Nagyképű és önző a magyar milliomos

A cafeteria jelentése kávégép, az ATM egy tudományos társaság neve, a jegybank pedig banki rendezvények belépőjegyeit nyomtatja - 14 és 18 év közötti diákok pénzügyi ismereteit tesztelő felmérésen ilyen mulatságos válaszok is születtek, de a diákok fele pontosan tisztában van vele, hogy mi az az IMF-hitel, miért kell már fiatalon elkezdeni spórolni a nyugdíjra, és hogy mi a különbség bruttó és nettó bér között.

"Hallottam már a bedőlt devizahitelekről, de nem tudom pontosan, hogy mit jelent ez a két szó" - mondta az [origo]-nak a Ferenciek terén várakozó 15 éves középiskolás lány. A diákokat az után kérdeztük alapvető pénzügyi ismereteikről, hogy az Állami Számvevőszéken (ÁSZ) kedden ismertették a a diákok pénzügyi ismereteit felmérő országos teszt eredményeit.

Közel 11 ezer középiskolás diák töltötte ki idén az Econventio középiskolai pénzügyi vetélkedőt és ismeretterjesztőt, amelynek célja, hogy minden évben megmérje és fejlessze a diákok pénzügyi ismereteit. A fiataloknak azt kellett megmutatniuk, hogy mit tudnak a munka világa, országkockázat, infláció és adósság, banki szolgáltatások, megtakarítás és befektetés, biztosítás és nyugdíj, valamint hitelezés témájáról. A kutatás eredménye szerint a 14 és 18 év közötti diákok 45 százaléka tudja, hogy mekkora a magyar államadósság, vagy azt, hogy mi a különbség a bruttó és a nettó bér között.

A gazdasági válság mindenkit rádöbbentett, milyen következményei vannak, ha valaki a szükséges ismeretek nélkül hozza meg pénzügyi döntéseit - érvelt a fiatalok pénzügyi ismereteinek szélesítése mellett az Ecoventio közhasznú egyesület. Hasonló véleményen volt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is, aki a felmérés eredményeit összegző sajtótájékoztatón azt mondta: a válság elkerülhető vagy legalább mérsékelhető lett volna, ha a lakosság jobban tájékozott pénzügyi-gazdasági téren.

"Ha pénzre van szükségünk, mert meg akarunk valamit venni, vagy tartozásunk van, akkor a banktól felveszünk pénzt, amit később vissza kell adnunk kamattal, ami mindenhol más" - írta le meglepően élethűen a banki hitel fogalmát István, a belvárosi Eötvös József Gimnázium 14 éves tanulója az [origo]-nak. A fiú tudta azt is, hogy mit jelent a devizahitel. "Sokan svájci frank alapú hitelt vettek fel. Akkor ez még jónak tűnt, de közben a forint egyre romlott" - mesélte István, akinek szülei szintén ebben a cipőben jártak, de nekik sikerült visszaváltaniuk forintalapúra. A 15 éves Anna már nem volt ennyire képben a banki hitelek témájában. A fogalmat a következőképpen írta el: "banki hitel az, hogy ha valaki felvesz egy pénzösszeget, és azt törleszti, ameddig kell, majd a végén a dupláját fizeti ki".

A tesztet kitöltő diákoknak az államadósságról és az IMF-hitelről is határozott véleményük volt: 90 százalékuk rossz dolognak tartja azt, ha annak egy jelentős részét hitelből fizetik ki. Azt azonban már kevesen tudták közülük, hogy pontosan mekkora is az egy főre jutó magyar államadósság: közel negyedük 210 ezer forintra tippelt a jó választ jelentő 2,1 millió forint helyett. A Valutaalap segítségét majdnem minden második diák rossz dolognak tartotta, mert szerintük ezzel elveszíti az ország a gazdasági függetlenségét. A megkérdezettek negyede szerint annak ellenére, hogy rossz, nincs más lehetőség.

