Két blöffre és egy féligazságra költött 200 milliót a kormány

2012.10.09. 12:13

Hatalmas kampányt indított a kormány, hogy azt bizonygassa, nem enged az IMF követeléseinek. A kampány szépséghibája, hogy olyasmi ellen tiltakozik, amiben a kormány is sáros. Ráadásul nem először lovagolják meg Orbánék az emberek félelmeit az IMF elleni diplomáciai harcban.

A kormány egész oldalas újsághirdetésekben jelentette ki kedden, hogy nem enged az IMF-nek, és több intézkedést, például a családi támogatások csökkentését vagy az ingatlanadó bevezetését nem hajlandó végrehajtani. A kormány által említett intézkedéseket a kormány úgy állítja be, mintha ezek az IMF követelései lennének, amelyeknek "nem engedünk". A kormány által említett két területen ugyanakkor a Fidesz már eddig is, IMF-szerződés nélkül is hozott népszerűtlen intézkedéseket.

Nem a családi pótlék csökkentésére - Orbánék már évekre befagyasztották

A kormány a Blikkben és a Magyar Hírlapban jelezte, hogy nemet mond a családi támogatások csökkentésére, holott a családi pótlék évek óta veszít értékéből. A Bajnai-kormány 2009-ben befagyasztotta a családi támogatások összegét, majd hiába volt kormányváltás, az Orbán-kormány azóta sem emelte meg ezt az összeget. Vagyis 2009 óta az egy gyermeket nevelő családok havi 12 200, a kétgyermekesek pedig 26 600 forintot kapnak.

A befagyasztás azt jelenti, hogy a kormány még az inflációval sem emeli az összegeket, vagyis reálértéken számolva évről évre 4-5 százalékkal csökken a családi pótlék. Habár még nem kötött az Orbán-kormány az IMF-fel semmilyen hitelszerződést, a jövő évi költségvetés is úgy számol, hogy nem emelkedik az idei családi pótlék. Évente nagyjából 30-40 milliárd forintot spórol a kormány azzal, hogy befagyasztja a családi támogatások összegét.

Habár a kormány hirdetése azt sugallja, mintha az IMF a családi pótlék általános csökkentését kérné, mint arról korábban beszámoltunk, az IMF és az EU az országjelentéseiben az alanyi jogon járó szociális támogatások átgondolását ajánlotta korábban. Elsősorban azt, hogy a jómódúak, akiknek az egykulcsos adórendszer a legjobban kedvezett, vagy a sokgyerekesek, akiknél a bőkezű családi adókedvezmény több pénzt hagyott, semennyi vagy kevesebb családi pótlékot kapjanak, hogy a pénzt máshol, hasznosabban lehessen elkölteni.

Forrás: [origo] fotó

Nem az ingatlanadóra - a kormány ellenáll, az önkormányzatok nem

Ezt a szlogent a Népszabadságban, a Metropolban és a Népszavában megjelent hirdetéseken olvashatjuk. Az ingatlanadó a Fidesz 2009-es gazdasági stratégiájában is szerepelt, mára mégis a párt egyik első számú tabuja lett. Elsősorban azért, mert a Bajnai-kormány 2010-ben bevezette volna az ingatlanokat és járműveket terhelő vagyonadót, ami ellen a Fidesz többször is határozottan tiltakozott. Az ingatlanadót végül azért nem szedték be, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette 2010-ben az erről szóló rendelkezéseket.

A Fidesz országos vezetésében nagy az adófajtával szembeni ellenállás: Orbán Viktor már 2009-ben kijelentette, hogy az ingatlanadó "esküdt ellensége", Mádi Lászlót pedig 2010-ben kizárták a képviselőjelöltek közül, mert azt nyilatkozta, hogy alapos előkészítés után be lehetne vezetni az ingatlanadót. Tavaly ősszel viszont egy olyan tétel is bekerült az adócsomagba, amely szabadabb kezet engedett volna az önkormányzatoknak az ingatlanadó kivetésére is. A csomagból végül annyi maradt meg, hogy az önkormányzatok nagyobb összegű adót is kivethetnek az ingatlanokra. A kormány emellett felvetett egy olyan javaslatot is, amely az ingatlanokat adóztatta volna meg, viszont nem az értékük alapján, hanem bármilyen jogszabályváltozás utáni értéknövekedés alapján. A részleteket viszont azóta sem dolgozták ki, és nem is nyújtották be.

