Erős nők ellen indított háborút a fél Európai Unió

Ritka eset, hogy az Európai Unióban egységfront támad meg egy olyan javaslatot, amely még meg sem született. Most brit irányítással fogott össze a fél unió Viviane Reding biztos ellen, aki kötelezővé tenné, hogy a tőzsdei cégek legfelső testületében 40 százalékra emeljék a nők arányát. Magyarország is hevesen ellenzi a kvótát, pedig az itthoni helyzet lesújtó: a tőzsdei cégek összesen százharminc igazgatótanácsi helyéből négyet foglalnak el nők.

Viviane Reding uniós alapjogi biztos feldühítette a briteket. Még elő sem állt azzal a javaslatával, amely a nők esélyegyenlőségét javítaná a gazdasági életben, az angolok vezetésével máris kilenc tagállam - köztük Magyarország - sorakozott fel ellene nyilvánosan.

Reding korábban kezdeményezte, az európai tőzsdei cégek tegyenek többet azért, hogy a nők is magas vezetői pozíciókba juthassanak. Bár elvileg a nőket semmi sem akadályozza ebben, az esetek túlnyomó többségében mégis úgy alakul, hogy ezeket a pozíciókat férfiak foglalják el, amin eddig semmilyen politika nem tudott számottevően változtatni. Januári adatok szerint mindössze 13,7 százalékos az unióban a nők aránya a nagy cégek igazgatótanácsaiban.

Az uniós biztos azt remélte, önként csatlakoznak majd a cégek a kezdeményezéshez, de mivel nem látott nagy lelkesedést, februárban az Európai Tanács előtt bejelentette, olyan javaslatot terjeszt elő, amely kötelezi a cégeket arra, hogy emeljék a nők arányát az igazgatótanácsokban. Pontosabban is megfogalmazta: a terve szerint 40 százalékosra kellene emelni a nők arányát 2020-ig, különben a tőzsdei cégek komoly szankciókkal néznének szembe. Pénzbüntetést, a közbeszerzésekből vagy az állami támogatásokból való kizárást is kockáztathatnák.

Viviane Reding nagyon elszánt

Az [origo] az ügy alakulását ismerő brüsszeli forrásból úgy tudja, Reding tervét a kezdettől óriási ellenkezés fogadta. Leginkább az dühítette fel a tagállamokat, hogy a biztos állítólag vita nélkül lesöpörte a kritikákat az asztalról. A tagállamok nagy része hallani sem akart kötelező női kvótáról, amelyet egyértelműen és lelkesen csak az olaszok és a franciák támogattak - akik már korábban bevezették ezt saját maguknál. A többiek viszont - forrásunk szerint nemcsak az a kilenc állam, amely aláírta a tiltakozó levelet, hanem annál jóval több - ellenezték a tervet.

Többek között azzal érveltek, hogy a kötelező kvóta erőszakos látszatintézkedés lenne, amely nem érné el a kívánt hatást, sőt inkább felemás eredményekkel járna egy ilyen hirtelen változtatás kényszere a vállalatok vezetésében. Azzal is érveltek, hogy több tagállam már hozott ösztönző intézkedéseket, Nagy-Britanniában például önkéntes alapon javíthatják a nők esélyeit a nagy cégek, és bár a pozitív változás nem látványos, javul a helyzet. (Nagy-Britanniában tavaly a Financial Times szerint 15 százalék fölé emelkedett a nők aránya a tőzsdén jegyzett cégek vezető testületeiben.) Mások szerint a kérdés egyszerűen nem az unióra tartozik, ezért jobb lenne, ha nem is szólna bele ilyesmibe, megint mások pedig - köztük Magyarország - gazdaságuk stabilitását féltették a drasztikus változtatásoktól.

Forrásunk szerint vegyes koalíció állt össze Reding ellen, amelyben benne van az egyenlőség iránt nagyon mélyen elkötelezett Hollandia éppúgy, mint Bulgária, amely túl sokat eddig nemigen törődött a nők részvételével a gazdaságirányításban. Persze abban mindannyian egyetértettek, hogy túl kevés a nő a vállalatok vezető testületeiben.

A kilenc tagállam egyébként közösen rendelkezik akkora szavazatmennyiséggel az unió legfőbb döntéshozó szervében, az Európai Tanácsban, hogy megakadályozza a jogszabály elfogadását. Erre azonban csak akkor kerül sor, ha Redingnek az Európai Bizottságot sikerül teljesen a javaslata mellé állítania, és így szeptember végén vagy október elején írott formában is megjelenik a javaslat. A brüsszeli politikát ismerő forrásunk szerint még a bizottságon belül sem egyértelmű a terv támogatottsága, de a biztost "nagyon kemény játékosnak" tartják, így egyáltalán nem kizárt, hogy sikerül átvernie a dolgot. Ha igen, akkor akár el is kezdődhet a tárgyalás a javaslatról, amely eddig csak elutasítással találkozott. Mindenesetre Reding szóvivője legutóbb a napokban hangsúlyozta, hogy a biztos nagyon elszánt a kérdésben.

Balog kétfelé is húz

A kvóta elleni tiltakozó levelet magyar részről Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter írta alá. A nők körüli európai vita párhuzamosan zajlik a Magyarországon kialakult belpolitikai viharral, amelyet a fideszes Varga István keltett a múlt hét elején nőellenes kijelentéseivel. A kialakult botrány és a nőjogi szervezetek által szervezett tüntetések hatására a Fidesz, korábbi álláspontját megváltoztatva, a családon belüli erőszak törvényi büntetése mellé állt, Balog Zoltán pedig munkacsoport felállítását kezdeményezte a helyzet javítása érdekében.

Bár az unióban átlagosan 13 százalék felett van a tőzsdei cégek igazgatótanácsaiban a nők aránya, Magyarország ettől nagy mértékben elmarad: az [origo] gyűjtése szerint a nők aránya a hazai tőzsdei cégek vezetésében elenyésző: a 16 cég összesen 130 igazgatótanácsi tagjából mindössze négyen nők. Közülük ketten a vállalatvezető vagy a tulajdonos vérrokonai. Ez az arány azt jelenti, hogy a 16-ból 12 cég igazgatótanácsában kizárólag férfiak ülnek:

Cég neve	It-tagok száma	Ebből nő	Cég neve	It-tagok száma	Ebből nő
Állami Nyomda	6	0	Mol	11	0
Appeninn Nyrt.	5	0	Magyar Telekom	9	0
CIG Pannónia	5	1	OTP	16	0
Danubius Hotels Group	11	1	Pannergy	6	0
Egis	11	1	Rába	7	0
E-Star	5	0	Richter	11	0
FHB Bank	7	0	TVK	7	0
Graphisoft	5	0	Zwack Nyrt.	8	1

Az [origo] megkereste az összes tőzsdei céget. Azt kérdeztük, hogy mi az oka a nők teljes vagy szinte teljes hiányának a vezető testületükben, mi a véleményük Viviane Reding tervéről, mit tesznek a vállalaton belül a nők esélyegyenlőségéért. A 16-ból 10 cég válaszolt érdemben, ketten jelezték, hogy nem akarnak nyilatkozni a témában. A Pannergy például azért, mert a kérdéseink szorosan nem tartoznak a cég profiljához.

Több cég - például a Richter és az Állami Nyomda is - azt hangsúlyozta, bár az igazgatótanácsában valóban nincs nő, középvezetői szinten elég sokan vannak. Azt is sokan kijelentették a válaszukban, hogy náluk egyáltalán nem szempont az előléptetésnél, hogy nő vagy férfi-e az illető, kizárólag a rátermettség a lényeges. "A megüresedett pozíciók kizárólag szakmai alkalmassági alapon kerülnek betöltésre, és a döntésben nem játszik szerepet a jelölt neme. Nem tudatos döntés, hogy az igazgatóság nem rendelkezik női taggal" - írta például kérdéseinkre az OTP Bank, amely munkavállalóinak többsége nő. A bank szerint az "operatív felső vezetésében" négy nő is dolgozik, a külföldi leánybankoknál is van számos női vezető.

