Meg voltam győződve róla, hogy megérdemlem a verést

A Fidesz óriási kanyart véve úgy döntött, mégis támogatja, hogy önálló bűncselekmény legyen a családon belüli erőszak, de a Btk. átírása még nem oldja meg a problémát. Az áldozatok sokszor maguk is elhiszik, hogy megérdemlik sorsukat, a rendőrök pedig nem értik, mi történik. Az egész egy hatalmas csapda: a szemellenzős hatóságok, a valóságtól elszakadó áldozatok és a zaklatás kifinomult módszerei feladják a leckét a kormánynak.

A Btk.-ban minden benne van, a családon belüli és a családon kívüli erőszakra is megfelelő büntetések vannak - a kormánypárti politikusok ezzel utasították el a hét elején a családon belüli erőszakra vonatkozó népi kezdeményezést. Pénteken délután aztán a Fidesz női képviselőinek nyomására Rogán Antal frakcióvezető bejelentette, hogy a párt mégis támogatja, hogy a családon belüli erőszak önálló bűncselekmény legyen. Az ötletet felvető civil szervezetek azzal érveltek, hogy azért lenne fontos külön bűncselekménynek nyilvánítani a családon belüli erőszakot, mert számos olyan megnyilvánulása van, amelyről tudomást sem vesznek a hatóságok.

Hagyják az egészet, mert az egyszerűbb

"A mostani rendszerben is lenne rá mód, hogy az áldozatok segítséget kapjanak" - mondta az [origo]-nak Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója. Hiába van azonban benne egy sor, a családon belül is előforduló bántalmazást büntető tényállás a Btk.-ban, hiányzik mellőle a rendészeti szakemberek felkészítése. Gyurkó szerint az ilyen ügyekben eljáró rendőrök, bírák szemléletébe sokszor nem fér bele a családon belüli erőszak elfogadása, és sok esetben nem is tudják vagy értik, hogy mivel állnak szemben.

"Képzeljük el azt a helyzetet, hogy valaki egyik nap sírva kihívja a rendőrt, mert késsel kergetik az asztal körül, megteszi a feljelentést, majd két nap múlva szintén sírva kéri, hogy szűnjön meg az eljárás. Ha nem tudja az eljáró szakember, hogy ennek mi áll a hátterében, ha nincs olyan támogató rendszer, amely az áldozatot segíti, akkor hagyják az egészet, mert az egyszerűbb. Azért nem rontják el a statisztikát, és veszik fel a jegyzőkönyvet, hogy pár nappal később már ne is legyen ügyük" - mondta Gyurkó. Spanyolországban ezt a problémát úgy oldották meg, hogy külön rendőrségi és bírósági egységek vannak, amelyek kizárólag a családon belüli erőszakra szakosodtak.

Hiába van benne a Btk.-ban a testi sértés, a nemi erőszak vagy az emberölési kísérletet, a családon belül előforduló bántalmazások esetén a témával foglalkozó jogvédők tapasztalata szerint problémát jelent, hogy jellemzően csak egy-egy konkrét ügy kerül a bíróság elé, azzal pedig nem foglalkoznak, hogy mióta tart is a bántalmazás. A NANE-nek volt olyan esete, amikor a bíró pénzbírsággal fenyegette meg ügyfelüket, amiért nem a kérdéses két testi sértésről tett vallomást, hanem a bírói felszólítás ellenére a többi erőszakos eseményt is belevette beszámolójába. 

Sírcsokor az ajtó előtt

Hiába van benne például a zaklatás a Btk.-ban, egy sor olyan eset is előfordul, amely ellen semmit nem lehetett tenni a hatályos törvények alapján. Ilyen volt például az, amikor valakinek a személyes adataival visszaélve a volt élettársa az interneten rendelt árut, de azzal sem tudtak mit kezdeni, amikor egy elhagyott férfi megfélemlítésül sírcsokrot, halotti mécsest rakott volt társa lakása elé. Azt sem bünteti a törvény, ha a postaládában olyan képek várják a bántalmazottat, amelyeken látszik, hogy aznap mit csinált, merre járt. Nem bünteti a törvény a kényszerített terhességet, a kényszersterilizációt, a családi kassza kisajátítását, a közös tulajdon rongálását, valamint azt sem, mikor a válófélben levő, vagy otthonról elköltöző fél egy teherautóba pakolja a közös lakás teljes ingó vagyonát, és véglegesen távozik onnan.

"A jogsegély-szolgálatnál találkoztunk olyan üggyel, ahol a volt felesége munkahelyére többször berohanó, ott randalírozó elkövetővel szemben a rendőrség azért nem indított eljárást zaklatás miatt, mert jogértelmezésük szerint a rendszeres, illetve tartós kritérium csak akkor teljesül, ha a zaklató cselekményt legalább tízszer végzik" - olvasható a Patent Egyesület és a NANE, Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület közös kiadványában.

