A jó mostoha megelőzi a tékozló fiút az új Ptk.-ban

Vissza akarja szorítani a kormány az öröklés körüli igazságtalanságokat az új polgári törvénykönyvvel. A várhatóan 2014-től életbe lépő szabályok megerősítik az özvegyek jogait, igaz, nem telepedhetnek rá egykori házastársuk minden vagyonára. A szüleiket elhanyagoló gyerekek pórul járnak, a szóbeli végrendelet pedig néhány kivételtől eltekintve fabatkát sem ér majd. A kormány kacérkodik az élettársak jogainak megerősítésével is, de a KDNP ennek nem örül. Az örökléssel és végrendelkezéssel kapcsolatos legfontosabb változásokat az Örök család példáján mutatjuk be.

Több ponton is változnak az öröklésről és a végrendelkezésről szóló szabályok 2014-től, ha a parlament még az idén elfogadja az új polgári törvénykönyvet, amelynek vitája már zajlik a parlamentben. Székely László, az új kódex kidolgozásáért felelős miniszteri biztos azt mondta az [origo]-nak, hogy a most hatályos törvénykönyv több mint ötvenéves, "az öröklési szabályok több ponton idejétmúltak", és a bírói, közjegyzői gyakorlatból látszott, hogy "sok igazságtalan és méltánytalan helyzetet eredményezett". Konkrét példákon keresztül mutatjuk be, mi változik 2014-től, ha a kormány javaslatát elfogadja a parlament.

Az özvegy olyan, mint a gyerek

A legnagyobb változás az özvegyek jogainál várható, mivel ezentúl az özvegy is örököl majd az elhunyt házastárs után: a teljes vagyonból annyit kap, mintha maga is az örökhagyó gyermeke lenne, például két gyermek esetén a tulajdon egyharmadát-egyharmadát kapja meg a három örökös. A leszármazottak mellett tulajdonrészt kapó házastárs kap haszonélvezeti jogot is, ám már nem az egész hagyatékra - mint jelenleg -, hanem csupán az örökhagyóval közös lakásra, és az ahhoz tartozó berendezési, felszerelési tárgyakra.

Székely László miniszteri biztos szerint erre a változtatásra azért volt szükség, mert "igazságtalan helyzetekhez vezetett", hogy a törvényes örökös gyerekek olykor évtizedekig nem juthattak a jogos jussukhoz. Székely szerint manapság nem ritka, hogy az özvegy fiatalabb, mint a gyerek (mert például az apa vagy az anya másodszor házasodott), így a jelenlegi szabályok szerint előfordul, hogy a gyerek soha nem is jut hozzá az örökséghez. Nem biztos, hogy ebben a formában fogadják el a képviselők ezt a szabályt, mert a KDNP másképp módosítana a jelenlegi gyakorlaton. A kisebbik kormánypárt azt szeretné, ha a mindenkori túlélő házastárs a vagyon egynegyedét örökölné meg, és az e fölötti rész törvényes öröklési rend szerint kerülne a gyerekekhez.

PÉLDA

Az 53 éves Örök István évekkel ezelőtt elvált a feleségétől, Örök Ilonától, két gyermeke anyjától, majd összeházasodott Szép Gabriellával. Örök István váratlanul meghal autóbalesetben, végrendelete nincsen. Az örökösöknek a házán, a nyaralóján, az autóján és a részvényein kell osztozkodniuk. A mostani szabályok szerint Szép Gabriella nem örökölne semmit, és minden vagyontárgyra haszonélvezeti jogot kapna (vagyis nem lehetne eladni a beleegyezése nélkül), de az új Ptk. szerint a vagyont háromfelé kell osztani: egyenlő részt kap mindenből Szép Gabriella és a két gyerek, Izabella és Izidor. Szép Gabriella haszonélvezeti jogot csak arra a lakásra kap, amelyben együtt lakott Örök Istvánnal. Az autó, a nyaraló és a részvények esetében ugyanolyan tulajdonos, mint Izabella és Izidor. A volt feleség, Örök Ilona természetesen nem örököl semmit.

