Banánköztársaságok nyomában a kormány

2012.09.27. 17:16

Belize, Burundi, Mexikó és a sokat szidott amerikai rendszerhez közelít a leginkább a kormány által tervezett választási regisztráció. A legtöbb országban a regisztráció sem tudja elvenni a választók kedvét a voksolástól, de az állam szinte mindenhol igyekszik megkönnyíteni az emberek dolgát.

A kormánypártok által a múlt héten benyújtott választási eljárásról szóló törvény értelmében 2014-től csak az szavazhat, aki szerepel a választói névjegyzékben. A tervezet szerint a választói névjegyzékre három módon kerülhetnek fel az állampolgárok: egy kéthetes időszakban levélben visszaküldik a regisztrációs nyomtatványt vagy az ezt követő néhány hónapban internetes ügyfélkapun keresztül, illetve személyesen regisztrálnak a választásra.

Alapszabály, hogy szavazni csak akkor lehet, ha a szavazást lebonyolító szervek tudják, kik azok az állampolgárok, akik részt vehetnek a választásokon. Európában jellemzően - és most még Magyarországon is - ezt az adminisztrációs feladatot az államigazgatási szervek látják el az általuk vezetett névjegyzékek automatikus frissítésével. Az állam maga dolgozik azon, hogy a különböző pluszinformációk bekerüljenek a névjegyzékbe. Például, ha valakit eltiltottak a közügyektől, mentálisan sérültté vált vagy elköltözött, akkor az illetőt kihúzzák vagy átírják az adatbázisban.

Az olyan demokratikus országok, amelyek a belföldön élő állampolgárok számára is előírják a feliratkozást, mind a passzív regisztráció irányába mozdulnak el. Korábban az ilyen módszert használó országokban (például Franciaország, Kanada) a központi adatbázisok hiánya és minősége miatt volt szükség a választási regisztrációs eljárásra. Egészen egyszerűen a passzív regisztráció sokkal olcsóbb, mint az állampolgári aktivitást igénylő módszer. Az állami szervek amúgy is párhuzamos adatbázisok sokaságát tartják fent az állampolgárokról, így ezek összekapcsolása és választói névjegyzékké alakítása pusztán technikai kérdés.

Ki hogyan oldja meg a választók összeírását, rontja-e a regisztráció a választási részvételt, és milyen irányban indult el a kormány?

Egy választási rendszereket összehasonlító tanulmány szerint négy olyan ország van a világban, ahol a hatóságok szinte semmit nem tesznek a választói regisztrálás előmozdítása érdekében. Az USA-ban, a Bahama-szigeteken, Burundiban és Belizén szinte csak az állampolgárokon múlik, hogy felvetetik-e magukat a választói névjegyzékbe.

A világ egyik legszegényebb és polgárháborúval sújtott országában, Burundiban minden választás előtt fel kell iratkozni a Független Választási Bizottságnál. A választók a hozzájuk közel eső szavazókör irodájánál válthatják ki szavazói kártyájukat, amellyel a választás napján voksolhatnak. A regisztrációs időszak folyamatos, a választás előtt néhány nappal zárul le. Ekkor a névjegyzék nyilvánossá válik, és az induló pártok megkapják a választók adatait kampánycélokra. A burundiak nem szeretik kihagyni a választás lehetőségét, amit jól mutat, hogy 91 százalékuk regisztrált, 77,2 százalékuk pedig el is ment szavazni.

A háromszázezres közép-amerikai országban, Belizében a választókon múlik, hogy felkerülnek-e a választói névjegyzékbe. Minden egyes lakcímváltoztatást jelezni kell a választást lebonyolító hatóságoknak, akik rögzítik a változásokat. Az egy helyben lakó választóknak viszont csak tízévente kell elmenniük a hivatalba, hogy ismét felvegyék őket a névjegyzékbe. Belize a fapados regisztrációs rendszer ellenére rekordokat döntöget a választási regisztráltak számát illetően: 97 százaléknyian szerepelnek a választói adatbázisban, ebből 73 százaléknyian pedig el is mentek szavazni.

