Kik azok a '68-asok, és miért nem bírja őket Orbán Viktor?

A fiatal Orbán Viktor bozontos arcszőre, Kövér László rendszerváltó fejpántja és Deutsch Tamás fülbevalója is azt mutatja, a korai Fideszre egyáltalán nem volt hatás nélkül a hatvannyolcas generáció szellemisége - amely ellen a miniszterelnök a múlt héten is kikelt. Bár a fideszesek sosem követték a '68-asok politikai nézeteit, a generáció és a korszak szellemisége ott volt a párt első programjában és politikai akcióiban is.

"Nem szerettem a kollégiumban fürdeni, mert akadtak, akik úgy gondolták, a szexuális forradalom után a zuhanyozóban egy lány nyugodtan beállhat a fiúk mellé" - idézi fel a Fidesz egyik alapítója, Csaba Iván Pünkösti Árpád Szeplőtlen fogantatás című könyvében a nyolcvanas éveket. A korai Fideszben uralkodó hangulatot leíró jelenet megmutatja, hogy Orbán Viktorra és a többi fideszes alapítóra is hatással voltak a hatvannyolcas baloldali radikális mozgalmak.

A miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács II. ülésén a múlt héten kikelt a nyugat-európai politikai elit általa '68-asnak bélyegzett generációja ellen, akik szerinte "szellemi rendszerükkel" Magyarországgal szemben állnak. A miniszterelnök azt mondta, az európai társadalomfejlődés következő szakasza a tízparancsolat szellemében megfogalmazott tradicionális értékekre, a család megerősítésére és a nemzetek reneszánszára fog épülni, és a hatvannyolcasok gondolkodásmódja "nem állja ki a következő húsz év hullámverését", nem lehet rájuk jövőt építeni.

Orbán Viktor először a 2007-es tusnádfürdői találkozón kritizálta a generációt és az ő szellemiségüket, azóta rendszeresen visszatér beszédeiben a baloldali-radikális diákmozgalmak kritikája. Orbán akkor kettéválasztotta a keleti "jó" és a nyugati "rossz" '68-at. Szerinte nyugaton kulturális ellenforradalom, morális relativizmus vert gyökeret, amely mostanra elbukott, ezért Európában csak az új nemzeti, demokrata, versenypárti és szociális politikának van létjogosultsága.

Kik azok a hatvannyolcasok?

Annyi 1968 volt, ahány ember, de az biztos, hogy az volt az az év, amikor felfordult az addig stabilnak hitt társadalmi rend. A második világháború után született, jellemzően értelmiségi és munkás fiatalok szembefordultak a szülők politikai és kulturális mintáival, és egy szerintük igazságosabb világ megteremtését tűzték ki célul. A hatvannyolcasok kikezdték az olyan, terhesnek gondolt hagyományos társadalmi intézményeket, mint a házasság, a család, az egyház vagy a vallás. A marxista-anarchista szellemi gyökerekből táplálkozó generációs mozgalom nyugaton elsősorban a francia diáklázadásokat, az amerikai békemozgalmakat és az olaszországi-németországi szélsőbaloldali terrorcsoportokat, keleten a Prágai Tavaszt és általában az antikommunizmust jelentette. A kultúrában ebben az időszakban jelent meg többek között Jim Morrison, Allen Ginsberg, Andy Warhol, a politikai filozófiában mindenki Trockijt, Marxot és Marcusét olvasott.



A miniszterelnök nem volt mindig ennyire ellenséges viszonyban a '68-as generáció kulturális és politikai hagyatékával. A korai Fidesz rengeteg elemében - külsőségeiben és politikai attitűdjében egyaránt - hordozta '68 szellemiségét.

Deutsch fülbevalója, Kövér hajpántja

A korai Fidesznek kétségkívül '68-as esszenciája volt, mindkét mozgalomnak a fennálló renddel szembeni békés lázadás volt az alapja - mondta az [origo]-nak Fodor Gábor, a párt alapítója. Az akkori diákmozgalmakhoz hasonlóan a Fidesz is a hatalommal, az erőszakkal és az önkénnyel szembeni békés ellenállás taktikáját választotta a kommunista rendszer megdöntéséhez. A hajviselet, az öltözködés a polgárpukkasztásról és a rendszer bosszantásáról szólt. Deutsch Tamás fülbevalója vagy Orbán Viktor bozontos arcszőrzete is '68 hangulatát hozta, az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon Kövér László a hippimozgalmat idéző fejpántot hordott.

Forrás: MTI/Földi Imre

"Virággal jöttünk, nem tankkal" - olvashatták magyar és cseh nyelven 1989-ben a prágai Vencel téren Deutsch Tamás transzparensét az egyik rendszerellenes tüntetésen. A "flower power" hippihangulatára emlékeztető szlogen akár a hatvannyolcas párizsi vagy frankfurti utcákon is feltűnhetett volna. Eközben éhség -és ülősztrájkot tartottak Budapesten a csehszlovák nagykövetség előtt a fideszes aktivisták - emlékszik vissza a 2008-as Figyelőben megjelent esszéjében Bozóki András. Hatvannyolcas gyökerű volt a Fidesz politikai-kulturális lapjaként induló Magyar Narancs is. Az alapítók egy lengyel alternatív diákmozgalom, Stanley Kubrick Mechanikus Narancs és Bacsó Péter A tanú című klasszikus '68-as filmjeinek hatására választották az újságnak a Magyar Narancs címet - írta Bozóki András alapító szerkesztő a kezdetekre visszaemlékező írásában. A lap nemcsak nevében idézte azt a korszakot, megjelenésben és stílusában is a magyar sajtóhagyományok felrúgásáról szólt.

