Brüsszelt még mindig piszkálja a röghöz kötés

A kormány korábban már igyekezett cáfolni, hogy a hallgatói szerződések rendszere sértené az unió szabad munkavállalási elvét, de Brüsszel levelet írt Magyarországnak, hogy szerinte továbbra is uniós jogba ütköző lehet a felsőoktatás szabályozása.

Levelet írt az Európai Bizottság Magyarországnak, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy a felsőoktatási hallgatói szerződés sértheti a munkaerő szabad áramlásának elvét - írta a Bruxinfo, amely értesülését a foglalkoztatáspolitikai biztos szóvivője megerősített.

Brüsszel korábban már kifogásolta, hogy a hallgatók magyarországi munkavállalását előíró törvényjavaslat sértheti az uniós szabályokat, Magyarország mégis elfogadta azt.

A törvény és az azt kiegészítő kormányrendelet azt írja elő, hogy az államilag támogatott helyekre felvételt nyerő hallgatók a diplomázásuk után a képzési idő kétszeresét Magyarországon kell tölteniük 20 év alatt bármikor. Tehát egy hároméves alapképzésben részt vevő hallgatónak a diplomázás utáni 20 évben hat évet Magyarországon kellene dolgoznia. Egy orvosnak viszont, aki a szakképesítést nem adó orvosi diplomáját hat év alatt szerzi meg, legalább 12 évet kellene itthon dolgoznia.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Bruxinfónak korábban azt mondta, hogy szerinte nem sérti a szabad munkavállalás elvét, mert a hallgatók szabadon eldönthetik, hogy aláírják-e a szerződést vagy sem. "Ez egy polgári jogi szerződés, amit úgy kell értelmezni, hogy a legjobb eredménnyel felvett diákoknak felajánlja az állam, hogy díjmentesen tanulhatnak. Ez egy kölcsön-féle, amit vissza lehet adni munkában, vagy pénzben" - mondta Hoffmann.