszázalékos kamattal felvehető.

Orbán ellenzékben még tiltakozott

A Gyurcsány-kormány tervei szerint 2008-tól minden egyetem és főiskola fejlesztési részhozzájárulást, a köznyelvben tandíjat szedett volna a hallgatóktól. Ez alapképzésben a tényleges költségek tíz százaléka - évi 105 ezer forint -, mesterképzésben 15 százaléka - 150 ezer forint - lett volna. A Fidesz tiltakozott ez ellen, és az általuk kezdeményezett népszavazáson a választók is elutasították ezt a tervet.

Orbán Viktor 2008 februárjában azt mondta a felsőoktatásban tervezett pénzszedésről: "Több mint 20 ezer családnak azt üzente meg a magyar kormány, hogy hátat fordít nekik, menjenek Isten hírével. Nem törődik velük, nem adjusztálja őket, nem pallérozza a gondolkodásukat, nem fektet be a jövőjükbe." 2008 áprilisában pedig így fogalmazott: "A tandíjnak egyetlen dologhoz van köze: ahhoz, hogy valakik elbénázták a magyar gazdaságot, elbénázták annak működtetését, és ennek árát akarják velünk megfizettetni."


Senki nem menne meteorológusnak

A kormányfővel is tárgyaló rektorok szerint az állam nem bízhatja teljesen a diákokra a felsőoktatás finanszírozását. "Senki nem jelentkezne fizikatanárnak vagy meteorológusnak, ha nincs állami ösztöndíjas hely, ezeket a képzéseket nem fogják a hallgatók maguk kifizetni" - Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint ilyen példákkal igyekeztek meggyőzni Orbán Viktort a rektorok július végén, amikor a teljes önfenntartásról beszélt nekik a kormányfő.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Mezey szerint "olyan modell a világon nem létezik, hogy az állam teljesen kivonul a felsőoktatás finanszírozásából". Szerinte például a tudományos kutatás, a diplomácia miatt fontos nyelvszakokat vagy a tanárképzést sem lehet a diákok befizetéseiből eltartani. Mezey Barna azt mondta, Orbán Viktor az egyeztetésen beszélt arról, hogy valóban nullára csökkentenék a jogászképzésen az állami helyek számát.

A miniszterelnök ugyanakkor azt ígérte, ha egy hallgató a tanulmányai elvégzése után a közszférában helyezkedik el, képzési költségét az állam utólag kifizetni (például kivásárolja a felvett diákhitelét). Ezt a felsőoktatási helyettes államtitkár is megerősítette az [origo]-nak. Kis Norbert azt mondta, hogy "az önköltséget a képzés idejére kiváltó Diákhitel 2 törlesztését az állam átvállalja az állami, közszolgálati alkalmazottaktól. Ennek részleteit is rögzítő jogszabály előkészítése folyamatban van".

A rektorok Mezey szerint elfogadják azt, hogy az állam fokozatosan kevesebbet költ a felsőoktatásra, ezzel párhuzamosan viszont több piaci és pályázati pénzt kell bevonni a rendszerbe. A rektori konferencia a következő hetekben dolgozza ki javaslatát a finanszírozási rendszerről, az alapelvekről már a szerdai elnökségi ülésen megpróbálnak megállapodni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK