Nem hagyja nyugodni Orbánt a pártok milliárdos zsebpénze

Ismét napirendre került Orbán Viktor májusi ötlete a pártok állami támogatásának megvonásáról, és a Fidesz elnökségében az is felmerült, hogy az állami zsebpénzt ne csak két évre, hanem végleg elvegyék tőlük. A kampányfinanszírozás új szabályaival is piszmog a Fidesz elnöksége. Egy ötletük szerint elképzelhető, hogy csak az a jelölt kapna a kampányához állami támogatást utólag, aki megnyerte a választást.

Ismét napirendre kerülhet Orbán Viktor tavaszi ötlete, hogy ne kapjanak a pártok állami támogatást - értesült az [origo]. A miniszterelnök a költségvetés rossz helyzetére hivatkozva a Fidesz május közepi választmányi ülésén vetette fel, hogy a gazdasági válság legyűréséből a pártok is vállaljanak áldozatot, és 2013-ban és 2014-re függesszék fel az államtól kapott támogatásukat.

A jövő évi költségvetés egy hónappal később, júniusban benyújtott tervezetéből ugyanakkor úgy tűnt, hogy a kormányfő javaslata lekerült a napirendről, a tervezetben ugyanis a 2012-essel megegyező összeg szerepelt a párttámogatások sorában, és ebben a formában, vagyis egy fillér csonkítás nélkül fogadták el az gazdasági tárca előterjesztését a büdzsé fő számait rögzítő júliusi szavazáson is. (A párttámogatások mértékéről és Orbán Viktor ötletének korábbi fogadtatásáról lásd keretes írásunkat.)

A támogatások felfüggesztésének lehetősége információink szerint az Európai Bizottság Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárásával összefüggésben került elő ismét, a miniszterelnök környezetében ugyanis úgy számolnak, hogy a Matolcsy György által pénteken bejelentett kiigazító csomaggal Brüsszel nem lesz megelégedve, és további lépéseket vár majd a magyar kormánytól annak igazolására, hogy tudja tartani a kitűzött - amúgy épp a pénteki bejelentéssel megemelt - hiánycélt.

Politikai fegyver lenne

Bár a pártalapítványokkal együtt összesen mindössze 3,8 milliárd forintos tétel aprópénz ahhoz képest, hogy a bejelentett csomag hatása az [origo] becslései szerint 100 milliárddal lehet kevesebb annál, mint ami a bizottság és a hitelmegállapodásért cserébe ugyancsak további megszorításokat váró IMF szerint szükséges, a kormányfő azért dobná be ismét az ötletet, hogy a kormány pozitív hozzáállását demonstrálja vele. A lépéssel Orbán Viktor ugyanis érzékeltethetné, hogy akár saját pártja finanszírozási forrásairól is hajlandó lemondani az eljárás megszüntetése érdekében, vagy, ahogy a párt egyik befolyásos politikusa fogalmazott, "politikai eszközökkel is alátámaszthatná gazdasági ígéreteit".

A lehetőségről a múlt héten a Fidesz elnöksége is tárgyalt, de döntést végül nem hoztak, sőt információink szerint egyelőre az is nyitva maradt, hogy a kormányfő májusi ötletének megfelelően csak a 2013-as és 2014-es támogatást függesszék fel, vagy végleg szüntessék meg a pártok állami dotációját, és kötelezzék pusztán tagdíjakból, illetve adományokból való működésre a politikai szervezeteket. Egy forrásunk szerint e tépelődés is szerepet játszik abban, hogy még mindig nem született meg az elnökség javaslata a pártfinanszírozás átalakítására - annak ellenére sem, hogy azt a korábbi tervek szerint a szeptember közepén benyújtott választási eljárási törvény részeként szerették volna elfogadtatni a parlamentben.

Leragadtak a regisztrációnál

Hétfőn az [origo]-nak már az elnökség több tagja is elismerte, már semmi esély rá, hogy a párt- és kampányfinanszírozás utolérje a választási csomagot, így azt várhatóan önálló törvényjavaslatként nyújtják majd be. A csúszásban információink szerint ugyanakkor az is szerepet játszott, hogy az utóbbi két elnökségi ülés nagy részén még mindig az előzetes regisztráció részletszabályairól vitáztak a pártvezetés tagjai, és nem maradt elég idő a finanszírozás reformjára. Másrészt az ülésen részt vevők egybehangzó állítása szerint már az alapok rögzítésekor több olyan szervezési, illetve kivitelezési problémába is beleütköztek, amelyet még időbe telik tisztázni.

Forrás: [origo]

Fideszes kampányereklyék egy 2010-es nagygyűlésen

A kampányfinanszírozás legfontosabb változását már a kormánypártok szeptember eleji sárvári frakcióülését lezáró tájékoztatóján ismertette a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal akkor még csak tervként vetítette előre, hogy az eddigi gyakorlattal szemben nem a pártok (jelölőszervezetek) kapják majd a kampánytámogatást az államtól, hanem maguk a jelöltek.