A Magyar Telekom azt közölte, a felső vezetésében jelenleg két nő is helyet kap, mindketten vezérigazgató-helyettesek, a középvezetői rétegben - a "top 400-ban" - 81 nő van jelenleg. "Az igazgatóság tagjait a tulajdonosok delegálják, ez nem Telekom-kompetencia" - írta a cég, amely szerint inkább kisebb lépésekkel kell változásokat elérni, hogy azok tartósak és mélyrehatók legyenek. (Az Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.)

A CIG Pannónia értékesítési vezérigazgató-helyettese, Kádár Gabriella büszkén írta kérdéseinkre, hogy az it női tagjaként személyével 20 százalékot ér el az arány, és a cég középtávon még egy nőt szeretne bevonni a legfelső vezetésbe. A hagyományosan férfias területnek tartott biztosítási szakmában szerinte ritka módon októbertől a vezérigazgató-helyettesek fele nő lesz. "Én is jobban érzem magam, ha tudom, hogy a tehetségem és tudásom segített ilyen magas pozícióba, nem pedig egy jogi előírás, egy kvóta. A fő kérdés inkább az, hogy az egyes vállalatok lebontják-e azokat az akadályokat, amelyek a női alkalmazottak karrierje előtt állnak. Ebben a tekintetben a CIG Pannónia példamutató a magyar vállalatok között" - írta Kádár.

A Mol szerint az igazgatóság összetétele leképezi a valóságot, hiszen tagjai a vállalat felső vezetői és más társaságok irányítói, valamint egyetemi oktatók - mindegyik területen felülreprezentáltak a férfiak, így ők kerülhetnek képbe, amikor új tagot jelölnek. A cég általános tapasztalata a régióban, hogy az iparban dolgozók többsége hagyományosan férfi. Ezenkívül a jelenlegi felsővezetői mentalitás - általánosságban - nem megfelelő, és ez megnehezíti a női előmenetelt. "Kell ezen változtatni, de nem az igazgatóság a kezdőpont, hanem a vállalati és vezetési kultúra. Ott igyekszünk lépni, ami után később strukturális és érdemi változást lehet elérni felsőbb szinteken is. Az igazgatóságban valóban nincs női felső vezető, ám a menedzsmentben több is van" - írta a Mol, amely szerint Reding javaslata "nehezen kezelhető", és a kvóták amúgy sem érik el könnyen a céljukat, megkülönböztetést szülnek.

Kérdéseinkre két cég írta, hogy egyértelműen támogatni tudja a Reding-féle javaslatot. Egyikük a Graphisoft, amelynek igazgatója, Bojár Gábor "általában nem ért egyet az ilyen numerus clausus ízű szabályozásokkal", de ez esetben igen, mert szerinte "mély és rossz reflex" a felelős a jelenlegi helyzetért, amelyet meg kell változtatni. A másik támogató a Danubius Hotels Group vezérigazgatója, aki azt írta, örül, hogy van egy nő is az igazgatóságban. Megjegyezte azt is, hogy éppen a napokban hunyt el az alapító vezérigazgatójuk, Pável Jánosné, továbbá hét magyarországi szállodát igazgat nő. "Amennyiben Reding asszony kezdeményezése célt ér, állunk elébe" - állították.

Az Appeninn szerint a kérdés megválaszolása az ő esetükben problémás, miután a vállalat teljes bejelentett állománya mindössze 10 fő, ezen belül nehéz "dinamikát kimutatni". A Pannergy mellett nem akart nyilatkozni az FHB Bank, az Egis és a TVK, utóbbi azért, mert maga is a Mol csoport tagja. Nem reagált megkeresésünkre a Zwack Nyrt., a Rába és az E-Star.

Az [origo] korábban megnézte azt is, hogy a magyar állami cégek számára ugyanannyit érnek-e a nők, mint a férfiak. Összehasonlítottuk a valamilyen vezető pozíciót elfoglaló nők és férfiak fizetését csaknem 30 nagy állami cégnél. Kiderült, hogy a vezérigazgatók 92,8 százaléka férfi, és a felügyelőbizottságokat, igazgatóságokat is szinte csak férfiak vezetik, de a teljes cégvezetést nézve is elenyésző volt a nők aránya a férfiakéhoz képest. A nők átlagfizetése majdnem mindenhol alacsonyabb volt, mint a hasonló pozícióban dolgozó férfiaké. Az erről szóló cikkünket itt olvashatja el.