A Kalasnyikovoktól a szexbotrányig - a magyar diplomácia baklövései

2012.09.05. 19:23

Hogyan engesztelte ki az arabokat Gyurcsány, miután leterroristázta a szaúdi focistákat? Mit csinált a magyar kormány, miután nem engedték be Sólyom Lászlót Szlovákiába? Miért szállítottunk Kalasnyikovot a horvátoknak a kilencvenes években? Nem az azeri baltás gyilkos kiadása az első eset, hogy a magyar kormány nagyobb diplomáciai konfliktusba keveredik egy állammal. Összegyűjtöttük az emlékezetesebb eseteket.

A múlt pénteken Örményország megszakította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, mivel az örmény katonatársát meggyilkoló azeri baltás gyilkost kiadta a magyar kormány Azerbajdzsánnak. A diplomáciai kapcsolat megszakítása az utolsó lépések egyike két állam konfliktusában: akkor fordul ez elő, amikor az egyik állam úgy érzi, hogy vele szemben a másik állam nagyon súlyos jogsértést vagy politikailag nagyon ellenséges cselekedetet hajtott végre.

A rendszerváltás óta többször előfordult, hogy egy-egy kormányzati lépés vagy valamelyik politikus rossz kijelentése diplomáciai viharhoz vezetett. Összegyűjtöttünk a legemlékezetesebb diplomáciai botrányokat.

Gyurcsány és a terrorista focisták - többszöri bocsánatkérés kellett

Nagy diplomáciai bonyodalom lett 2005-ben Gyurcsány Ferenc egyik minden előzmény nélküli mondatából, amelyben terroristáknak nevezte a szaúdi focistákat. Az akkori kormányfő egy magyar rendezvényen azt mondta, hogy a magyar futballválogatott a február 2-ai szaúdi-magyar barátságos mérkőzésen "halált megvető bátorsággal küzdött az arab terroristák ellen". Gyurcsány később bocsánatot kért a szavaiért, de Szaúd-Arábia hazahívta nagykövetét Budapestről, és az arab ország lemondta Szili Katalin házelnök szaúd-arábiai látogatását.

Az ügy végül is többszöri bocsánatkérés után oldódott meg: a magyar külügyminiszter a kormánynak, Gyurcsány Ferenc pedig a szaúdi uralkodónak írt levelében kért elnézést. Az arab országok Budapestre delegált diplomáciai képviselői rendkívüli tanácskozást tartottak, és úgy döntöttek, hogy az eset nem fog kárt tenni Magyarország és az arab világ kapcsolataiban.

Forrás: MTI/Soós Lajos
Gyurcsány Ferenc a szaúdi nagykövettel

Sólyom a révkomáromi hídon - még Brüsszelben is bepanaszoltuk Szlovákiát

Szlovákiával több konfliktusa is volt Magyarországnak az elmúlt húsz évben (elég a Malina Hedvig-ügyre, Jan Slota megszólalásaira vagy a dunaszerdahelyi focibotrányra, Esterházy János lefasisztázására gondolni), de a leglátványosabb összetűzés Sólyom László államfő meghiúsult szlovákiai látogatása után történt.

2009. augusztus 21-én Sólyom László a szlovákiai Révkomáromba kívánt utazni egy helyi társadalmi szervezet meghívására, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén. A tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva egy uniós irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnök belépését a területére. A már a magyar-szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül látványosan visszafordult a híd közepén, és nem lépett be Szlovákia területére.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Sólyom László visszafordult a hídon

Magyarország ezután az Európai Bizottsághoz fordult, hogy büntesse meg Szlovákiát az uniós jog megsértése miatt. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint viszont a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenőrizzék a külföldi államfők belépését a területükre, függetlenül attól, hogy az érintett államfő uniós polgár-e.

Derülni is lehet diplomáciai bakikon

Előfordul az is, hogy egy diplomáciai bakiból nem lesz semmilyen konfliktus két ország között, és mindenki csak derül a történteken. Schmitt Pál akkori államfőnek például a miatt kellett magyarázkodnia tavaly, hogy a Breivik-féle tömeggyilkosság után küldött részvéttáviratban rosszul írta a norvég király nevét. V. Harald helyett Harold szerepelt a hivatalos honlapján. Az elnöki hivatal később jelezte, hogy csak a honlapon történt gépelési hiba, a norvég királynak küldött változatban állítólag helyesen szerepelt a név.

Szintén derültséget keltett, amikor Gyurcsány Ferenc 2007-ben egy pekingi rendezvényen hiába próbálta meg elmagyarázni a kínai vendégeknek, mi az a Gömböc. Az MTI beszámolója szerint a Gömböc szó lefordításával bajba került a tolmács, mire Gyurcsány "színlelt ingerültséggel" ismételgette, hogy "Gömböc". A diplomáciai gyakorlatban teljesen szokatlan módon a tolmács visszaszólt a miniszterelnöknek, hogy "magyarul én is tudom". A kormányfő ezután megpróbálta körülírni a magyar találmányt.



Nyírő-újratemetés - Románia mellett Izrael is bepöccent

Néhány hónappal ezelőtt konfliktus alakult ki a magyar és a román kormány között Nyírő József író romániai újratemetése miatt. A román kormányfő által antiszemitának és románellenesnek tartott írót a magyarok Székelyudvarhelyen akartak újratemetni, de a temetési engedély felfüggesztése miatt ezt elhalasztották.