Az állami támogatás mértékét egy néhány nappal későbbi háttérbeszélgetésen a választási eljárási törvényt is jegyző Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a jelenlegi, jelöltenként egymillió forint két- vagy háromszorosára becsülte, az összeg felhasználásának ellenőrzéséről azonban nem mondott még részleteket. A két bejelentés után azonnal beindultak a találgatások arról, hogy a több millió forintos támogatás reményében jelöltek százai indulnak majd egy-egy körzetben - pláne úgy, hogy a kormánypártok tervei szerint már csak 200 ajánlást kellene begyűjteni az induláshoz a korábbi, körzetenkénti 750 ajánlószelvény helyett.

Ki kapná vissza a kampány árát?

Az elmúlt három hétben információink szerint annyiban már megállapodott az elnökség, hogy 2 illetve 3 millió forint közül az alacsonyabb lesz majd a támogatás összege, illetve, hogy a summa felhasználását a jelölteknek kampányszámlán kell majd vezetnie. Arról azonban forrásaink szerint még továbbra sincs döntés, hogy az ugyanazon párt színeiben indulóknak külön kampányszámlája legyen-e, vagy elég szervezetenként egy. Nyitva maradt emellett egyelőre az is, hogy milyen feltételekhez kössék a finanszírozás folyósítását. Az [origo] információi szerint az elnökségi tagok egybehangzóan kizártnak tartják, hogy minden egyes induló - vagy ahogy fogalmaztak: "boldog-boldogtalan megkapja az állami támogatást".

A legvalószínűbb így egy olyan megoldás lehet, amely szerint csak a bizonyos eredményt - mondjuk egy százalékot - elért jelölteknek fizetne az állam, de nekik is csak utólag, a számlával igazolt kampányköltségek után járna ez. A pártvezetés egyik tagja az [origo]-nak ugyanakkor azt sem tartotta kizártnak, hogy a kampánykiadásokat az állam csak a győztesnek fizesse meg. Nem elég, hogy a korteskedés költségeit ebben az esetben a jelölteknek kell majd megelőlegezniük, de aki nem nyer, az gyakorlatilag el is bukja majd az önmaga népszerűsítésre fordított összeget.

A kampányfinanszírozásban annyi tűnik még valószínűnek, hogy a kampány szinte csak a kültéri reklámokra, közvetlen megkeresésekre, szórólapokra, valamint a közmédiában elhelyezhető ingyenes hirdetésekre korlátozódik majd, kereskedelmi médiumokban mindenfajta népszerűsítés tilos lesz. Várható továbbá az is, hogy a pártok, illetve jelöltek cégektől nem, csak magánszemélyektől fogadhatnak el majd adományokat, de a jelenlegi, limit nélküli felajánlásokkal ellentétben már tőlük is csak egy bizonyos - egyelőre meg nem határozott - összegig.

Semmiség a büdzsének, nagy érvágás pártoknak

A 2012-es költségvetésben és a 2013-as büdzsé tervezetében összesen valamivel több, mint 2,5 milliárd forint van a parlamenti pártok, további 1,2 milliárd pedig a pártalapítványaik támogatására elkülönítve. Mivel a pártok bevételeinek nyolcvan-kilencven százalékát jellemzően ez az apanázs teszi ki, az állami támogatás felfüggesztését minden szervezet megérezné, de nem mindegyiket érintené ugyanolyan súlyosan.

A legtöbb bevételtől - több mint egymilliárd forinttól - a Fidesz esne el. A nagyobbik kormánypártnak a Hivatalos Értesítőben megjelent beszámolója szerint tavaly 1,23 milliárd forintból gazdálkodott, de tagdíjakból, adományokból és nem részletezett egyéb bevételekből csak nagyjából 250 millió forintra tett szert. Az MSZP tavaly nyereséges volt ugyan, de 803 millió forint bevételének majdnem kétharmada, 521 millió forint az állami támogatásból származott, adományokból és tagdíjakból csak 240 millió forintjuk folyt be. A tavaly és tavaly előtt ugyancsak nyereséges évet záró Jobbik tavaly 501 millióból gazdálkodott, ebből azonban 448 millió forint volt az állami támogatás, anélkül csak 53 millió forintja lett volna a szervezetnek. Az összesen 283 millió forintból működő LMP ennél is kevesebb, 34 millió forint nem állami bevételt könyvelhetett el, a legkevesebb pénze azonban a KDNP-nek maradna állami támogatás híján: 223 millió forintnyi bevételéből tavalyi beszámolója szerint adományokból és tagdíjakból ugyanis mindössze 24 millió forintja folyt be. A miniszterelnök májusi bejelentése után a KDNP amúgy jelezte, hogy kész kivenni a részét a gazdasági válság megoldásából, az ellenzéki pártok azonban elítélték az ötletet. A Transparency International közleményben tiltakozott a felvetés ellen, arra hivatkozva az állami támogatás megvonása súlyos korrupciós kockázatot jelent.