Mexikó

A tervezett magyar rendszerben egyetlen hivatalos lépést fog megtenni az állam a regisztráció érdekében: 2013 szeptemberében minden választásra jogosult polgárnak küldeni fognak egy regisztrációs levelet. Ez a leginkább a mexikói választási eljáráshoz hasonlít, bár annyi különbség van, hogy ott nem kell minden egyes választás alkalmával elvándorolni a hivatalokba. Mexikóban a kilencvenes évek elején írták át a választási eljárási szabályokat, mivel számtalan visszaélés történt. Ez után a hatóságok egy népszámláláshoz hasonló országos kampány keretében írták össze újra az embereket, amellyel teljessé tették a névjegyzéket. Regisztrálniuk csak az új választóknak kell, akiknek el kell ballagniuk a helyi önkormányzati hivatalba, ahol kiállítják számukra a választói kártyát, amely a személyi igazolványt is kiválthatja. A kártyával a következő választásokon is szavazhatnak. A regisztráció folyamatos, nincsen időbeli korlátozás. Az elmaradottabb, vidéki területeken a választást szervező iroda kihelyezett, mobil regisztrációs pontokkal is egyszerűsíti a regisztrációt. A rendszer jól működik, mivel a választásra jogosultak közül 2005-ben 95 százaléknyian regisztráltak, bár ebből csupán 59 százaléknyian mentek el szavazni.

Franciaország

A Fidesz korábban a francia példát emlegette saját elképzeléseinek alátámasztására. Franciaországban azonban teljesen más a rendszer. Ott csak azok az állampolgárok vannak a regisztrációs eljárásra kényszerítve, akik a korábbi választás óta töltötték be a tizennyolcadik életévüket, vagy egészen elköltöztek korábbi lakhelyükről, a többieknek semmi dolguk nincs. A Political Capital francia rendszerről szóló elemzése szerint a francia eljárási rendszer is inkább az automatikus nyilvántartás felé tart. Például néhány helyen, aki katonai szolgálatra jelentkezik, automatikusan bekerül a választói névjegyzékbe. Ez a fajta automatizmus viszont nem érvényesül országszerte, mivel nincs központi választói nyilvántartás, hanem csak helyben vezetett. A töredezett rendszer ellenére a franciák 91 százaléka benne van a választói névjegyzékben, a részvétel pedig 80 százalék volt a legutóbbi választáson.

Nagy-Britannia

Nagy-Britanniában is létezik az előzetes regisztráció, azonban funkciója teljesen más, mint a magyar tervezetben szereplő eljárásnak. A több évtizedes tradícióval rendelkező, évenként lefolytatott kötelező procedúra sokkal inkább a népszámláláshoz hasonlít. Aki nem küldi vissza a formanyomtatványt, azt akár ezer fontra is megbüntethetik, és nem vehet részt a következő választáson. A polgároknak küldött levélben megkérdezik, hogy szeretnék-e marketingcélokra felajánlani a nevüket, hogyan kívánnak szavazni, már ha akarnak egyáltalán. Többnyire pedig akarnak, mert a választásra jogosultak 97 százaléka szerepel a választói névjegyzékben, bár nekik csak 66 százalékuk ment el a legutóbbi választáson szavazni.

Egyesült Államok

"Na ide figyeljetek, feketék, öregek, szegények és tanulók! A törvényhozók most jól megbasznak benneteket!" - szól az internetezőkhöz az amerikai humorista, Sarah Silverman választási regisztrációra buzdító hirdetése, ugyanis az Egyesült Államok néhány államában az idén szigorították a választási regisztrációs eljárást. A választók tizenegy államban csak olyan fényképes igazolvánnyal szavazhatnak, amelyen a lakcím is fel van tüntetve. A demokraták republikánus összeesküvést sejtenek, mert az említett demográfiai csoportok jellemzően Obama elnök támogatóinak számítanak, és nekik nincsen olyan igazolványuk (pl. jogosítvány), amely megfelelne a választási szerveknek. A republikánusok ezzel szemben a választások tisztaságát hangsúlyozzák, mivel az új szabályokkal megfékezhetik a választási visszaéléseket. Az USA-ban továbbra is hatalmas probléma a választói regisztráció, hiszen a választásra jogosultak közül 2006-ban csupán 68 százaléknyian regisztráltak.