Piaci elvek szerint a magyarok feleslegesek

A nyenyec írónőt a rokonság felemelő érzése, a komi asszonyt a kihalás rémképe, az udmurt nagymamákat pedig az összefogás iránti lelkesedés hozta Magyarországra, ahol szerdán kezdődött meg a finnugor népek hatodik világkongresszusa. A négyévente megrendezett találkozó miatt a Balaton partját ellepték az egzotikus selyemruhákban és hímzett főkötőben sürgölődő nyelvrokonok. Az északi országokból és a messzi Szibériából érkező küldötteknek főleg a nekik forró magyar időjárás jött be, de azt mondták, hogy azért nem csak kiváló klímája miatt fontos nekik a legnagyobb finnugor nemzet, Magyarország.

"A piacgazdasági elvek szerint a magyarok ugyanolyan feleslegesek, mint az észtek, a finnek, a hantik vagy a manysik" - közölte szerdán a siófoki konferenciaterem megszeppenő közönségével Toomas Hendrik Ilves, Észtország elnöke. Egy pillanatra megdermedt a levegő: a teremben nemcsak az említett nemzetek díszes népviseletbe öltözött delegáltjai, de húsz másik feleslegnek titulált apró nép képviselői is lesték az államfő szavait, aki Áder János magyar köztársasági elnöktől átvéve a szót nyitóbeszédet mondott a finnugor népek hatodik világkongresszusán. Az észt elnök azonban mindenkit megnyugtatott: szerencsére a népek és kultúrák értékét nem csak piaci elvek alapján mérik. Bár a kis országoknak olcsóbb lenne áttérni az angol, az orosz vagy a kínai nyelvre, ez nem fog megtörténni, mert a ritka nyelveket és az apró nemzeteket ugyanúgy védendő értéknek kell tekinteni, mint a ritka, kihalófélben lévő állatfajokat.

szólj hozzá: Piaci elvek szerint a magyarok feleslegesek

Videoriport a finnugor kongresszusról

A nyelvészet jelenlegi állása szerint a magyarok nyelvrokonai a több ezer éve Szibériából szétvándorolt finnugor népek, akiknek az évezredek alatt nagyon különbözően fejlődött a magyartól, de ősi szókincsében és szerkezetében kimutatható a rokonság. A finnugor népek között a magyarokon kívül kettő, az 1,1 millió főt kitevő észtek és az 5 milliós finnek rendelkeznek még saját állammal. A többi, kisebb nép főleg Oroszország területén él, és bár sokuk kisebb-nagyobb autonómiát élvez, szinte mindet fenyegeti az orosz asszimiláció veszélye.

A szerdán kezdődött, négyévente megrendezett finnugor világkongresszus éppen azért ült össze ismét, hogy a magyarokkal nyelvi rokonságban álló apró észak-európai és ázsiai népek kultúráját, nyelvét és létezését fenyegető problémákat megvitassa, és bebizonyítsa a világnak, hogy igenis szükség van a finnugor nemzetekre, fontos megőrizni ezeknek a népeknek a nemzettudatát. Bár a gazdasági válság miatt mindenki a kultúrától veszi el először a támogatást, nem szabad elfelejteni, hogy a pénz csak eszköz, a kultúra pedig a lényeg - figyelmeztetett Toomas Hendrik Ilves.

További képekért kattintson a fotóra!

A Siófokot ellepő több száz külföldi vendég, akik Balti-tenger partjáról, az északi sarkkörön túlról vagy épp Belső-Ázsia pusztáiról érkeztek, a hatalmas színes kavalkáddá változtatták a kongresszus helyszínét. A küldöttek a következő napokban kisebbségpolitikáról, nyelvről és oktatásról, kultúráról, médiáról és népesedésről vitatkoznak majd különböző paneleken és fórumokon, majd zárónyilatkozatot is elfogadnak a világ finnugor népeinek nevében. Az [origo] addig is arról kérdezte őket, hogy mi hozta őket Magyarországra, és miért tartják fontosnak, hogy a finnugor népek egymásra találjanak.