Miért esszük harminc éve ugyanazt az iskolai menzákon?

2012.10.31. 12:59

A menzásnénik évtizedek óta nem unják, hogy finomfőzeléket és paradicsomlevest adjanak a gyerekeknek ebédre, és szerintünk nem is teszik rosszul, mert a gyerekek imádják a sűrítményből készült cukros levest, a magyar ízvilághoz meg egyébként sem illik a bazsalikomos, cukor nélkül készített változat. A finomfőzelék és a grízes tészta valószínűleg azért is kihagyhatatlan sláger, mert ezeket az ételeket lehet könnyen és olcsón megcsinálni.

Hogyan lehet jó egy menza?

BMV. Aki evett már iskolai menzán, annak ismerősen csenghet a hárombetűs rövidítés: Benne Minden Van. A mozaikszó mögött megbújó étel egyik fő jellegzetessége, hogy nehéz felismerni, miből is készült. Ez utóbbi az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) és az ÁNTSZ 2008-as közös felmérése szerint is létező jelenség. Az általános- és középiskolák táplálkozás-egészségügyi környezetéről, készített felmérésükben ugyanis volt olyan iskola, ahonnan azt jelezték: a menzákon feltálalt étel nem felismerhető.

Vernes Ibolya, a közétkezésben érdekelt BioGastro Kft. ügyvezető-tulajdonosa példaként említette a boszorkánypecsenyét, amelyről sem a gyerek, sem a szülő nem tudja, hogy mi is valójában. További gond, hogy egy már jól ismert fantázianév is mást jelent tartalmában egyik helyen, mint máshol. "A hawaii csirke az egyik iskolában ananászos-sonkás csirkét takar, de valahol a sima kukoricás húst is így hívják". Az interneten megtalálható menüsorok között találtunk "bundás mackót", "Budapest sertésragut" és "pincepörköltet" is.

Forrás: MTI/Kallos Bea

Sok étellel viszont épp az a baj, hogy az unalomig ismert: sok szülő panaszkodott arra az [origo]-nak, hogy a gyerekek menüjében jó néhány olyan étel szerepel, amelyre a mostani harmincas-negyvenes generáció is meredten bámult az ebédidőben: a finomfőzelék és a kapros tökfőzelék még mindig előkelő helyet foglal el az étlapokon. Hiányolják a változatosságot, és nem értik, miért csak addig terjed a konyhásnénik fantáziája, hogy a napi ötszáz forintos fejadagból cukoros paradicsomlevest és grízes tésztát főzzenek. Megkerestünk több közétkeztető céget is, hogy kiderítsük, miért sláger még mindig a finomfőzelék.

Ezt szoktuk meg

Alapvetően nincsen gond a menzán évtizedek óta jelenlevő ételekkel, ha azok jól vannak elkészítve - mondta az [origo]-nak Vernes Ibolya. "A finomfőzelék bizonyos helyeken valóban kényszermegoldásnak tűnik, de a jól elkészített répafőzeléket, paradicsomlevest imádják a gyerekek".

A közétkeztetésben részt vevő cégek szerint prózai okai vannak, hogy egy-egy étel miért ragadt értizedekig az étlapon: a gyerekek szeretik őket, a magyar ízlésvilágot pedig nehéz megkerülni. Ez utóbbi Vernes Ibolya szerint is fontos szempont. Mielőtt nekiállnánk kritizálni a menzák étlapját, ne feledjük, hogy milyen is a magyar ízlés, miben szocializálódott az ízvilágunk - mondta.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Példaként a paradicsomlevest hozta fel, amelyet ha olaszos módon, tehát friss paradicsomból, bazsalikommal készítene a cég, nem biztos, hogy ízlene a diákoknak. "A gyerekek azt a paradicsomlevest szeretik, amely sűrítményből készül. Ez utóbbiból is lehet találni a piacon gyengébb minőségűt, de sok olyan van, amelyben még tartósítószer sincs, tehát teljesen egészséges" - mondta.

