Egy szlovák és egy magyar polgármester marakodása miatt kezdték építeni évekkel ezelőtt azt a kultúrházat, amelyet kedden nagy barátságban együtt adott át Orbán Viktor és Robert Fico. Az ország egyetlen szlovák többségű településén a helyiek szerint már csak rossz emlék a nemzetiségi marakodás, mindenki szereti egymást. Az átadó arra jó volt, hogy kiderüljön: Orbán húzóra, Fico pedig lassan szürcsölve issza a pálinkát.

Nem mindennapi vendégeket fogadott kedd délután az őszi zápor áztatta Pilisszentkereszt. A Dobogókő - és sokak szerint az ország szívcsakrája - alatt fekvő, felhőkben úszó, kétezer lelkes faluba rögtön két miniszterelnök: Orbán Viktor és Robert Fico is ellátogatott, hogy nagy egyetértésben átadják a Pilisi Szlovákok Központját.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
További képekért kattintson a fotóra!

A magyar és a szlovák kormány támogatásából épült 260 millió forintos központ valószínűleg nem épülhetett volna fel, ha 2008-ban a jelenlegi polgármester nem bolygatja meg a települési és a kisebbségi önkormányzat közötti átfedéseket. A korábbi polgármester ugyanis egyben a kisebbségi önkormányzatot is vezette, a két hivatal így szinte összeolvadt.

Amikor a 2006-os választásokon a régi polgármester vesztett, a helyére kerülő Lendvai József úgy gondolta, hogy a települési önkormányzatnak szüksége lenne azokra az irodákra is, amelyeket addig a szlovák kisebbségi önkormányzat használt. A szobákért cserébe felajánlott egy másik helyet, de a kisebbségi önkormányzat vezetői ezt a lépést úgy értékelték, hogy a polgármester szlovákellenes indulatokat gerjeszt, és diszkriminálja a faluban élő szlovákságot. A sértett vezetők Pozsonyban kerestek és találtak megértést: a szlovák kormány kihasználta a pilisi konfliktust - többek között arra, hogy legitimálja az akkor nagy port kavaró szlovákiai nyelvtörvényt.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
A faluban már van két művház, az új központ a harmadik. További képekért kattintson a fotóra!

A vita megoldása az új központ lett, erről 2008 júniusában állapodott meg a Miniszterelnöki Hivatal és a szlovák országos kisebbségi önkormányzat. Az épület költségeit pedig fele-fele arányban a magyar és a szlovák kormány állta. A építés közben voltak ugyan gondok és elszámolási viták, de a szlovák és magyar nemzeti színekkel díszített központ végül kis csúszással felépült, és ezentúl fele-fele arányban használhatja majd a helyi és a szlovák kisebbségi önkormányzat.

Szeressük egymást, és kész

Pilisszentkereszt körülbelül 60 százaléka szlovák nemzetiségűnek vallja magát, így ez az egyetlen falu az országban, ahol szlovák nemzetiségű a többség. A szlovákul Mlynkynek, azaz Malmocskának hívott faluban ma már nyoma sincs a szlovák-magyar ellentétnek. A községbe érkezőket kétnyelvű helységnév-tábla fogadja, az utcatáblák kétnyelvűek, és szinte az összes bolt szlovák és magyar feliratokkal is tájékoztatja a vásárlókat.

"Szeressük egymást, és kész" - mondta a tökéletes csokis croissant és szilvalekváros bukta tálalása közben a Hlavné ulicai, azaz Fő utcai cukrászda vezetője. Szerinte az egész konfliktus felülről gerjesztett politikai játszma része, mert a magyar és a szlovák nemzetiségűek között semmilyen ellentét nincs.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
További képekért kattintson a fotóra!

A faluban rengeteg a vegyes család, a házakon magyar, szlovák és német hangzású családnevek ugyanúgy vannak. Az egy négyzetméterre jutó emlékművek és táblák száma biztosan az országos átlag felett van: legalább két nyelven megemlékeznek a háborús halottakról, a régi szlovák iskoláról, annak tanítóiról, de III. Béla királyról is, aki külön mellszobrot is kapott.

