A gazdasági válság kezdete óta az élelmiszerrel is jobban spórolunk, de egy átlagos magyar még mindig évente 40 kiló élelmet dob ki a szemétbe. A hajléktalanok a kukákból tudnak jóllakni, az éttermi moslékért cégek versenyeznek. Pedig a feleslegből pénzt is lehetne csinálni.

Ha ön hajléktalan, akkor kéttucatnyi kukát feltúrva jól tud lakni abból a tetemes mennyiségű ételből, amit egy átlag magyar kidob. Évente fejenként 40 kilogramm élelmiszert dobunk ki, de ez csak töredéke annak az ételmennyiségnek, ami végül a kukákban végzi. Az évi 400 ezer tonnányi lakossági hulladék mellett további 1,4 millió tonna élelmiszer-felesleg keletkezik többek között az előállítás során, a kereskedelemben vagy a vendéglátásban.

Ezzel a jelentős mennyiséggel is le vagyunk maradva az Egyesült Államoktól: egy átlag amerikai a magyar mennyiség közel háromszorosát, évi 110 kilogramm élelmet dob ki. Nyugat-Európában hasonló a helyzet, míg Afrikában, valamint Dél- és Délkelet-Ázsiában évi 8 kilogramm az egy főre jutó élelmiszer-hulladék.

"Minél fejlettebb egy ország, annál magasabb a lakosság által kidobott élelmiszer aránya. Afrikai, ázsiai országokban inkább a mezőgazdasági, termelői oldalon keletkezik több hulladék a fejletlen technológiák és logisztika miatt. A nyugati világra az jellemző, hogy a fogyasztói elvárások miatt a kereskedelemben és vendéglátóiparban van sok ételhulladék. Ahol arányaiban kevesebbet költenek élelmiszerre, ott sokkal könnyedebben dobnak ki ételt" - mondta az [origo]-nak Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke.

Van kaja a kukákban

Cseh szerint Magyarországot egymással ellentétes tendenciák jellemzik. Nem reprezentatív vizsgálataik szerint a gazdasági válság óta az élelmiszerekkel is jobban spórolnak a magyarok. "Ráadásul néhány évvel ezelőtt senki nem tudta, hogy a feleslegnek van káros környezeti hatása, és mára több olyan környezettudatos ember van, akik odafigyelnek erre" - utalt arra Cseh, hogy az élelmiszer előállítása nagyon erőforrás-igényes.

"A szüleinkben erősebben benne van, hogy élelmiszert nem dobnak ki, de a fiatalok kevésbé veszik ezt komolyan" - mondta Cseh, aki szerint az is problémát jelent, hogy egyre gyakoribbak az egyszemélyes háztartások, ahol több élelmiszer megy a szemétbe, például azért, mert van termék, amit csak túl nagy mennyiségben lehet megvenni.

Egy VII. kerületi hajléktalannak hasonló tapasztalatai vannak. A hét éve az utcán élő Oszkár szerint a válság óta érezhetően kevesebb étel landol az utcai szemetesekben. "Éhen azért nem halunk, így is könnyű találni ételt. Budapest jól áll ezen a téren, sok még itt a milliomos" - mondta a férfi az [origo]-nak, aki szerint két-három utcát kell végigjárnia, hogy jóllakjon, ezt másfél óra alatt teszi meg.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Ajándékozza el élelmiszerét a szavatosság lejárta előtt!

Oszkár szerint a VIII. kerületet lenézik, de általában több kaját találni az ottani kukákban, mint a belvárosban. "Jó ételek vannak. Szokott lenni pörkölt, levesek, házhoz szállítják, de nem eszik meg őket. A múltkor tíz, nem lejárt szavatosságú konzervet találtam" - magyarázta, hozzátéve, hogy mindig megnézi a dátumot, a lejárt szavatosságú ételt nem eszi meg.

Verseny a moslékért

A lakossági hulladék mellett az áruházak lejárt szavatosságú termékei, illetve az éttermi maradékok, konyhai hulladékok is jelentős mennyiséget képviselnek. "Legnagyobb szívfájdalmam, ha az étel visszajön" - beszélt tapasztalatairól az [origo]-nak Takács Lajos, a budapesti Olimpia étterem séfje. Takács szerint a konyhájukban próbálnak arra figyelni, hogy minél kevesebb hulladék képződjön, így náluk csak heti 10 kiló keletkezik, a maradékokat a környékbeli kutyáknak adják oda.

Volt azonban olyan budapesti étterem, ahol látta, hogy 150 literes hordókkal szállítják el a moslékot. Egy közepes méretű budapesti étterem névtelenséget kérő üzletvezető-helyettese azt mondta, náluk napi szinten nagyjából 100 liter maradékot visznek el, amit - úgy tudja - állatoknak adnak. Azt mondta, rengeteg cég versenyez azért, hogy ingyen elszállíthassa a moslékukat, hetente vannak megkeresések. Mindennaposnak számít, hogy túl sokat készítenek egy ételből, a feleslegből napi 50-60 liter hulladékuk van, ezeket az a cég viszi el, amelyik a moslékot is.

Last minute vacsora

Pedig lenne arra mód, hogy jobban hasznosítsák az éttermi felesleget Cseh Balázs szerint. Olaszországban például létezik egy olyan honlap, ahol zárás előtt negyed árért kiszállítják a kidobandó ételeket. A boltok lejáró szavatosságú termékeit jóval könnyebb megmenteni, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület például a Metro áruházlánc működik együtt: a boltból zárás előtt elviszik a lejáró szavatosságú termékeket, és szétosztják a rászorulók között. Magyarországon kezdetlegesen alkalmazzák ezt a megoldást, az utolsó pillanatig a polcokon tartják az élelmiszereket, de Nyugat-Európában például már reggel elszállítják az aznap lejáró termékeket a boltból.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Pakolja át a hűtőjét hetente!

Az átlagember mit tud az ellen tenni, hogy kevesebb ételt dobjon ki? "Azt mondanám, hetente egyszer-kétszer pakolja ki a hűtőjét mindenki, hogy észrevegye a hamarosan lejáró szavatosságú ételeket. A zöldségek héját komposztálni lehetne, a csontos dolgokat állatmenhelyeknek lehetne odaadni" - tanácsolja Takács Lajos.

Cseh arra hívja fel a figyelmet, sokan nem is tudják, hogy az élelmiszerek szavatosságát kétféleképpen jelzik: minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idővel, és a minőségmegőrzési idő lejárta után egy hónappal is el lehet őket fogyasztani. Arról is beszélt, hogy ha van valami speciális magyar jellegzetesség az ételpazarlásban, akkor az az irdatlan nagy főzések ünnepekkor: "A magyaros vendéglátás olyan, hogy ötször annyi főzünk, mint amennyit kéne, mintha világháború lenne. Ilyenkor akkora felesleg keletkezik a háztartásokban, hogy óhatatlanul kidobunk ételt."