Könnyű és olcsó

A sűrítményes paradicsomleves elkészítése az egyik legegyszerűbb egy menzán dolgozónak - indokolta a leves évtizedek óta tartó népszerűségét egy vidéki városban évtizedekig menzai szakácsként dolgozó Éva. "Felhígítják a sűrített paradicsomot vízzel, hozzáadnak egy kis sót, cukrot, vöröshagymát, és már kész is van" - magyarázta a nem túl bonyolult műveletet. Szerinte a finomfőzelék is azért van még az étlapokon, mert nem kell bele sok répa, olcsón el lehet készíteni.

Ha a gyerekeknek kellene eldönteni, hogy mit ennének, akkor mindennap rántott hús, pizza és hamburger lenne az étlapon - mondta a BioGastro tulajdonosa, ezért a menüt összeállító szakácsokon és az arra rábólintó tanárokon múlik, hogy mit esznek a gyerekek. Vernes szerint nagyon fontos tisztában lenni vele, hogy nem lehet mindennap a gyerek kedvére valót főzni, nyilvánvalóan vannak olyan napok, amikor olyan ételt tesznek a gyerek elé, amely nem tetszik neki.

Az egyik budai közétkeztető cégnél minden héten kétféle menüsort állítanak össze, és elsősorban a gyerekek ízlését igyekeznek figyelembe venni. "Közvetlen visszajelzést kapunk az ételek minőségéről, és ezt erősen tanácsos megszívlelnünk" - mondta a cég vezetője, aki szerint eddig megbirkóztak azzal, hogy egyensúlyba hozzák a gyerekek ízlését, a költséghatékonyságot és az egészséges alapanyagokat. A menzások szerint ugyanakkor azt is vizsgálni kellene, hogy otthon is fintorog-e a gyerek arra, amire a menzán. Szerintük az ebédlőkben is működik a csordaszellem, ha az egyik gyerek elkezdi fumigálni az ételt, gyakran annak ellenére is követik társai, hogy valójában nem lenne kedvük ellen való a spenótfőzelék.

Kevés a friss zöldség

Az iskoláknak főző cégeknek a menüsor összeállításánál figyelembe kell venniük az ÁNTSZ 2011-es, a menzákra főzött ételek alapanyagaira vonatkozó ajánlásait. E szerint a kerülendő élelmiszerek közé tartozik például az ételpor, a leveskocka, a sót tartalmazó ételízesítő, a 12 százaléknál magasabb zsírtartalmú tejföl. Az ajánlás azt is rögzíti, hogy olyan édesség, amely nem tartalmaz legalább egyharmad rész gyümölcsöt vagy egyharmadnyi tejet, nem adható önálló fő- vagy kisétkezésként.

A 2008-as iskolai menzakörkép eredményei azt mutatták, hogy az iskolák 22 százalékánál az étlaptervezéskor nem végeztek energia- és tápanyagszámítást, de 41 százalékuk betartotta, hogy nem használt kész és félkész termékeket. 10 nap alatt a menzák átlag 75 százalékánál három vagy annál kevesebb alkalommal kínáltak halat a gyerekeknek. A kérdésre választ adó iskolák 27 százaléka 10 nap alatt legfeljebb háromszor használt friss zöldséget. A válaszadásra jelentkező iskolák fele nem használt a kéthetes vizsgálati időszakban egyszer sem teljes kiőrlésű gabonaféléket.

Megkerestük az OÉTI-t, kíváncsiak voltunk rá, hogy készült-e a témában 2008 óta bármilyen felmérés, illetve ellenőrzik-e, hogy az iskolák betartják-e az ajánlásaikat. Az intézet válaszában azt írta, hogy 2009-ben az óvodák körében is elvégezték a táplálkozás-egészségügyi felmérést. A közétkeztetést végző vállalkozások, valamint közétkeztetést biztosító szervezetek táplálkozás-egészségügyi szempontú hatósági ellenőrzését a fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei szúrópróbaszerűen, illetve kiemelt munkatervi feladat részeként rendszeresen ellenőrzik. Ha hiányosságot tapasztalnak, javaslattal élhetnek az adott szolgáltató felé.