Az özvegy továbbállhat a lakással

Az új Ptk. egy másik ponton is kedvez az özvegyeknek. Ha az özvegy esetleg újra szerelmes lesz, és újabb házasságot akar kötni, nem kell választania a lakása és a házasság között. A jelenlegi szabályok szerint egy új házassággal megszűnik az özvegy haszonélvezeti joga (az örökösök simán kirakhatják az utcára), az új Ptk. szerint viszont megmarad ez a jog: vagyis nem lehet majd elküldeni a lakásból az özvegyet egy újabb házasság után sem.

PÉLDA

Szép Gabriella Örök István halála után szerelmes lesz Csábos Péterbe. Ha esküvőt akar, nem kell választania a házasság és a lakása között, a haszonélvezeti joga ugyanis a házasság után is megmarad. Így Izabella és Izidor, akik összesen kétharmad részben tulajdonosai a lakásnak, semmiképp nem tudják őt az utcára rakni.

A szülők sem maradnak örökség nélkül

Az új kódex kidolgozói szerint számos gondot okozott a mindennapi életben a jelenlegi polgári törvénykönyv egyik rendelkezése, amely szerint gyerekek hiányában a túlélő özvegy mindent visz. Az elhunyt szülei így anyagi támasz nélkül maradhatnak, miközben talán komoly anyagi támogatást nyújtottak gyerekük családjának hosszú éveken keresztül. Az új polgári kódex ezért úgy rendelkezik, hogy gyerek hiányában a házastárs csak a vagyon felét örökli, a másik felét az örökhagyó szülei vagy még életben lévő szülője. A szabályok alól kivétel az özvegy által lakott lakás és berendezése, amelyen ebben az esetben is haszonélvezeti joga van az özvegynek.

PÉLDA

Örök István ebben a példában két gyerekével együtt szenved autóbalesetet, és mindhárman meghalnak. Nem mindent Szép Gabriella örököl, csak a vagyon fele lesz az övé, a másik fele pedig Örök István szüleire, idősebb Örök Istvánra és Örök Istvánnéra száll. Szép Gabriella csak a közös lakásra és a benne lévő berendezésekre kap haszonélvezeti jogot. Izabella és Izidor vagyona pedig anyjukra, Örök Ilonára száll.

Forrás: AFP/Fred de Noyelle

Nem lehet kidobni az élettársat a lakásból

Az új kódex a huzamosabb ideje az elhunyttal együtt élt élettárs számára is biztosítani kívánja, hogy a megszokott környezetében maradhasson. Ennek érdekében bevezeti, hogy az élettárs használati jogot örökölhessen a közösen lakott lakásra, illetve annak berendezési és felszerelési tárgyaira. Ehhez azonban - ellentétben a házassággal és a bejegyzett élettársi viszonnyal - minimális együttélési feltételt is szab a törvénykönyv: előírja, hogy az élettársi kapcsolatnak legalább tíz évig, és az öröklés megnyílásakor is fenn kell állnia.

Azonban nem biztos, hogy ez a változtatás benne marad a törvénykönyvben. A KDNP ugyanis nem szeretné, ha az élettársak megkapnák ezt a lakáshasználati jogot. Rubovszky György KDNP-s képviselő azt mondta az [origo]-nak, hogy "az élettárs javára biztosított öröklési jogot el kell felejteni". Rubovszky szerint ha az élettársak úgy gondolják, hogy örökösnek kívánják nevezni az élettársukat, ezt megtehetik, mert írhatnak végrendeletet, mint bárki más. A kisebbik kormánypárt emellett azt is vitatja, hogy az élettársak jogainak és kötelességeinek a polgári törvénykönyv családjogi részében lenne a helye. Rubovszky azt mondta, hogy az élettársak "nem a házasságot választották", nem alapítanak családot, így nem a családjogi részbe kell a róluk szóló szabályokat kimondani. Rubovszky azt mondta, hogy a KDNP a módosító indítványokat a jövő héten akkor is benyújtja, ha nem szerzik meg a kormány támogatását ehhez.

