Hatmilliót kérnek nyugalmukért a kipaterolt hajléktalanok

Közel egy éve áll üresen és kihasználatlanul az a vasúti terület, ahonnan tavaly tüntette el a zuglói önkormányzat 14 hajléktalan kunyhóját. A kerület szerint sok volt a rendbontás és bűz terjengett, ezért kellett kitisztítani a telepet. A fedél nélkül maradt emberek közel hatmillió forintra perelik az önkormányzatot. Sokan azóta az utcán élnek, életkörülményeik jelentősen romlottak, és nem értik, kit zavart az összetartó hajléktalanközösség.

"Halottnak a csók" - mondta nevetve a Fővárosi Törvényszék tárgyalója előtt az újságíróknak a hajléktalan Motel Lajos. A 64 éves férfi szerint ennyi eredménye lesz annak a közel hatmillió forintos vagyoni és nem vagyoni kártérítési pernek, amit a zuglói önkormányzattal szemben indítottak azok a hajléktalanok, akiket tavaly októberben a Francia út és Egressy út találkozásánál fekvő hajléktalantelep felszámolásakor lakoltattak ki. A hivatalos indoklás szerint azért bontották le a kunyhóikat, mert az épületeket engedély nélkül húzták fel, szociális, közegészségügyi és rendészeti szempontból is aggályos volt az ottani helyzet.

Az önkormányzat a köztisztasági feladatok ellátására szerződést kötött egy céggel, a kunyhókat a rendrakás részeként bontották le. Ezt a szerződést jelenleg a Fővárosi Főügyészség is vizsgálja, akiket meg is kerestünk, de cikkünk megjelenésig nem reagáltak. A hajléktalanokat képviselő Muhi Erika a tárgyalás után az [origo]-nak azt mondta, szerintünk a dokumentum egy színlelt szerződés, csupán azért jött létre, hogy legyen indokuk a hajléktalanok eltávolítására. Az ügyben tavaly Szabó Máté ombudsman is vizsgálatot indított, és azt állapította meg, hogy a telep felszámolása és a hajléktalan emberek elhelyezése miatt visszásság gyanúja vetődött fel, ezért az ombudsman munkatársai helyszíni vizsgálatot is tartottak.

Ami rajta volt, az maradt

A csütörtöki első tárgyalási napon a hat felperes közül két hajléktalan jelent meg: a többiek éppen közmunkán voltak és nem engedték el őket. "Egyik napról a másikra történt az egész, értesítést nem kaptunk" - mondta a bíróság előtt az 54 éves Ancsa. A vastag pufikabátot viselő hajléktalan nő úgy emlékezett, hogy pár nappal a bontás előtt szóltak nekik az egyház munkatársai arról, hogy van szállás, ahová mehetnek. "Takarítani indultam éppen, mikor elkezdték a bontást. Össze sem tudtunk pakolni, az maradt meg, ami rajtam volt" - mesélte. Rendőrök, mentősök mind ott voltak, olyan autó azonban egy sem, amivel el lehetett volna szállítani a lakók ingóságait. "A bontás után 3-4 napig ott maradtunk, de aztán az élettársam beteg lett, egyre hidegebb volt, úgyhogy bementünk a szállóra".

Forrás: A Város Mindenkié
Forrás: A Város Mindenkié csoport

A hajléktalan nő korábban nem élt szállón, nyolc évig a telepen lakott, azóta nappali és éjszakai melegedőkben húzza meg magát. Utóbbiról nem volt túl jó véleménnyel, tavaly télen nem volt fűtés, takaró és meleg víz sem. "Ha választanom kéne, inkább a töltésen élnék. Ott nyugalom volt, békesség és jó szomszédság" - mondta Ancsa.

Patkányok és ürülék

A zuglói vezetés jogi képviselője szerint nem történt törvénysértés, nem volt jogellenes a kilakoltatás, a hajléktalanok engedély nélkül laktak a töltéssoron. Az önkormányzat a hatmillió forintos perösszeggel sem ért egyet, nem látják a tételes kárt. Az ügyvéd azzal érvelt, hogy a Myrai Szent Miklós Egyház tagjai rendszeresen látogatták a töltésen élőket, telente úgynevezett teajárat indult a kunyhókban élőkhöz, szóltak is a lakóknak, hogy mi készül. "Kellő alapossággal járt el az önkormányzat. A lakók az október 18-ai lebontás idejére összecsomagolva várták a bontókat" - érvelt az önkomárnyzat jogi képviselője.

