Washingtonban magyarázta az alaptörvényt Stumpf

Vágólapra másolva!
Orbán Viktor most is szenvedélyesen elkötelezett a szabadságjogok iránt Stumpf István alkotmánybíró szerint, aki egy washingtoni fórumon beszélt az új magyar alaptörvényről. Stumpf szerint amíg ő a testület tagja, addig nem kell félni attól, hogy az Alkotmánybíróság nem védi meg a magyarok szabadságjogait.
Vágólapra másolva!

Az egyik legnevesebb washingtoni konzervatív elemző intézetben, a Heritage Foundationben tartott beszédet csütörtökön Stumpf István alkotmánybíró az idén hatályba lépett új magyar alaptörvényről. A beszéd egy fórum része volt, amely azzal foglalkozott, hogy milyen hatással van a több mint kétszáz éves amerikai alkotmány más országok hasonló dokumentumaira, és Stumpf volt a díszvendég.

Az angol nyelvű előadását papírról olvasó alkotmánybíró azzal indított, hogy Magyarország számára mindig is nagyon inspiráló volt az amerikai alkotmány, és felidézte, hogy az 1848-49-es szabadságharc bukása után az Egyesült Államokba érkező Kossuth Lajos is dicsérte a dokumentumot a kongressszus tagjaihoz intézett beszédében. Hozzátette, hogy a magyar rendszerváltásban részt vevő ellenzéki politikusokat is nagyon inspirálták az amerikai alkotmányban lefektetett szabadságjogok.

A Fidesz meghatározó figuráinak nevét - Orbán, Áder, Kövér, Szájer - sorolva közölte, hogy nekik "szenvedélyes elkötelezettségük" volt ezen értékek iránt, majd hozzátette, hogy "ez most is így van". Ez a megjegyzés finom utalás volt azokra a részben az amerikai kormány által is osztott bírálatokra, amelyek szerint a Fidesz a demokráciát sértő változtatásokat vezetett be az elmúlt két évben.

Ennél direktebben ugyanakkor nem vetődtek fel a magyar kormánypártot és az általa elfogadott alaptörvényt kísérő kritikák. Igaz, a fórum többi résztvevője - három amerikai professzor - a saját hozzászólásaiban inkább általánosan beszélt az alkotmányozás nemzetközi tapasztalatairól, a rendezvény végén pedig csak egyetlen kérdésre volt idő, és az nem Magyarországra vonatkozott.

Az Alkotmánybíróság tagjává ebben a parlamenti ciklusban megválasztott, az első Orbán-kormányban miniszteri posztot betöltő Stumpf az előadásában lényegében megismételte az amerikai közönség előtt az alaptörvénnyel kapcsolatos magyar kormánypárti érvelést. Azt mondta, hogy az 1989-es rendszerváltáskor módosított alkotmány politikai kompromisszumok eredménye volt, és szerinte 2010-re nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van az újításra. "Sok magyar mélyen kívánta annak az alkotmánynak a lecserélését" - mondta Stumpf, hozzátéve, hogy a lehetőség 2010-ben érkezett el, amikor a Fidesz és a vele szövetséges KDNP kétharmados többségre tett szert a parlamentben.

Forrás: Pethő András, [origo]

Stumpf István a fórumon

Stumpf szerint az új alaptörvény fő forrása a "jogi örökségünk volt", az egyik legnagyobb változás a korábbi dokumentumhoz képest pedig az "erős szimbólum- és értékorientáltság". Beszélt arról is, hogy megváltozott az Alkotmánybíróság jogköre, és bár most már van lehetősége konkrét bírósági döntések felülvizsgálatára is, viszont költségvetési kérdésekkel nem foglalkozhat, amíg az államadósság nem csökken az alaptörvényben meghatározott szint (a GDP 50 százaléka) alá. Megjegyezte, hogy ugyan az alaptörvényben van egy kiskapu ennek kikerülésére (például abban az esetben ha az emberi méltóság forog veszélyben), de szerinte ez a megközelítés "nem elegáns mód" az Alkotmánybíróság számára.

Szintén a bírálóknak szólt Stumpfnak az a mondata is, hogy "szeretik, vagy nem", a magyarok elfogadták ezt az alaptörvényt a parlamentjük által, hozzátette azonban azt is, hogy az Alkotmánybíróság már bizonyította, hogy nem fél szembeszállni a parlamenttel. Felsorolt olyan törvényeket, amelyeket az elmúlt egy évben semmisített meg részben vagy egészben a testület, és közölte, "a bíróság nem fél attól, hogy megvédje a magyar emberek szabadságjogait abban az esetben, ha a parlament túllépi a hatáskörét". Egyfajta személyes garanciaként hozzátette azt is: "Amíg én ott vagyok, nem is fog félni ettől a jövőben sem."