PÉLDA

Örök István ebben a példánkban nem házasodott össze Szép Gabriellával, de 15 éve együtt élnek budapesti lakásukban. A hirtelen halál után Szép Gabriella semmit nem örököl, minden vagyon, a lakástól az autón át a részvényekig a két gyerekre száll. Izabella és Izidor azonban az új szabályok szerint majd nem dobhatja ki a lakásból Szép Gabriellát, ugyanis megilleti őt a lakáshasználati jog, mivel több mint tíz évet élt együtt Örök Istvánnal.

Jöhet a közös végrendelet

A végrendeleteknél is évtizedek óta nem látott változásokat hoz majd az új polgári törvénykönyv. Például a házastársak közösen végrendelkezhetnek a jövőben. A közös végrendelet bármikor visszavonható, akár az egyik fél által egyoldalúan is, illetve értelemszerűen hatályát veszti a házasság felbontásával.

Szigorúbb lesz a szóbeli végrendelet szabályozása. Jelenleg szóbeli végrendeletet csak az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. A változások szerint szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely az írásbeli végrendelet megtételét nem teszi lehetővé. Az így tett végrendelet pedig hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna másik végrendeletet.

Az örökhagyó továbbra is kitagadhatja a gyerekét az örökösödésből, ennek okát a végrendeletben továbbra is meg kell indokolnia. A törvénykönyvbe viszont bekerül, hogy "durva hálátlanság" miatt is kitagadhatja a gyereket. A kódex a bírókra bízza azt, hogy mi minősül durva hálátlanságnak, de az indoklás szerint például az örökhagyó ápolásának, gondozásának elmulasztása is ilyen lehet. Mivel a kódex szerint a szülő is örökölhet a gyerek után, a gyerek adott esetben a szüleit is kitagadhatja a végrendeletében.

Nem ígérnek nagy felfordulást

"Hatalmas felfordulást okozó változás nem várható, de több ponton az élethez igazítjuk a szabályozást" - mondta az [origo]-nak Székely László miniszteri biztos az új polgári törvénykönyvről. A majdnem hétszáz oldalas, hét könyvből álló új törvénykönyv tervezetét a nyáron fogadta el a kormány, a parlamentben jelenleg is tárgyalnak róla, és a tervek szerint még az idén elfogadják azt. Így 2014. január elsejétől újulhat meg a polgári jogi kapcsolatokat és magánszerződéseinket szabályozó kódex.

A polgári törvénykönyvet előkészítő miniszteri biztos szerint nyolcvan százalékban a jelenleg is hatályos szabályokra épül az új Ptk., de bevezet olyan új intézményeket, mint például a bizalmi vagyonkezelés vagy a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj. Az új kódex terjedelme azért a kétszerese az eddiginek, mert része lett a korábban külön törvényben szabályozott családjog, illetve az egyesületeket és a gazdasági társaságokat szabályozó társasági jog. A korábbi tervekben szerepelt az is, hogy a munkajogot, illetve a szerzői jogok szabályozását is bevonják az új Ptk.-ba, ettől azonban a kodifikációs bizottság végül elállt.

Az 1959-ben elfogadott Ptk. leváltásának előkészítése még 1998-ban indult, ekkor alakult meg az a kodifikációs bizottság, amely 2007-re készítette el a polgári törvénykönyv első új tervezetét. A további munkát azonban 2008-ban az akkori kormány kivette a testület kezéből, és az igazságügyi tárca vette át a végső verzió előkészítését. Az Országgyűlés végül 2009 szeptemberében fogadta el az új törvénykönyvet, de az soha nem lépett hatályba. Az Alkotmánybíróság 2010 áprilisában megsemmisítette az elvileg néhány nappal később hatályba lépő jogszabálycsomag nagy részét. A jelenlegi kormány egyik első intézkedése volt, hogy ismét a Vékás Lajos jogászprofesszor vezette kodifikációs bizottságot bízta meg a polgári törvénykönyv kidolgozásával. A testület végül tavaly év végén készült el ezzel az új tervezettel.

Az új polgári törvénykönyvről szóló írásainkat itt találja.