Megszeretteti a kormány az árvizeket a tikkadó magyarokkal

Rengeteg víz folyik át az országon, ez alapján lehetnénk akár víznagyhatalom is, de ennek csak minimális része marad meg nálunk, a többi elcsorog, úgyhogy egész Európában nálunk az egyik legkevesebb az egy főre jutó hasznos vízmennyiség. A kormány megirigyelte a sivatagos Izraelt, ahol sokkal fejlettebb az öntözési kultúra. A tikkasztó aszályos évekkel a harcot az öntözési hivatal veszi majd fel, amely jövő július 1-től áll fel.

"Én mindig is lehetetlen dolognak tartottam, hogy egy Izrael, amelyiknek alig van vize, nagyobb területet locsol, mint mi, magyarok, és ötször modernebb technológiával" - jelentette ki Orbán Viktor október közepén a Magosz ifjúsági tagozatának kongresszusán. A szárazság miatt kesergő kormányfő itt beszélt arról, hogy "szükségünk van egy rendes öntözési kultúrára, ennek az irányítási rendszerére, ezt hívják öntözési hivatalnak".

Orbán annyira komolyan gondolta az ötletet, hogy a kormány néhány nappal ezelőtt már döntött is az új intézmény felállításáról. Az öntözési hivatal a kormánydöntés szerint 2013. július 1-jétől alakul meg - mondta az [origo]-nak Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára.

Az intézményben a jövő nyártól 30-50 ember dolgozik majd, de 2014-től a tervek szerint regionális hivatalokat is létrehoznak majd minden vízgyűjtő területen, így lesz például területi egység a Körösöknél vagy a Marosnál - mondta Kovács Péter.

Megszeretjük az árvizeket

A helyettes államtitkár szerint a hivatal költségvetéséről még egyeztet a tárca a Nemzetgazdasági Minisztériummal, de a VM szerint az intézményt nagyjából kétmilliárd forintból lehet működtetni. Az öntözési hivatal feladatairól Kovács Péter azt mondta, hogy az intézmény felügyelné például, hogy legyen mindenhol öntözővíz, és a hivatal szabná meg az öntözési költségeket is.

Így öntöznek Fábiánsbestyénben

A hivatal feladata lenne például a víztározók építése és üzemeltetése is, illetve annak az irányítása, hogy árvíz vagy belvíz idején ide gyűjtsük a vizet, amelyet öntözésre lehet használni. Az államtitkár szerint ugyanis változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy "ár- és belvíz idején szabadulunk a víztől". Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár október elején pontos célokat is kitűzött: azt mondta, hogy "100-150 záportározót és 8-12 nagyméretű víztározót kell építeni az országban".

Orbán sürgette

A két világháború között már felállított, ám később megszüntetett öntözési hivatal tervét tavasszal már felvetette Illés Zoltán. Akkor azonban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a spórolás miatt lesöpörte az asztalról az ötletet azzal, hogy "nem aktuális a kérdés, mert jelenleg létszámcsökkentés zajlik az államigazgatásban" - idézte fel Illés Zoltán akkor a miniszter indokait. Kovács Péter most azt mondta, hogy miután az idén megdőlhet az évszázados szárazsági rekord, a miniszter és Orbán Viktor is úgy döntött, hogy mielőbb szükség van a hivatalra. Szintén az aszály elleni harcot segíti a most elkészült vízgazdálkodási, öntözési és aszálykezelési stratégia, amelyről nemsokára társadalmi egyeztetés kezdődik.

Korábban Szabó Rebeka LMP-s képviselő azt mondta az öntözési hivatalról, hogy Illés Zoltán "súlytalan hivatalok alapításával igyekszik elleplezni a környezetügy kormányzati leértékelődését". Illés akkor tudatlansággal vádolta Szabó Rebekát, és most Kovács Péter is visszautasította, hogy "értelmetlen sóhivatalt" hoznak majd létre. Szerinte jelenleg sok szereplő végzi a vízgazdálkodást - vízügyi igazgatóságok, vízitársulatok, önkormányzatok, gazdák -, és az ő feladataik jó részét veszi majd át a hivatal, amely "gondoskodik arról, hogy száraz időszakokban is biztosított legyen az öntözés minél nagyobb területen".

Tényleg mi vagyunk a víznagyhatalom?

Elterjedt tévképzet, hogy Magyarország a víz országa. Valóban jelentősek a hazai vízkészletek, ám igen sebezhetők is: a lakossági, ipari és mezőgazdasági célra kitermelt felszíni és felszín alatti vízvagyon 95 százaléka külföldről érkezik, ezért is fontos, hogy az időlegesen nálunk megforduló vizet minél jobban hasznosítsuk. A vízvagyon mindössze 5 százaléka hazai eredetű, ami csapadékként kerül a felszíni vizekbe.

Az egy főre jutó vízkészlet 12 ezer köbméter évente, ami Európában az egyik legmagasabb érték. Ám Magyarországot kis vízfolyássűrűség jellemzi, vagyis nem egyenletesen oszlanak meg a folyók, patakok és más vízfolyások az ország területén. Vízbőség csak a nagy folyók közvetlen közelében van. Másutt öntözéssel volna elérhető a kívánt vízmennyiség, de a vizet rendkívül költséges szállítani.

A jelenlegi műszaki feltételek mellett hasznosítható vízkészlet csupán évi 600 köbméter fejenként. Ez az egyik legkisebb érték a kontinensen (a szakirodalom általában az 1000 köbméter/fő/év értéket tekinti stresszhatárnak). Valójában vízhiányos ország vagyunk, azaz minden csepp vizet meg kellene tartanunk. Olvassa el cikkünket a magyar vízről szóló tévhitekről!