Zavaros időszak

Az [origo] által megkérdezett fideszesek és kortársak ugyanakkor egybehangzóan mondták, hogy a legtöbb Fidesz-alapító keveset tudhatott a Nyugat-Európa szellemi életét meghatározó diákmozgalmakról és kulturális trendekről. Ungár Klára, a Fidesz egyik alapítója szerint a jelenlegi vezetőknek nem volt közük a párizsi '68-as mozgalmak kultúrájához, és Bozóki András, a Fidesz egyik első szóvivője is úgy véli, a fideszes generációnak legfeljebb a '68-as Prágai Tavaszról és az azt követő csehszlovákiai bevonulásról lehettek közelebbi élményei.

Az egyetemi-kollégiumi éveket zavaros ideológiai időszakként jellemezte az [origo]-nak Gyurgyák János történész is, aki tíz éven keresztül szerkesztette a Századvég folyóiratot, és a nyolcvanas években a Fidesz bölcsőjének számító Bibó István Szakkollégiumban is tanította az alapítókat. Gyurgyák szerint akkoriban mindenki belekóstolt egy kicsit mindenbe, így a szociáldemokráciába vagy az anarchizmusba is. A fideszes fiatalok is, mint mindenki más, keresték a saját útjukat - mondta.

A pártot akkor és ma is jellemző antikommunizmust leszámítva óriási kerülőutat tett meg a jelenlegi Fidesz-vezetés, mire eljutott a konzervatívnak címkézett szellemiségéhez. A kezdeti időszakban például "radikális, liberális és alternatív" hármas jelzőjével határozta meg magát, de a Fidesz egyik első programjából a hatvannyolcas hangulat is sugárzott: nem az emberek vannak azt intézményekért, hanem az intézmények az emberekért. Legfőbb politikai elvüknek az erőszakmentességet, valamint a polgári és emberi jogokat tartották. A dokumentum "az állampolgári engedetlenség békés formáit" sem zárta ki, és a kezdeti időkben még a politikai döntéseket is bázisdemokrata alapokon képzelték el. Ezt annyira komolyan gondolták, hogy a párton belül Közvetlen Részvétel Frakció néven külön csoport is alakult a döntéshozatal kiszélesítésére - idézi Bozóki András a Figyelőben megjelent esszéjében a korabeli programokat. Mindez azonban nem a '68-as eszmék tudatos másolása volt. Hegedűs István szerint '68 nagyon hosszú ideig fel sem merült, nem viszonyultak hozzá a Fideszben, hiszen "az egész egy utólagos konstrukció volt".

Forrás: MTI/Soós Lajos

Miért nem szereti Orbán?

A hatvannyolcas gondolatvilágot idézte a korai Fidesz történelemszemlélete is, és az, hogy a párt távolságot akart tartani az MDF-es és az SZDSZ-es "apák harcától". A fiatalok nem akartak részt venni az idősebb generáció sérelmeken alapuló személyeskedő politikai vitáiban - emlékezett vissza Hegedűs. A korosztályi bizalmatlanságnak, szakadéknak más jelei is voltak, hiszen nem állt messze a Fidesztől a hatvannyolcas "ne higgyél senkinek, aki elmúlt harmincéves" szlogen sem. A Fideszben ugyanis harmincöt éves korhatárhoz kötötték a belépést - idézi fel Hegedűs István, aki szerint volt egy forradalmi, "most minden elölről kezdődik" hangulat.

Az [origo]-nak nyilatkozók szerint talán a korábbi személyes sérelmekből eredeztethető Orbán Viktor hatvannyolccal kapcsolatos ellenszenve. A rendszerváltás idején ugyanis az SZDSZ képviselte markánsan '68 szellemiségét. A kezdeti időszakban a két párt vezetői között egyfajta öcs-báty viszony is volt, hiszen együtt csinálták végig a rendszerváltást, de a generációs és a kulturális ellentétek élesek voltak. Ez, akárcsak egy hagyományos családban, néha feszültségekhez vezetett. A kilencvenes években aztán a viszony egyre mérgesebbé vált, majd Fodor Gáborék kiválásával csúcsosodott ki. Orbán Viktor pedig azóta sem szereti az SZDSZ-t - mondták a visszaemlékezők.

Az akkori sérelmek a 2010-es évek óta az európai színtéren újabbakkal bővültek. A kormányt ért külföldi és uniós kritikákat sokszor olyan képviselők fogalmazták meg, akik hangsúlyosan kötődnek '68-hoz. Ilyen például az Európai Parlament zöld párti képviselője, Daniel Cohn-Bendit, aki emblematikus figurája 1968-nak, a francia diáklázadások egyik diákvezére volt. Orbán és Cohn-Bendit az elmúlt két évben többször egymásnak esett, emlékezetes, személyeskedésig fajuló szópárbajuk volt például tavaly nyáron az Európai Parlamentben, amikor a baloldali képviselők többek között az alaptörvény miatt kritizálták a magyar kormányt. Cohn-Bendit akkor többek között azzal támadta Orbánt, hogy "1989-ben a szabadságért küzdött, most azonban már saját magától is fél", amire Orbán azzal reagált, hogy "mindketten lázadó típusúak vagyunk, ön egy polgári demokrácia ellen lázadt, én egy diktatúra ellen".