A bírók nyugdíjazásához faragják az alkotmányt

Felkerült a parlament honlapjára a bírók nyugdíjazásának alkotmányos kereteket biztosító szabálycsomag. Nyugdíj mellett nem lehetne bíráskodni, a 65. életév betöltésével mennének nyugdíjba a bírák.

Benyújtotta a kormány a parlamentnek azt az alkotmánymódosító javaslatát, amely a bírák nyugdíjazásáról szóló szabályokon változtatna.

2011-ig a bírák általános nyugdíjkorhatára 70 év volt, amely után szabadon dönthettek, hogy visszavonulnak-e. A kormány döntése alapján azonban ezt 62 évre szállították le, ráadásul kötelezővé tették a nyugdíjba vonulást. Az Alkotmánybíróság (AB) júliusban alkotmányellenesnek találta a törvényt, amely ezt elrendelte.

A péntek este benyújtott, Navracsics Tibor igazságügyi miniszter által jegyzett javaslat az alkotmány átmeneti rendelkezéseit módosítaná. Az egyik módosítás arról szól, hogy (a Kúria elnöke kivételével) 2022. január 1-jéig a bírákat a 65. életévük betöltésével kell felmenteni. Ezzel a kormány kiiktatja az egyik problémát, ugyanis az Alkotmánybíróság az ítéletében azt a kritikát fogalmazta meg az eredeti szabályokkal szemben, hogy a bírákra érvényes nyugdíjkorhatár nem konkrét életkort, hanem a születési évtől függő, mozgó korhatárt határoz meg.

62 fölött már ne vezessen

A Navracsics által javasolt módosítások másik fontos eleme, hogy a bírák nem láthatnak el szolgálati jogviszonyban feladatokat, ha már állami nyugdíjat szereztek. Vagyis ha valaki a 62 éves nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjba vonult, de nyugdíj mellett még dolgozna, az a szabályok szerint nem tehetné meg: választania kellene a nyugdíj vagy a bírói hivatal között.

A bírák ugyan a 65. életévükig dolgozhatnának ezentúl is, de az alkotmánymódosítás előírná, hogy bírósági vezető tisztséget, a központi bíróigazgatást végző szervezetben vezetői tisztséget vagy az ezt felügyelő szervben vezető tisztséget nem tölthetne be a 62. életévét elérő bíró.

Ezek a szabályok nem csak a bírákra, de az ügyészekre is vonatkozna a módosító szabályok elfogadása esetén. A nyugdíj melletti munka már november 1-jétől tilos lenne, a 65. év mint korhatár, a vezető tisztségek viselésének korlátozása viszont csak jövő év január 1-jétől.

Formai és tartalmi okok

Magyarországon 1869-től egészen tavaly év végéig 70 év volt a bírók nyugdíjkorhatára, a nyugdíjkorhatárt elérő bírók pedig szabadon dönthettek, hogy élnek-e a nyugdíjba vonulás lehetőségével. A kormánypártok azonban 2011-ben, az új alaptörvény vitája során úgy döntöttek, hogy csak az általános nyugdíjkorhatárig - jelenleg 62 éves korig - maradhatnak hivatalban. A Fidesz azzal magyarázta a döntést, hogy egységes nyugdíjkorhatárt akar, amelytől senki nem térhet el, majd a korhatárcsökkentést a 2011 novemberében elfogadott új bírósági törvényben is rögzítették.

Az Alkotmánybíróság azért semmisítette meg az erről szóló törvényt, mert úgy ítélték meg, hogy az formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket. A testület a formai okok között említette például, hogy a bírói hivatás gyakorlásának időtartamát (azt a felső korhatárt, amelynek az eléréséig a bírák elmozdíthatatlanok) nem sarkalatos törvényben - vagyis nem az alaptörvényben és a később rá épülő sarkalatos bírósági törvényben, hanem az alacsonyabb rangú, egyszerű többséget igénylő nyugdíjtörvényben írták elő.

Képünk illusztráció

A bírák kifogásolták azt is, hogy az alaptörvény és az alaptörvény átmeneti rendelkezései, valamint a bírák jogállásáról szóló törvény eltérő szóhasználatban alkalmazza a bírákra vonatkozó általános öregségi nyugdíjkorhatár fogalmát, illetve, hogy azt az irányadó nyugdíjtörvény sem konkrét életkorban, hanem születési évtől függő, mozgó korhatárban határozza meg.

Az AB legfontosabb tartalmi kifogása a jogszabállyal kapcsolatban az volt, hogy az alaptörvény és a felmentések ütemezését rögzítő átmeneti rendelkezései az érintett bírákat rövid időn belül, adott esetben három hónap alatt elmozdítják hivatalukból.

Strasbourgig ért

A bírósági törvénnyel egyébként nemcsak az AB foglalkozott, hanem a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság az Európai Bizottság Magyarország ellen januárban indított kötelezettségszegési eljárása részeként foglalkozik a kérdéssel, miután a magyar kormány a procedúra több hivatalos lépcsőjében sem volt hajlandó elállni a bírói korhatár leszállításától. A bizottság az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütközőnek tartja az intézkedést, és úgy látja, hogy a kormány semmilyen objektív magyarázatot nem adott arra, miért kényszeríti a bírákra a kötelező nyugdíjba vonulást, amikor egyébként a nyugdíjkorhatár emelését tervezi.

A kormánynak azért is sürgető a bírák nyugdíjazásnak rendezése, mert a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottság gyorsított ítélkezésre kérte az Európai Bíróságot, amely korábban már bejelentette, hogy már szeptemberben tárgyalást tarthat az idő előtti nyugdíjazások ügyében.

A nyugdíjazás miatt több száz bíró vesztette el hivatalát, közülük sokan peres eljárást kezdtek. A beadott módosító indítvány sokuk indítványait okafogyottá tette, de kérdés, hogy a többiekkel, illetve azokkal, akiket a munkaügyi bíróság már vissza is helyezett hivatalukba, mi lesz.