Átkapcsolja az agyunkat Orbán

2012.09.17. 7:11

Segítőkész ügyintéző mosolyog a pult túloldalán, minden flottul és gyorsan megy, nem nyűg, inkább pár perces rutin a hivatalba járás - nagyjából így kell elképzelni, mi történik majd, ha a kormány a végére ér a Jó Állam-projekt megvalósításának. A kormány úgy érzi, sokkal hatékonyabban is tud dolgozni, mint eddig, és jobb helyen vannak nála olyan feladatok, amelyekhez eddig nem volt köze. Hogyan építi Orbán Viktor a jó államot, és milyen problémákat okoz ez?

"Aligha ismer a magyar történelem olyan négy évet, amiben egyszerre alkottunk volna meg egy új alkotmányt, egy új államigazgatási rendet, egy új Btk.-t és egy új polgári törvénykönyvet" - mondta büszkén Orbán Viktor miniszterelnök múlt hétfőn a parlamentben. Orbán nem először kérkedett azzal, hogy milyen nagy dolognak tartja, hogy az állam berendezkedése átalakul a rendszerváltás utáni húsz év szerinte zavaros politikai kísérletei után. Az állam átalakítására a kormány külön programot hirdetett, sőt év elején 800 milliós kommunikációs hadjáratot is indított, amelynek egyik célja, hogy beleverje az emberek fejébe, a magyar állam jó. De mit jelent mindez a gyakorlatban?

Nem egyszerű politikai fordulatról vagy mellébeszélésről van szó, azt jelenti, hogy az állami hivatalok működését kiszámíthatóbbá, egyszerűbbé és a hatékonyabbá próbálják tenni, és hogy az állam a mindennapi életünk sok olyan területén is felbukkan, ahol eddig nem találkoztunk vele. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter például a jó állam arcának nevezte az újonnan kialakított kormányablakokat, amelyek szerinte az ügyintézés új kultúráját teremtették meg türelmes és professzionális munkával. A közigazgatás egyszerűsítésére hivatkozva létrehozták a megyei kormányhivatalokat, és hamarosan megalakulnak a helyi kormányhatalmat képviselő járások is. Tervezik a jelenlegi igazolványokat felváltó egységes kártyarendszer bevezetését, amely összevonná például a személyi igazolványt és a TAJ-kártyát, illetve folytatnák az elektronikus ügyintézés kiterjesztését.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint a Jó Állam-koncepció lényege az állam hatékony működtetése: az önkormányzati rendszer reformja (például járási rendszer létrehozása), az igazságszolgáltatási rendszer reformja, a közigazgatási feladatok számba vétele, a közigazgatási eljárások egyszerűsítése, például az ügyintézési határidők rövidítése, a magyar jogrend egyszerűsítése, érthetőbbé tétele. A reform része a közigazgatásban dolgozókra való odafigyelés, a bíróságok hatékonyabbá tétele, a bírósági eljárások gyorsítása.

Ennek érdekében több feladatot is magához vont a kormány az önkormányzatoktól, például a kormányhivatalok vagy a járások kialakításánál. Ezt a minisztérium szerint azért teszik, hogy a jegyzőnek az önkormányzatokban a jövőben "valóban csak az önkormányzással, a helyi ügyekkel kelljen foglalkoznia". Hasonló okból vették központi irányítás alá az önkormányzati tulajdonú iskolákat és kórházakat.

Forrás: MTI/Kovács Attila
Navracsics Tibor a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program bemutatóján

A szívatásnak vége

"Európában divatos a jó állam koncepció" - mondta az [origo]-nak egy korábban vezető kormányzati beosztásban lévő, közigazgatással foglalkozó szakember. Szerinte ennek a magyar megfelelőjét csinálja most a kormány. Ez a fajta közigazgatási rendszer az ügyfélelégedettségről, a hatékonyságról szól, és rugalmas, piaci jellegű közalkalmazotti életpályamodellt kínál.

A kormány legtöbb ide tartozó intézkedése szerinte korábbi projektek bővítése, finomhangolása. A kormányablak például az első Orbán-kormány alatt létrehozott okmányirodák továbbfejlesztése, "csak nagyon helyesen tovább bővíti az ügyek számát", így könnyíti az ügyintézést. A közigazgatás elektronizálása szintén elkezdődött már korábban, az adóügyi eljárások például nagy arányban elektronizáltak, az építésügyiek viszont egyáltalán nem. Ez a folyamat egyébként a szakember szerint kifejezetten lassú, az adóbevallási rendszer elektronizálása például három éven keresztül tartott.

"Hivatalnoki attitűdből át kell formálódni szolgáltató típusú állammá" - mondta az [origo]-nak a Jó Államról Németh Gergely szervezetpszichológus. Erre szerinte példa lehet az, amikor a rendőrök úgy állítják meg az autósokat, hogy a kisebb figyelmetlenségből adódó vétségekért alapvetően nem büntetnek, csak figyelmeztetnek. "A ki tetszett hagyni a másik papírt, és ezért mehet a sor végére típusú hozzáállásnak vége" - mondta Németh.