A vagyonadó nem alkotmányellenes, több példát is találunk arra, hogy önkormányzatok a lakásokra ingatlanadóhoz hasonló terhet vetnek ki. A fideszes Pokorni Zoltán által vezetett XII. kerület például a 40 négyzetméter feletti lakásokat adóztatja sávosan emelkedő mértékben (évi 13 900-25 500 forintot kell fizetni), gyerekkedvezmény igénybevételi lehetőségével. Szintén szed a lakások után ilyen úgynevezett kommunális adót a fideszes vezetésű II., III., IV., XIV. és XXII. kerület, az összegek évi 9 és 25 ezer forint között változnak. A szintén fideszes vezetésű Kaposvár egységesen 5700 forint úgynevezett kommunális adót szed be a lakások után évente.

Tiszteletet, bizalmat várunk az IMF-től - Orbán szerint "az IMF a mi bankunk"

Habár a kormány a Magyar Nemzetben most azt hirdeti, hogy "tiszteletet, bizalmat" várunk az IMF-től, és "nem adjuk fel Magyarország függetlenségét", tavaly novemberben az Orbán-kormány kezdeményezett tárgyalást az IMF-fel és az Európai Unióval. A kedden megjelent hirdetéséből nem derül ki, hogy milyen függetlenségét félti a kormány, amely az Európai Unió tagja 2004-től, az IMF-ről pedig maga Orbán Viktor mondta, hogy a "mi bankunk". A kormányfő ugyanis idén júliusban, amikor arról beszélt, hogy az olcsó finanszírozhatóság miatt van szükség a hitelre, kijelentette: "az IMF nem az ellenségünk, az a mi bankunk, tagok vagyunk benne".

Nem először blöfföl a kormány az IMF-fel

A kormány nem először próbálkozik azzal, hogy az IMF-et tegye felelőssé a népszerűtlen intézkedések bevezetéséért. Szeptember elején a Magyar Nemzet írt arról, hogy nyugdíjcsökkentést, nyugdíjkorhatár-emelést, a családi pótlék csökkentését, a személyi jövedelemadó emelését, valamint az ingatlanadó bevezetését is kéri az IMF a hitelért cserébe. Orbán Viktor még aznap kijelentette, hogy ezen az áron, így nem kell biztonsági, pénzügyi garancia a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól.

Az [origo]-nak nyilatkozó fideszesek ugyanakkor azt mondták, hogy a Magyar Nemzet által felsorolt intézkedések nem egy IMF-listán szerepelnek, hanem a kormány "horrorforgatókönyve". Orbán ugyanis a Fidesz szeptemberi frakcióülésén a legrosszabb, a politikailag legfájóbb eshetőségként vázolhatta fel az elképzeléseket, és összekapcsolta az IMF-tárgyalásokkal.

"A kormány nem az IMF ellen harcol"

Az állampolgárok minél pontosabb és szélesebb körű tájékoztatását szolgálja a Miniszterelnökség által megrendelt médiakampány - jelentette ki kedd délután a kormányszóvivő. Giró-Szász András szerint a kormány nem az IMF ellen harcol. Hozzátette: a kabinet arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a 2008-as megállapodással, illetve az azóta az Európai Unióban megkötött IMF-megállapodásokkal ellentétben vannak olyan területek, amelyekben biztosan nem tud engedni. Ezek közé sorolta a gyermekek után járó kedvezményeket és az ingatlanadó kérését.

Giró-Szász András úgy fogalmazott: az utóbbi időben az ellenzék manipulatív információkkal látta el a lakosságot, "a kormány ezt is helyre kívánta tenni". A kormányszóvivő a hirdetésekben megfogalmazottakat olyan reális üzeneteknek tartja, amelyeket a tárgyalások írásos anyagai és a szóbeli egyeztetések alátámasztanak. Mint mondta, Portugália, Írország vagy Horvátország esetében is megfogalmazott az ezekre alapot adó követeléseket a Nemzetközi Valutaalap. Giró-Szász András közölte, hogy az újsághirdetések összesen 200 millió forintba kerülnek és pluszkiadással nem járnak, mivel abból a keretből finanszírozták, amelyet 2011-ben fogadott el kormányzati kommunikációra az Országgyűlés.