Kövér László házelnök kijelentette, hogy "derült égből villámcsapásként jött az új román kormánynak ez a meglehetősen barátságtalan, civilizálatlan, barbár viselkedése". Victor Ponta román kormányfő elhatárolódásra kérte Orbán Viktort, de a magyar miniszterelnök nem kért bocsánatot, és közölte, hogy kegyeleti ügynek tartja a kérdést. A Nyírő-újratemetés miatt - mivel az író a Szálasi-féle nyilas parlament tagja volt - nemcsak Románia háborodott fel, hanem Izrael is. Június végén a Nyirő-megemlékezésen való részvétel miatt lemondta Kövér László házelnök Jeruzsálembe szóló meghívását az izraeli parlament elnöke.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Kövér László Nyírő József újratemetésén

Szexbotrány Fehéroroszországban - támadás a magyar EU-elnökség ellen?

Két videó is mérgezte tavaly Magyarország és Fehéroroszország kapcsolatát. A magyar EU-elnökség idején, májusban a minszki magyar nagykövetség tanácsosát kellett hazarendelnie a Külügyminisztériumnak, mert az interneten olyan videók jelentek meg, amelyeken egy nővel különböző intim helyzetekben látható. Bár a leplezetlen szexuális aktust is bemutató felvételekből egyértelmű, hogy a férfi házasságtörést követett el, a jelek arra mutatnak, hogy csapdába csalták.

Néhány nappal később egy újabb felvétel lett nyilvános. A videón Magyarország minszki nagykövetének, Kontra Ferencnek a felesége látható és hallható, amint olasz szeretőjével beszélget. A Külügyminisztérium jelezte, hogy a felvétel nyilvánosságra hozatalát durva provokációnak tartja, és "mint a minszki magyar diplomáciai jelenlét és munkavégzés ellehetetlenítésére irányuló kísérleteket, a leghatározottabban visszautasítja és elítéli". A magyar EU-elnökség befejezése után nem volt újabb konfliktus a két ország között. Az idén viszont a fehérorosz ellenzékiekkel való bánásmód miatt az összes uniós tagállam hazarendelte nagykövetét Minszkből, és csak április végén tértek vissza a diplomaták Fehéroroszországba.

Kalasnyikovok a horvátoknak - kénytelen volt elismerni a külügyminiszter

Az úgynevezett Kalasnyikov-ügy 1991 januárjában derült ki, amikor egy belgrádi lap nyilvánosságra hozta: Magyarország Jugoszlávia akkori tagköztársaságának, Horvátországnak géppisztolyokat adott el, így részt vett a horvát fél felfegyverzésében. A magyar diplomácia válságövezetbe engedélyezte tízezer Kalasnyikov típusú géppisztoly, illetve 1,8 millió darab lőszer szállítását. A vámosok Rakéta porszívóként könyvelték el a határon több részletben átjuttatott szállítmányt.

Forrás: MTI/Tréba Ákos
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter

Az Antall-kormány azzal is súlyosbította a jugoszlávokkal a konfliktust, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter korábban tagadta a fegyverszállítást. Az ügy nyilvánosságra kerülése után itthon vizsgálóbizottságot hoztak létre, amelynek kormánypárti (MDF-es) vezetője azt mondta, hogy "a magyar politika döntése a béke megteremtéséhez járult hozzá", mert nagyobb vérengzés lett volna, ha a horvátok nem kapnak fegyvert.

Magyar tévéműsor is kiborította már a külföldieket

2003-ban a japán nagykövet tiltakozó levelet adott ki a TV2 egyik műsora miatt. Stahl Judit Micuko című műsorában egy japán riporternek adta ki magát, és így készített interjúkat hazai ismert emberekkel. A japán nagykövetség szerint "a lófogúvá maszkírozott Stahl Judit egy kizárólagosan negatív tulajdonságokkal felruházott japán tévériporternő figurájával csúnyán gúnyolja a japánokat", és a műsor "megterheli" Japán és Magyarország kapcsolatát. A tévétársaság nem szüntette meg a műsort, mert szerintük nem "a japánokat gúnyolja, hanem a magyar hírességek elé állít görbe tükröt". A műsor végén azonban ez után kiírták, hogy Micuko egy kitalált személy.

Egy kolumbiai lap 2008-ban számolt be arról, hogy a Senorita Szöszi című műsor miatt a kolumbiai kormány a magyar Külügyminisztériumnál is rosszallását fejezte ki. A kolumbiaiak szerint ugyanis a Senorita Szöszi rossz képet fest Kolumbiáról, a címszereplő, a kolumbiai szerelmét üldöző Hargitai Bea ugyanis negatív és hamis megjegyzéseket tesz az országra. Amikor például Senorita Szöszi szeretett Alejandróját kereste, kijelentette, hogy Kolumbia "a világ legveszélyesebb országa" - jegyezte meg a kolumbiai lap. A műsort sugárzó TV2 szerint "egyáltalán nem áll szándékában megsérteni a kolumbiaiakat", később pedig nem ezért, hanem a rossz nézettség miatt rakták el főműsoridőből a produkciót.