Erkölcsi mélyponton van a magyar társadalom, ezzel indokolja egy minisztériumi háttéranyag a vasárnapi iskolák felfuttatásának ötletét. Az oktatási tárca nem mond semmit, annyit lehet tudni, hogy az eddig főként gyerekeknek szervezett vallási tartalmú oktatásba bevonnák a felnőtteket is. A megkérdezett egyházak ezt nem tartják kivitelezhetőnek, azt mondják, erre már van egy működő rendszer, amit népfőiskolának hívnak. A közmunkások pedig csak akkor kérnének a vasárnapi iskolából, ha nem lenne kötelező, és utána kapnának munkát.

Még csak találgatni lehet, hogy kiket is járatna az oktatási államtitkárság a vasárnapi iskolákba, az [origo] már most megkérdezett néhány közmunkást és közhasznú munkást: mit szólnának hozzá, ha visszaültetnék őket az iskolapadba. "Ha kötelező lenne, nem örülnék neki, de ha kitanítanának egy szakmára, akkor nagyon szívesen" - kommentálta a felvetést a Blaha Lujza tér környékén söprögető egyik munkás. A Mechwart liget parkjában kertészkedő társa azonban nem volt beszédes kedvében csütörtökön reggel: "Hagyjanak engem békén, van nekem szakmám."

"Ha bankárképzést indítanának, arra szívesen mennék" - válaszolt kérdésünkre nevetve a Klauzál térnél zöld mellényt viselő, zöld kukát maga után húzó közcélú alkalmazott. A nyolc általánost végzett és kertészeti szakmát kitanult László szívesen ülne vissza tanulni, de csak akkor, ha utána tudnának munkát biztosítani neki. Arra a kérdésre, hogy mit szólna hozzá, ha a vasárnapi iskola egyfajta vallási oktatásban merülne ki, az mondta, a Biblia olvasásából ő ugyan nem tud kenyeret venni.

Nonszensz ötlet

A Népszabadság egy - a birtokába került oktatási államtitkársági háttéranyagra hivatkozva - azt írta, hogy vizsgálják a vasárnapi iskolák működtetésének lehetőségeit. A jelentés szerint fontos nemzeti és keresztény politikai célkitűzés a vasárnapi iskolák ifjú felnőttkorra és felnőttoktatási tevékenységre történő kiterjesztése. "A mai magyar társadalom legfontosabb problémája nem a gazdasági-pénzügyi válság, hanem az erkölcsi mélypont, a bizalmi szétesettség és a közösségek hiánya" - írja a dokumentum, amely szerint a felnőttek "az általános műveltség számukra fontos elemeit" elérhetik a vasárnapi iskolában. A szociális segély helyett az utcát takarító László ezt már nem is akarta kommentálni, szerinte nonszensz, hogy miközben emberek éheznek, az erkölcsi hiányosságok jelentik a legnagyobb problémát.

Sok minden kérdőjeles az ötlet körül, és az államtitkárság sem nyilatkozott érdemben. Egyelőre annyit tudni, hogy a megvalósításban számítanak a Magyar Népfőiskolai Társaság Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyi szervezeteire, a közművelődési intézmények munkatársaira, az egyházakra és a helyi önkormányzatokra, valamint a civil szervezetekre. Arról sincs információ, hogy kiknek az oktatását képzelnék el vasárnaponként. Az egyetlen támpontot Orbán Viktor idei évértékelő beszéde adhatja, amelyben arról beszélt, hogy a képzetlen közmunkások, a Start programban részt vevők szombatonként iskolába fognak járni. Az anyag készítői szerint a képzések kitérhetnek a közösségépítési készségek és kompetenciák fejlesztésére, egészségnevelésre, életmódformálásra, családi nevelésre, háztartási és háztartás-gazdasági, praktikus ismeretekre, az írás, olvasás fejlesztésére.

Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc

Gyerekeknek szól

Megkerestük a Magyar Népfőiskolai Társaságot, de Szigeti Tóth János elnök nem akart beszélni a tervekről, amíg nincsenek konkrétumok. Arra a kérdésre, hogy nem ők terjesztették-e elő az államtitkárságnak a vasárnapi iskola kiterjesztéséről szóló koncepciót, azt mondta: ők csak ajánlást írtak, ismertették, hogy mit takar pontosan a vasárnapi iskola fogalma. A háttéranyag készítői szerint 1945 után az Ausztráliába, Észak-Amerikába kivándorolt magyarok egyházi közösségeiben működtettek felnőttek számára vasárnapi iskolát, aminek a célja a közösségi, iskolán kívüli általános felnőttkori tanulás és művelődés volt. A vasárnapi iskola mint képzési forma az emigrált, kivándorolt magyarok körében alkalmazott képzési forma, amit azért hívtak életre, hogy a gyerekeiknek átadják a magyarnyelv-tudáshoz, történelemhez szükséges ismereteket és hagyományokat - tisztázta a fogalmakat az [origo]-nak Keresztesi József, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke.

Több megszólalónk is azt mondta: bár következetesen vasárnapi iskolát említ a háttéranyag, az abban leírtak sokkal inkább a népfőiskolai képzésre emlékeztetnek. A népfőiskola Európa és a világ más országaiban is a felnőttek képzését, ismereteinek bővítését szolgálja. Induláskor főleg a parasztságra irányult, később a munkásságra is kiterjesztették, de ma már nem kötődik foglalkozási réteghez, csoporthoz a képzés.

