Ellenségeket is egymásra uszíthatunk a választásokon

2012.09.18. 12:20

Ajánlószelvények helyett ajánlóívek lesznek 2014-ben, és több jelöltet is ajánlhat majd egy-egy választó a saját körzetében - egyebek mellett ez is szerepel az új választási eljárási törvény kedden délelőtt benyújtott tervezetében. Az előzetes feliratkozásra a választást megelőző év szeptemberétől a voksolás előtti 15. napig lesz lehetőség, a korábbi tervekkel ellentétben nem csak személyesen. A feliratkozás négy évre szól.

A korábbi elképzelésekkel ellentétben nemcsak személyesen, hanem levélben, illetve az ügyfélkapun keresztül is be lehet jelentkezni a választói névjegyzékbe - a Fidesz elnökségének korábban megismert terveihez képest ez a pontosítás is szerepel az új választási eljárási törvény kedden délelőtt benyújtott tervezetében. A javaslatot, amelyről még hétfő délután is többórás egyeztetést tartott a Fidesz elnöksége, Kósa Lajos debreceni polgármesterrel és a KDNP-s Vejkey Imrével közösen - egyéni képviselői indítványként - nyújtotta be Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár.

A javaslat szerint a névjegyzékbe vételről, illetve választójoguk gyakorlásának részleteiről az állampolgárok augusztustól kapnak tájékoztatást. Az előzetes feliratkozásra négyévenként, a választások előtti év szeptember elsejétől a voksolást megelőző 15. napig lenne lehetőség. A választók lényegében ekkor jelentkezhetnek be a következő négy évben megtartott valamennyi általános és időközi választásra. Ezt követően viszont csak azok iratkozhatnának fel, akik a regisztrációs időszak letelte után szereznek választójogot, vagyis az után lesznek például nagykorúak vagy magyar állampolgárok. Akik tehát simán csak elfelejtették regisztrálni magukat a korábbi határidőig, azok nem gyakorolhatnák választójogukat. Egy a javaslat kidolgozásában részt vevő fideszes képviselő az [origo]-nak azt mondta: csak a kapkodás miatt maradt ki a tervezetből, hogy a feliratkozás lehetősége minden választás előtt újra megnyílik majd a választók előtt, de egy erről szóló módosító indítvánnyal a szavazás előtt még korrigálják majd a szöveget. Az információt kedd délután kiadott közleményében Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője is megerősítette.

Több jelöltet is lehet ajánlani

A jelöltek ajánlásának jelenlegi rendszere megszűnne a tervezet szerint - ahogy azt Kósa Lajos hétfőn este is megerősítette. Az ajánlószelvények helyét ajánlóívek váltanák fel a jövőben, egy jelöltnek pedig a korábbi ezer kopogtatócédulánál jóval kevesebbet, mindössze kétszáz aláírást kell majd összegyűjtenie a képviselő-jelöltséghez. 

A korábbi gyakorlathoz képest lényeges változás az is, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat egy adott választókörzetben, vagyis ha olyan kedve van, különböző pártok különböző jelöltjeit is segíthet egymásnak ugrasztani.

A korábbi ajánlócédulás rendszerhez hasonlóan az ajánlásért előnyt ígérni vagy adni nem lehet, és nem lehet gyűjteni az íveket munkahelyen, a honvédségnél, tömegközlekedési eszközön, oktatási vagy egészségügyi intézményekben. Az említett fideszes forrás ezzel kapcsolatban szintén egy későbbi módosító indítványt ígért: állítása szerint azt is bele akarják venni a szövegbe, hogy ajánlást csak köztéren lehet gyűjteni, a választókat tilos az otthonukban zaklatni az aláírásokért.

Az egyéni képviselőjelölteket atervezet szerint a szavazás előtt legkésőbb 31 nappal kell bejelenteni. Könnyebb lesz az EP-választáson való indulás is: a pártoknak a korábbi 20 000 ajánlás helyett 2014-ben elegendő lesz 5000 ajánlást összegyűjteniük.