Inkább dobre dan, mint jó napot

A településen lakó gyerekek már az iskolában emelt óraszámban tanulnak szlovákul, járnak szlovák néptáncra, és népdalokat is tanulnak, bár legtöbbjük már nem beszéli a szlovákot olyan jól, mint az idősebbek. Az általunk megkérdezett szentkeresztiek szerint otthon is szlovákul kéne beszélni ahhoz, hogy a fiatalok készségszinten használják a nyelvet. Az utcán viszont elcsíptünk egy-két szlovák szót, nemegyszer pedig "dobre dan"-nal köszöntek egymásra az idősebbek.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Aki itten nem találja a boldogságot, az idegenben hiába keresi. További képekért kattintson a fotóra!

"Én magyarnak érzem magam" - mondta a Fő utcán levő kocsmában dolgozó férfi annak ellenére, hogy otthon mindig szlovákul beszél a feleségével, sőt a fiaihoz is mindig szlovákul szól, pedig ők már nem beszélik olyan jól a nyelvet, így csak magyarul tudnak válaszolni. A csapos édesapjának tizenegy testvére közül szinte mindegyik Szlovákiába került a háborút követő lakosságcsere-egyezmények következtében, amikor pedig már szabadabban lehetett utazni, rendszeresen jártak egymáshoz. A családlátogatás azért is jól jött, mert "lehetett csencselni ezzel-azzal". Rendszeresen előfordult, hogy Magyarországról kolbászt és más élelmiszereket vittek Csehszlovákiába, míg Csehszlovákiából cipőt és elektronikai eszközöket hoztak vissza Magyarországra.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
További képekért kattintson a fotóra!

Egy másik, a kocsmában éppen fröccsét váró, szintén szlovák nemzetiségű férfi rendszeresen járt még a szocializmusban Szlovákiába. Szerinte akkoriban még a mainál is súlyosabb volt a szlovák-magyar ellentét. Felidézte, hogy amikor a szlovákok meglátták a magyar rendszámú buszt, szóba sem álltak az emberrel. A valutaváltó nem volt hajlandó átváltani a forintot koronára, az árusok nem szolgálták ki a Magyarországról érkezőket. "Akkor voltak bajban, amikor szlovákul szóltunk hozzájuk" - mondta keserűen a férfi, majd a fröccséhez indult.

Már van két művház, minek a harmadik

"Aki itten nem találja a boldogságát, az idegenben hiába keresi" - fordította le nekünk a pilisszentkereszti tájház egyik dolgozója a szlovák nyelvű faliterítőt, miközben megjegyezte, hogy a faluban egyáltalán nem téma a szlovák-magyar viszony, ugyanis ez itt teljesen természetes. Az éppen nagy leltározásban levő asszony magát svábnak vallja, de felmenői között a sváb mellett magyar és szlovák nemzetiségűek is vannak. Ő németül nem, szlovákul viszont kitűnően beszél. Az asszony elmondta, hogy a településen még a miséket is szlovák nyelven tartják az utóbbi időben, mert a falu előző papja nyugdíjba ment, és a helyére szlovák nemzetiségű érkezett. Az asszony azt is elmondta, hogy nem teljesen érti, miért van szükség egy harmadik művházra, mikor a faluban van már kettő is, és az sincs teljesen kihasználva, de azért elmegy az új központ avatójára is, mert szeretne találkozni Orbán Viktorral.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
További képekért kattintson a fotóra!

A két miniszterelnököt pálinkával és kenyérrel várták a pilisszentkeresztiek. Orbán húzóra, míg Fico csak lassan szürcsölve merte meginni a felesét. A két kormányfő meghallgathatta az asszonykórustól a szlovák és a magyar himnuszt, majd a hosszas köszönetnyilvánítást. Az ünnepi beszédében mindkét miniszterelnök az együttműködés erejének fontosságát hangsúlyozta, körbedicsérték egymást, majd a program zárása előtt gyorsan aláírtak két egyezményt is: egyet az új komáromi híd felépítéséről, egy másikat pedig a két ország közötti határátkelési lehetőségek bővítéséről. Az ünnepség után Orbán a dolgára sietett, Fico viszont kihasználta az alkalmat, és spontán lakossági fórumot tartott az új központban, ahol borokkal, virágokkal és sütivel ajándékozták meg a helyi szlovákok vezetői. A miniszterelnök annyira jól érezte magát rajongói körében, hogy még az éneklésbe is beszállt egy nóta erejéig.