A zuglói önkormányzat ügyvédje szerint a telep környékén élők hosszú ideje panaszkodtak arra, hogy a töltés irányából emberi ürülék és elhullott állatok bűze terjed, a közterület évek óta szennyezett volt, és a patkányok is megjelentek. Naponta előfordulta késések, rendőri intézkedések, a rehabilitációt pedig visszautasították az ott élőt - sorolta az ügyvéd, aki szerint a zuglói önkormányzat biztosított volna menedékhelyet a hajléktalanoknak, "oda mehettek volna". Papcsák Ferenc, zuglói polgármester is erről beszélt a telep elbontásakor: "Úgy döntöttünk, hogy hatósági határozattal, jogszerűen elbontjuk, elbontatjuk, felszámoljuk ezt a telepet, az ott élőket hajléktalanszállókra, szeretetotthonokba költöztetjük" - mondta.

Összetartó csapat volt

Motel Lajos a telep megszűnése óta az utcán él, alkalmi munkákból tartja fent magát. A férfi dühösen beszélt az önkormányzat ügyvédjéhez, nem rejtette véka alá véleményét. "Az égvilágon senkinek nem szóltak, 30-40 ember megjelent gépekkel és rendőrökkel" - Lajos szerint nyolcvan százalékkal romlott az életminősége, miután tavaly októberben, hat év után el kellett hagynia a telepet. "Inkább az utcán lakom, mint a szállón, mert ott mindig elkapok valami bogarat". Lajosnak a bontással egy időben búcsút kellett mondania ágyneműjének, ruháinak és könyveinek, gázpalackjának és élelmiszereinek. A fényképalbumát még ki tudta menteni. Ancsának edényei, evőeszközei, tányérjai, fűszerei és ruhái semmisültek meg a bontásban. Leginkább azonban az iratait fájlalta: személyi igazolványát és orvosi zárójelentéseit. "Összetartó csapat voltunk, ha éjjel dolgoztam, a többiek vigyáztak a dolgainkra" - emlékezett vissza a töltésen töltött évekre a férfi, akinek egy négyzet alakú, 6 és fél négyzetméteres bungalója volt.

A területet a bontás óta nem használják semmire, üresen áll, közforgalmi vasútként tartják nyilván. "Alkalmi munkákból élek, heti háromszor utcát seprek" - mondta az [origo]-nak Ancsa, aki jelenleg egy hajléktalanszállón lakik. Lajos egy zuglói presszónál segít zárás után: bepakolja a székeket, asztalokat, rendet rak. "Véletlenül összefutunk néha, de nem tartjuk a kapcsolatot" -felelte arra a kérdésre, hogy a telep bontása után elszakította-e őket volt szomszédaitól az élet.

Forrás: A Város Mindenkié
Motel Lajos a tárgyalás után. Forrás: a Város Mindenkié csoport

Csütörtökön a zsúfolásig megtelt kicsi tárgyalóterembe olyan sokan akartak bemenni, hogy a bírónő egy idő után arra kérte az ajtónál állókat, hogy ne engedjenek be senkit. A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistái is eljöttek, egyikük a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy több önkormányzat is próbálkozik önkényes kunyhóbontásokkal. Dombóvári László pozitív példaként a kőbányai önkormányzatot említette, amely átmenetileg elállt kunyhóbontási terveitől és egyeztetéseket folytat az érintettekkel. A civil szervezet szerint a zuglói per történelmi jelentőségű, hiszen ha a bíróság igazat ad a felpereseknek, az minden önkormányzatnak azt fogja üzenni, hogy a saját építésű kunyhóban élő emberekkel is teljes jogú állampolgárként kell, hogy bánjanak.

A telep bontása előtt készült [origo] videót itt találja.