Fontos része a problémának az is, hogy a családon belüli erőszak elszenvedőinek többsége a tapasztalatok szerint  nem hogy rendőrt nem hív, de nem is meséli el senkinek, hogy mi történik a négy fal között. Tóth Györgyi, a NANE munkatársa szerint a segítséget kérők is csak átlagosan harminc bűncselekmény elszenvedése után tesznek feljelentést.

"Nem kell csodálkozni rajta, hogy a bántalmazottak nagy része nem kér segítséget, mert attól félnek, hogy a rendőrök távozása után még nagyobb verést kapnak. A szomszédok is pontosan emiatt vannak inkább csendben: tartanak tőle, hogy nekik is kijut a bántalmazó bosszújából" - mondta az [origo]-nak egy nő, akit több mint tíz évig vert rendszeresen a férje. Ő ugyan beszélt a szüleinek és az anyósának arról, hogy rendszeresen veri a férje, de mindig azt a reakciót kapta, hogy valamit ő csinál rosszul. Szerinte a rendkívül összetett kérdést abból a szempontból is érdemes lenne külön vizsgálni, hogy mennyire szűkül be az évek alatt az állandó terrorban élők tudata. "Évekkel később jöttem rá, hogy miben is éltem pontosan, hogy mik történtek velem. Mikor vele voltam és vert, meg voltam róla győződve, hogy megérdemlem, és valamit én csináltam rosszul" - mondta.

Míg Magyarországon a könnyű testi sértésért vagy a szexuális erőszakért csak magánindítványban lehet feljelentést tenni, tehát az áldozatnak kell lépnie, addig külföldön hivatalból indítanak eljárást a bántalmazók ellen, ha észlelik, hogy baj van. Ausztriában a törvény úgy rendelkezik, hogy minden erőszakos bűncselekménynél az állam kezdeményezi az elkövető felelősségre vonását, amint a rendőrség is megtudja, hogy mi történt. Az áldozat hozzájárulása nem kell az eljárás megindításához.

Nem csak törvény kell

Annak ellenére, hogy Magyarországon több mint két éve létezik a távoltartás intézménye, a szakértők szerint ezen a téren is lenne még hova fejlődni. "A távoltartási rendelkezésnek már a kezdetekkor látszódtak a problémái" - mondta Gyurkó, aki szerint ellátórendszer, férőhelyek, átmeneti otthonok, áldozatsegítő szolgáltatások és családi menedékek hiányában nem lehet sikeresen alkalmazni ezt a rendelkezést.

Az Egyesült Államokban a közelmúltban módosították a törvényt, így a bíró akár 50 évre is elrendelheti a bántalmazó távoltartását, ha ellene korábban már kétszer távolságtartó végzést hoztak, vagy ha két alkalommal megszegte a távoltartást. Ausztriában a kiérkező rendőrök egyből két hétre szóló tilalmat rendelhetnek el, amelynek betartását legalább egyszer ellenőrzi a rendőrség a két hét alatt. A belépési tilalmat akkor is kiszabhatják, ha az áldozat erőszak miatt a rendőrségnél bejelentést tesz, és további erőszaktól tart, de a rendőrséget nem a helyszínre hívják ki. Az osztrák törvények azt is biztosítják, hogy valaki lelki erőszak esetén is ideiglenes intézkedést kérjen.

Az UNICEF gyermekjogi igazgatója szerint az osztrák rendszer nem önmagában tekint a családi erőszakra, hanem elfogadja, és elismeri, hogy sok esetben hosszú ideig tartó családi problémák, konfliktusok, életvezetési nehézségek idézik elő, és hogy bizonyos esetekben kölcsönös erőszakról van szó, ahol a nő lelki, a férfi pedig fizikai erőszakot alkalmaz. Gyurkó azt mondta: ebben a rendszerben mind a két félnek segítséget lehet nyújtani abban, hogy megértse, mit és miért tesz. Ugyanis ha nincs megértés és elfogadás a háttérben, akkor az áldozat jó eséllyel újra az áldozat szerepében találja magát a következő párkapcsolatában, az erőszaktevő pedig nagy rutinnal választ maga mellé következő alkalommal is olyan személyt, akit szabadon vegzálhat.

A bébiszittereket is védenék

Egyes országokban a család tagjain kívül a családdal együtt élő háztartási alkalmazott is lehet sértettje a családon belüli erőszaknak. Maga a fogalom is azt igyekszik lefedni, hogy az együttéléskor valaki, aki erőszakos a másikkal szemben, ezt sokkal "könnyebben" megteheti, és tovább rejtve tarthatja - épp azért, mert a családi viszony elfedi a külvilág előtt, hogy mi történik - mondta az [origo]-nak Gyurkó Szilvia.

A KDNP-nek nem tetszik ez a kifejezés, mert szerintük a család olyan szeretetközösség, amely önmaga definíciójával kellene hogy kizárja a fizikai és lelki bántalmazás lehetőségét. A párt véleménye szerint "a családon belüli erőszak" kifejezés a család intézménye elleni verbális támadás, ezért szerintük jobb lenne helyette a "párkapcsolaton belüli erőszak" megjelölést használni.