A felmérés szerint a középiskolások több mint fele fontosnak tartja, hogy az ember mindig tegyen félre, miután megkapta a fizetését. A spórolást felesleges dolognak titulálók több mint fele fiú. Az utcán elcsípett tanulóktól mi is megkérdeztük, hogy tesznek-e félre a zsebpénzükből. A 14 éves Hanna nem spórol kifejezetten semmire, ennek ellenére nem költi el azonnal a havi zsebpénzét, amely néha csak úgy gyűlik. "Engem ez a megtakarítás téma annyira nem érint, mert még nem keresek" - mondta a 17 éves Zoltán, aki szintén nem azért teszi félre a pénzét, mert gyűjt valamire, hanem hogy ha meglát valamit, ami megtetszik neki, meg tudja venni.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a 14 és 18 év közöttiek mit gondolnak a nyugdíjas évekre való spórolásról. "Mikor kisebb voltam, anyukám mondta, hogy a nyugdíjra gyűjt, és megijedtem, hogy már nyugdíjas lesz" - mesélte nevetve Hanna, aki ma már tudja és érti, hogy mire gondolt az édesanyja. A 16 éves Kamilla szintén hallott a korai takarékoskodásról, és ezt nagyon helyesnek is tartja. "Minimális a nyugdíj. Az én nagymamának és nagypapámnak is nagyon kevés, úgyhogy megértem, aki korán elkezd erre spórolni" - mondta. Ő maga mindennap szokott a szüleitől pénzt kérni, de van, hogy félreteszi, amit kap. "Kinézek magamnak valami ruhát, és ha nincs nálam annyi pénz, akkor egy-két hét alatt összegyűjtöm rá".

Az a lényeg, hogy meg tudjanak élni

A kérdőív készítői nemcsak a gyerekek gyakorlati tudására voltak kíváncsiak, hanem a véleményükre is. Így például arra kérték őket, hogy válasszák ki: szerintük mi a három legjellemzőbb tulajdonsága egy amerikai és egy magyar milliomosnak. Előbbit szerintük a jó kapcsolat rendszer, a nagyképűség és a magamutogatás jellemzi, míg magyar társát a nagyképűség és az önzés. A továbbtanulás költségeit a középiskolások többsége szülői támogatással és diákmunkával tudja elképzelni, a diákhitelt csak a kérdőívet kitöltők alig két százaléka választaná. Az eurózónához való csatlakozást egyáltalán nem tartották fontos kérdésnek, a lényeg a diákok szerint az, hogy meg tudjanak élni, az mindegy, hogy forintból vagy euróból. Többen azt mondták: mire csatlakoznánk, már euró sem lesz.

A tesztkérdések jobban mentek a fiúknak, az idősebb korosztálynak és azoknak, akik az otthon hallottak helyett az internetről tájékozódtak. Érdekes, de szinte alig mutatkozott különbség a gazdasági képzésben tanulók és a sima gimnáziumi oktatásban részt vevő diákok tudása között. A diákok legkevésbé az országkockázat, az infláció, az adózás, a munka világa, illetve a hitelezés témaköreiben brillíroztak. Született jó néhány mulatságos válasz is.

A tesztet kitöltők negyede szerint a bankautomaták rövidítésére használt ATM egy cég neve, de többen voltak, akik tudományos társaságnak gondolták. A többség veszélyes szerencsejátéknak tartja a tőzsdét, harmaduk pedig azt gondolja: ha részvényt szeretnénk venni, személyesen kell bemennünk a Budapesti Értéktőzsdére. A válaszolók többsége ugyan tudta, hogy mivel foglalkozik a jegybank, mégis közel tíz százalék azt mondta, hogy a banki rendezvények belépőjegyeinek nyomtatásával. A cafeteriáról a diákok fele tudta megmondani, hogy mit jelent, negyedük szerint étkezési jegy, de voltak olyanok is, akik nemes egyszerűséggel csak kávégépnek titulálták a béren kívül juttatások rendszerét.