Több olyan egyházat, civil szervezetet is megkerestünk, akik működtetnek vasárnapi iskolát. Arra voltunk kíváncsiak, ők hogyan képzelik el a felnőttek oktatását, szerintük működne-e a keretek bővítése. Az [origo]-nak nyilatkozó egyházi forrásunk szerint a vasárnapi iskola alapvetően egy gyerekeknek szóló bibliaköri foglalkozás, nehéz elképzelni, ezt hogyan akarják átültetni a felnőttképzésre. "Mit akartunk oktatni ebben az iskolában? - hitanyagot, gyülekezeti képzést vagy egy szakmát? Ha ez utóbbit, akkor azt már nem vasárnapi iskolának, hanem népfőiskolának hívják" - mondta. A vasárnapi iskola kifejezésen az evangélikus gyülekezetekben a gyermekeknek tartott bibliakört értik. "Minden gyülekezetünk szervez gyermekek számára ilyen képzést, és ezekre általában azokat a gyermekeket várják, akik iskolai hitoktatásban valamilyen oknál fogva nem részesülnek, de szeretnének bibliai ismeretekre szert tenni" - írta válaszában a Magyarországi Evangélikus Egyház kommunikációs vezetője.

A Magyarországi Baptista Egyház vasárnapi iskolájába 3100 óvodás és általános iskolás, nagyjából 1000 kamaszkorú és 500-1000 fő közötti felnőtt jár. Azonban a szoros értelemben vett vasárnapi iskola a gyülekezeten belüli oktatási rendszernek csak egy szelete. A református egyházban a vasárnapi iskola tulajdonképpen a gyermek-istentisztelet szinonimája. Azaz nem egy képzési formáról, hanem egy hitéleti eseményről van szó. A gyermekek a vasárnapi felnőtt-istentisztelet alatt külön helyiségben, egy lelkész vagy egy gyülekezeti tag vezetésével, játékos keretek között vegyes csoportokban (ovisok, kisiskolások stb.) ismerkednek a Bibliával. A gyülekezeti alkalmakon kívül is tartanak felnőttképzéseket az egyházban, ezek a legtöbb esetben az egyházi élethez kötődnek. "Az oktatási államtitkárság háttéranyagában szereplő vasárnapi iskola sokkal inkább emlékeztet a népfőiskolákra, amiknek célja és küldetése valóban az iskolán kívüli általános felnőttkori tanulás, műveltség megteremtése volt" - írták.

Munkanélkülieket képeznek

A Magyar Népfőiskolai Társaság honlapja szerint a társaság felnőttképzési programokkal foglalkozik, emellett részt vesznek a hazai, élethosszig tartó tanulást érintő szemléletformálásban és az oktatáspolitikai döntéshozatalok előkészítésében. Az intézmény elsősorban az ország hátrányos helyzetű régióiban szervez, főként ingyenes képzéseket. Ezekbe bárki bekapcsolódhat, aki a tanuláson keresztül akar változtatni megrekedt élethelyzetén, vagy így szeretne új munkahelyet találni. "Romák, fiatal felnőttek, nők, idősek, hátrányos szociális vagy kulturális közegben élők egyaránt közösségre és lehetőségre találhatnak a népfőiskolák programjaiban" - írják.

A Budapes Környéki Népfőiskolai Szövetség tart aktív állampolgár-felkészítő képzést, falufejlesztési képzést, fenntartható vidékfejlesztésről szóló kurzust, valamint angol tanulókört. Az oktatásban nemcsak pedagógusok, hanem különféle szakemberek is részt vesznek. "Sok esetben nincs tanár sem, hanem a résztvevők maguk készülnek fel egy-egy témában, és beszélik meg azt a tanulókörben" - mondta az intézmény vezetője. A Magyary Zoltán Népfőiskolára főként idősebbek járnak, de a számítógép-kezelői és a nyelvtanfolyamoknál a középkorúak és a fiatalabbak részvétele a jellemzőbb. A tanfolyamokat szakemberek (orvosok, mérnökök, tanárok, teológusok) tartják, de arra is van példa, hogy akadémikusok tartanak előadást az intézményben - mondták az [origo]-nak.

A Vasárnapi Iskolai Szövetség honlapja a náluk elérhető felnőttoktatásról azt írja: a tanfolyamok a gyülekezetek munkáját szeretnék segíteni azzal, hogy a hallgatókat a gyermekek közötti evangélizációs és tanítói szolgálatra készítik fel. Erre készít fel a 40 órás "Miért és hogyan hirdessük a gyermekek között az evangéliumot?", valamint a "Hogyan tanítsuk a hívő gyermekeket, hogy a lelki életben növekedjenek?" kurzus.

Az oktatási államtitkárság az [origo]-nak azt mondta: a kormánynak készült anyag elsősorban az egyházak és civil szervezetek által fenntartott vasárnapiiskola-rendszerről szól, illetve ezeknek a felnőttképzésben betölthető szerepére ad lehetséges alternatívákat. A kormánynak a kérdésben kialakult terve, álláspontja nincs.