Marad az igazolás

Bár a Fidesz elnökségének tervei között korábban volt olyan elképzelés, hogy megszűnjön az igazolással szavazás lehetősége, - vagyis az, hogy a választás napján lakhelye helyett egy előre megjelölt másik választókörzetben adja le voksát egy szavazó, a kedden benyújtott tervezet továbbra is megadná a távollévőknek ezt a lehetőséget, azzal a különbséggel, hogy az érintettek a lakhelyük választókörzet jelöltjeire voksolhatnak, nem azéra a körzetére, amelybe a szavazás napján átkerültek.

Az indoklás szerint ezzel megszüntethetők a korábbi voksolások átjelentkezéses visszaélései. Az eredménybefolyásolás voksturizmusként is emlegetett módszere meglehetősen népszerű volt az indulók körében, és számos tetten érhető bizonyítéka is akadt az elémúlt választásokon annak, hogy a választók kisebb tömege nem távoli elfoglaltságai miatt, hanem az eredmény befolyásolása érdekében jelentkezett át lakóhelyéről egy másik választókörzetbe.

OVB helyett NVB 

A tervezet szerint megújulnak a központi választási szervek is: a jogsértéseket vizsgáló Országos Választási Bizottság ezentúl Nemzeti Választási Bizottság néven működne. A szervezet hét tagját az, országgyűlés választja majd, az ő megbízásuk pedig kilenc évre szólna a mostani négy helyett. Rajtuk kívül a mostani gyakorlatnak megfelelően a parlamenti frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek is küldhetnek tagokat a testületbe, e tagok megbízása azonban csak az adott választásra szól.

A választások lebonyolításért felelős, a voksolás eredményét is megállapító Országos Választási Irodát Nemzeti Választási Központra keresztelik, amely a továbbiakban nem a belügyminisztériumnak alárendelve, hanem önálló költségvetési fejezettel rendelkező, autonóm államigazgatási szervként működne.

Változik az alaptörvény is

Az új választási eljárási törvény koncepciója mellett Lázár János egy alaptörvény-módosítást is benyújtott kedden délelőtt, az újonnan bevezetendő előzetes feliratkozással összefüggésben. Az alaptörvény a módosítás után kimondaná, "sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti".

A módosítás az is egyértelművé teszi, hogy nemcsak az országgyűlési, az önkormányzati, illetve az európai parlamenti választásokon való részvételhez lesz kötelező az előzetes feliratkozás, hanem a népszavazásokhoz is.

A választási eljárási törvény tervezetében szerepel egy olyan kitétel is, ami hadkötelezettség majdani bevezetésére utalhat. A 142. paragrafus szerint "a hadkötelezettség bevezetése után a behívás alóli mentesség megállapítása céljából" a honvédség kikérheti a Nemzeti Választási Bizottságtól a választáson induló képviselőjelöltek adatait. A benyújtók a törvény részletes indoklásában ezt a paragrafust egy befejezetlen, így érthetetlen mondattal magyarázzák. A honvédelmi törvény és az Alaptörvény hatályos rendelkezései szerint a hadkötelezettség békeidőben nem terheli az állampolgárokat. Erre csak kihirdetett rendkívüli állapotban automatikusan vagy megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés döntésétől függően kerülhet sor.   

A Fidesz elnökségében a múlt év ősze óta érlelődő terv legvitatottabb pontja az előzetes választási regisztráció bevezetése volt, amelynek alkotmányosságát korábban az ellenzéki pártok, politikai elemezők és Sólyom László volt köztársasági elnök mellett még a közigazgatási minisztérium (KIM) szakértői is megkérdőjelezték.

A tárca szakértőinek észrevételei alapján Orbán Viktor és Lázár János két hete azonban már olyan javaslatot tárt a képviselők elé a kormánypártok sárvári ülésszakindító frakcióülésén, amely jórészt már figyelembe vette az alkotmányos aggályokat, és megfelel a Velencei Bizottság ajánlásának is. Ennek ellenére a Fidesz várhatóan az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját kéri majd a törvényre.