Az átalakítás egyik legnehezebb pontja, hogy ahol eddig számon kért az állam, ott segítenie kell majd. "Papíron a szervezetet gyorsan át lehet alakítani, az egyéni attitűdök és az abból adódó vállalati kultúra megváltoztatása sokkal nehezebb" - mondta Németh. A szolgáltató állam bevezetése szerinte a megfelelő szervezeti képzésekkel is évekig tarthat. Megéri azonban, ha az új közigazgatás következtében kevesebben fogják nyűgnek érezni a hivatalos ügyintézést. Szerinte ezt lehet elérni például az olyan típusú szolgáltatásokkal, mint az időpontra bejelentkezés, az elektronikus ügyintézés vagy az egyszerűen csak kedves, segítő szándékú, professzionális hivatali magatartás.

Millió dolga lesz az államnak

A kormányhivatalok kialakítása a szakértő szerint elvben helyes lépés ugyan, de a megvalósítással vannak problémák. "Mamutok lettek, a sok hatóság együtt kezelhetetlenül nagy feladat" - mondta, szerinte ráadásul a legtöbb esetben nem olvadtak össze megfelelően az átvett feladtok. "A szakhatóságok még mindig külön rendszerben vonnak be más szakhatóságokat a közigazgatási eljárásokba, pedig formálisan mindannyian egy kormányhivatal részei" - mondta.

Az önkormányzati intézmények állami kézbe vétele a szakértő szerint alapvetően nem közigazgatás-fejlesztési lépés, hanem politikai szándék kérdése. "Az állam hajalmos arra, hogy a saját felelősségi körét bővítse" - mondta, bár a rendszerváltás óta inkább az volt jellemző, hogy a kormány kiszervezte maga alól a feladatokat. "A legszegényebb települések esetében rendben van, hogy átadják az iskolákat, ha az önkormányzatok nem bírják a működtetésüket" - mondta. A kórházak államosításával szintén egyetért, azoknak a fenntartásához ugyanis nincs elég forrásuk az önkormányzatoknak.

Más területeken viszont az állam olyan problémákat vesz a nyakába, amelyek messze állnak tőle, ezért nem képes hatékonyan megoldani őket. A minisztériumoknak a kormányhivatalokon keresztül például kisebb helyi ügyekkel is foglalkozniuk kell, amelyekre lehet, hogy nem tudnak azonnal időt szakítani, így azok hónapokon keresztül húzódhatnak. "Átgondolatlanul csinálják" - mondta. Szerinte ez jól látszik a megyei könyvtárak és múzeumok esetéből, amelyeket januárban államosítottak, de egy augusztusban benyújtott törvényjavaslat szerint hamarosan ismét visszaadnák őket az önkormányzatoknak. "A kormány nyilván rájött, hogy millió más dolga van" - mondta.

Mivel az új közigazgatási rendszerben az eddigieknél többféle ügyet kell majd intézniük a közhivatalnokoknak, ezért új kompetenciákat kell elsajátítaniuk, ami a szervezetpszichológus szerint "egyes embereket megterhelhet", ez pedig munkahelyi stresszel jár.

Mindenhol ott akar lenni az állam

A kormány az elmúlt két évben előszeretettel szerzett tulajdont korábban privatizált cégekben is, illetve lépett piacra állami tulajdonú cégek révén olyan ágazatokban, amelyekben korábban nem volt jelen. Orbán Viktor még 2011-ben azzal indokolta ezt, hogy a gazdaság nem fog magától átszerveződni, azt az állam szerepvállalása révén kell átszervezni. A magyar állam belépett például mobilszolgáltatóként a távközlési piacra, az étkezési jegyek piacára, és államosítják a parkolási díjak mobilon történő kifizetését is. Ez a terjeszkedés ugyan nem része közvetlenül a Jó Állam projektnek, de a logikája hasonló: a kormány azt gondolja, hogy az állam hatékonyabban tud ellátni olyan feladatokat, amelyeket eddig más csinált meg.

"Sokkal kevesebb előnye van az állami cégeknek" - mondta az [origo]-nak Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének tanára. Szerinte egy állami cégnek a gazdasági elvárások mellett az állam saját szabályainak is meg kell felelnie, ami kétszer annyi terhet jelent, mert például duplaannyi jelentést kell írni, és kétszerannyi ellenőrzésre kell számítani. Az állami szektort érintő extra szabályokra példa a kormánypártok által a közelmúltban bevezetett kétmilliós bérplafon. Így ugyanis az állami cégek a magánvállalatokkal ellentétben nem maguk döntik el, hogy mekkora fizetést adjanak egy felsővezetőnek. Angyal szerint a bürokrácia meghatározza a hivatalnokok mentalitását is. "A köztisztviselők a szabályszerűségre sokkal nagyobb figyelmet fordítanak, mint a gazdasági hozamra" - mondta, így ugyanis nem kockáztatnak.

"A vállalatszerű működés mellett folyamatosan harcolni kellett" - emlékszik vissza Angyal arra, amikor maga is állami tulajdonú vállaltnál dolgozott. Sokszor olyan utasításokat kaptak, amelyek gazdaságilag nem álltak érdekében a cégnek. "A politika a személyzeti kérdésekbe szólt bele, a minisztériumból pedig azzal hívtak fel, hogy ezzel és ezzel a céggel szerződjünk" - mondta Angyal. Vannak azonban előnyei is egy állami tulajdonú vállalatnak. "Többnyire hitelképesek, a fejlesztési források pedig adottak" - mondta. Szerinte fontos az is, hogy egy állami cégnek nagyobb lobbiereje van, mint egy nem állami cégnek, a döntéshozók akár jogszabályokat is módosíthatnak az érdekében. Az államapparátussal is jobb a kapcsolata, így például könnyebben tud tárgyalni az adóhivatallal.

KAPCSOLÓDÓ CIKK