Ismét háromnapos ülést tart a parlament. Új képviselő tesz esküt, ombudsmanhelyettest választanak, és a választási eljárási törvényjavaslat módosítóiról is szavaznak a képviselők. Hétfőn ismét megpróbálják elfogadni a hulladéktörvényt, amelyet már egyszer levettek a napirendről az utolsó pillanatban. Az interpellációknál a jobbikosok a cukorbetegekért és az E.ON-dolgozókért aggódnak, míg az MSZP és az LMP a kormány gazdaságpolitikáját ostorozza.

A Kukorelly Endrét váltó LMP-s Lengyel Szilvia képviselői eskütételével kezdődik a parlament háromnapos ülése. Az interpellációk és kérdések után pedig titkos szavazással megválaszthatják a képviselők Szabó Marcelt az ombudsman helyettesének. A korábbi, jövő nemzedékek érdekeiért felelős ombudsmanhelyettes, Fülöp Sándor augusztus végén mondott le posztjáról arra hivatkozva, hogy hiányoznak a munkájához szükséges jogszabályi és hivatali feltételek. Szabó Marcel eddig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa volt, ő vezette a megújított bős-nagymarosi tárgyalások magyar delegációját.

A titkos szavazás után ismét előveszik a választási eljárási törvényjavaslatot a képviselők, és ezúttal a módosítókról szavaznak. Az alkotmányügyi bizottság módosítója szerint az alaptörvény részletesen szabályozná a választási feliratkozást. Az alaptörvény rendelkezne például arról is, hogy akinek nincs magyarországi lakóhelye, levélben és elektronikusan, míg aki Magyarországon lakik - a Fidesz eredeti javaslatával szemben - csak személyesen és elektronikusan regisztrálhatna.

Újra nekifutnak a hulladéktörvénynek

A hétfői napirenden szerepel ismét az új hulladéktörvény zárószavazása. A hónapok óta a parlament előtt heverő javaslat elfogadására már a szeptemberi első ülésnapon is tettek egy kísérletet, de az utolsó pillanatban levették a napirendről. A zárószavazásra váró előterjesztés legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészt engedne a külföldi vállalkozásoknak a hulladékgyűjtő és -szállító cégekben, míg a hulladékgazdálkodás területén nem korlátozná azokat.

Hétfőn emellett elfogadhatják még például a Magyar Tudományos Akadémia 2009-2010-es munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolót, illetve a megyei múzeumokról szóló javaslatot, amely szerint az államtól a megyeszékhelyekhez kerül a megyei múzeumok és könyvtárak fenntartása.

A HÉT LEGJEI

A legújabb képviselő: Hétfőn teszi le a képviselői esküt az LMP-s Lengyel Szilvia, aki Kukorelly Endre helyére ülhet be a parlamentbe. Kukorelly szeptember elején mondott le mandátumáról, mert  Pest megyei LMP-sek sürgették a távozását, és a párt választmánya sem állt mögé. Kukorelly ezt utóbb úgy értelmezte, hogy "összeállhatott egy lobbi, amelyik úgy gondolta, hogy más csinálja helyettem a parlamenti munkát".

A legnagyobb alákérdezés: Az e heti nyertesünk a fideszes Talabér Márta, aki az emberi erőforrások miniszterénél az után érdeklődik, hogy "Ösztönöz-e a mai szociális ellátó rendszer munkavállalásra?". Fogadni mernénk, hogy Halázs János államtitkár azt fogja mondani, hogy jobban, mint a szocialisták alatt, ráadásul jövőre jön majd a nemrég bejelentett segélyplafon, amely a kormány szerint még inkább elősegíti, hogy az emberek segélyek helyett a munkát válasszák. Talabér Márta pedig nyilván szépen elfogadja majd a választ.

A legnagyobb aggodalom: Két jobbikos képviselő is erősen aggódik a héten. Ferenczi Gábor a cukorbetegekért, Bertha Szilvia pedig az E.ON dolgozóiért ("Mi lesz az E.ON-nal és dolgozóival?"). Talán mégis inkább Ferenczié a nagyobb aggodalom, mert az ő interpellációjának címében a halál szó is szerepel: "Miért ítélik halálra a cukorbetegeket?".

A legmagasabb labdák: Az LMP-s Vágó Gábor a devizahiteleseket segítő otthonmentő akciótervről kérdezi a nemzetgazdasági minisztert (Az otthonmentő csomag is csak kommunikációs lufi volt?), az MSZP-s Nemény András pedig a költségvetésről tesz fel kérdést (Mennyit bukunk a tündérmesék miatt?). Habár az ellenzékiek nyilván a kormány szerény teljesítményére kívánják majd felhívni a figyelmet, a parlamenti vitákban jól edzett Cséfalvay Zoltán államtitkár biztosan le fogja csapni a magas labdákat, és elmondja, hogy a kormány mennyi mindent tett a devizahitelesekért, és mennyivel jobb helyzetben van a költségvetés, mint a szocialisták idején bármikor.



Megint vitáznak a bírók nyugdíjazásáról

A képviselők előreláthatólag késő este tartják a részletes vitát a bírók nyugdíjkorhatárának változtatásáról. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata szerint az alaptörvényben rögzítenék, hogy 65 évre emelkedjen a bírák nyugdíjkorhatára. A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése kiterjedne az ügyészekre, közjegyzőkre, bírósági végrehajtókra és igazságügyi alkalmazottakra.

2011-ig a bírák általános nyugdíjkorhatára 70 év volt, ennek betöltése után szabadon dönthettek, hogy visszavonulnak-e. A kormány korábbi döntése alapján azonban ezt 62 évre szállították le, ráadásul kötelezővé tették a nyugdíjba vonulást. Az eredeti szabályokat július közepén alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette az Alkotmánybíróság. A mostani részletes vitában valószínűleg szóba kerül az alkotmányügyi bizottság javaslata is, amely szerint hathavi átlagilletményt kapnának azok a felmentett bírók is, akik nem indítottak pert a nyugdíjazásuk miatt.

Kedden a 2011-es zárszámadás múlt hétről elnapolt általános vitája folytatódhat, emellett elkezdődik az általános vita a házszabály módosításáról, amely a módosító javaslatok benyújtási határidején pontosítana. Szerdán két beszámoló is az Országgyűlés elé kerül: a képviselők előbb a Bethlen Gábor Alap 2011-es működéséről, majd az Országos Fogyatékosügyi Program 2007 és 2010 közötti megvalósításáról mondhatják el véleményüket. Folytatódik továbbá annak a kormánypárti kezdeményezésnek az általános vitája is, amely betiltaná a kommunista utcaneveket az egész országban.