Magyar gazellákkal lesz tele az ország

2012.11.07. 11:08

Paradicsomi adórendszerrel, kiművelt magyar munkaerővel, idecsábított brazil és indiai kutatókkal lendítené fel a kormány a magyar kutatás-fejlesztési ágazatot. A kedden bemutatott, 2020-ig szóló stratégia szerint néhány év múlva minden jóból lesz harminc, a magyar kisvállalkozásokat pedig izraeli mintára fogják elindítani az innováció útján.

"Az államnak nem az a dolga a kutatás-fejlesztés és az innováció terén, hogy ágazati szinten fogadást kössön a jövőre" - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakmai irányításával elkészült, Befektetés a jövőbe címet viselő Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégia bevezetőjében. A stratégiát kedden mutatta be Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiai elnökhelyettese.

A bevezetőből idézett, kissé rejtélyes mondat a stratégia szerint annyit jelent, hogy nem az államnak kell eldöntenie, mi lesz nyerő a jövőben, és milyen ágazatokat kell támogatnia. A stratégia szerint az állam feladata csupán annyi, hogy megteremtse a kutatás-fejlesztéssel (a szakzsargon szerint k+f-fel) foglalkozó cégek, műhelyek számára a szükséges keretfeltételeket: csináljon jó jogi környezetet, jó intézményrendszert, használható pályázati rendszereket és a kockázati tőkét szabályozó feltételeket.

Háromszáz magyar gazella

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb tájékoztatója szerint Magyarországon az állami és a vállalkozói szféra tavaly többet költött kutatás-fejlesztésre, mint 2010-ben: a GDP 1,2 százalékát fordította erre az ország, ami az 1990-es 1,6 százalék óta a legjobb adat. A KSH adatai szerint a növekedés elsősorban az EU-s források növekedésének köszönhető, de a kormány is támogatja a k+f projekteket. Bár az elmúlt években a költségvetési kiigazítások miatt  sok helyről elvontak pénzt, a kutatásokra szánt összeg nem csökkent: idén 75 milliárd forintnyi k+f pályázatot tervezett be az állam, ebből idén 60 milliárd már meg is jelent, de az államtitkár azt ígérte, hogy a többit is hamarosan kiírják.

A stratégia nem vállal lehetetlent: a terv szerint 2020-ra a jelenlegi 1,2 százalékról a GDP 1,8 százalékára tornázzák fel a kutatásokra szánt pénzt. Bár a környező országokhoz képest a jelenlegi arány miatt sem kell szégyenkezni, a stratégia elismeri a rendszer hiányosságait is: többek között az írják, hogy elavult a k+f intézményrendszer, és a finanszírozási rendszerrel is gondok vannak, mert vissza lehetett élni az innovációs járulékkal.

A stratégia a misztikus harmincas szám bűvöletében tűzi ki a konkrét célokat: Matolcsy minisztériuma azt szeretné, hogy legyen harminc, világviszonylatban is komoly szereplőnek számító k+f műhely az országban a harminc új multinacionális k+f központ mellett, de a stratégia azt is meghatározza, hogy 2020-ra harminc, regionális szinten is versenyképes technológiaigényes középvállalatnak kell működnie az országban a háromszáz nemzetközileg is jegyzett magyar "gazella", azaz k+f kisvállalkozás mellett.

Idecsábítanák a brazil és indiai okosokat

Az ambiciózus számok ellenére a stratégiából nem derül ki, hogy ezt hogyan akarják megvalósítani. Az ország innovációs stratégiájának célját például egyetlen hétsoros mondatban foglalják össze, amelyben tulajdonképpen csak annyit mondanak: Magyarországon legyen jelentősebb kutatás-fejlesztés a gazdasági növekedés érdekében. 

A stratégia szerint a magyarországi tudásbázist kell megerősíteni ahhoz, hogy megfelelő utánpótlást biztosítsanak a hazai ipar számára, a nemzetközileg versenyképes tudásbázisokat pedig elsősorban a hazai műhelyekre és cégekre kell alapozni. A kormány azt szeretné, ha a hazai k+f elsősorban az infokommunikációra, a biotechnológiára, a kognitív- és nanotechnológiára és a matematikára épülne. Ennek érdekében erősíteni szeretnék a képzést a műszaki és természettudományok terén, a szakképzést a kreatív területeken, és általánossá szeretnék tenni a vállalkozáshoz szükséges ismeretek tanítását. A kormány a kutatóműhelyek fejlesztésén túl az országba szerené csábítani a BRIC országok, azaz Brazília, Oroszország, India és Kína kutatóit és PhD-hallgatóit, valamint szeretne kialakítani egy kutatói életpályamodellt is.

A stratégia szerint a tudásáramlás Magyarország egyik legnagyobb k+f problémája, mivel az ország európai összehasonlításban az innovációs együttműködést leíró mutatók terén jócskán lemarad. A kutatóműhelyek és a vállalatok a hétköznapokban az átlag alatt működnek együtt, de a legszomorúbb képet a kkv-k és a nagyvállalatok közötti együttműködés mutatja. A stratégia ezért a tudásáramlás elősegítésére fókuszál. Magyarul, a kormány az állami intézmények és a nemzetközi kapcsolatok csiszolásán túl ösztönözni szeretné a különböző klaszterek, konzorciumi együttműködések kialakítását, szeretné decentralizálni az innovációs szolgáltatásokat, és szeretné, ha a kutatók jobban kihasználnák a különböző társadalmi kezdeményezéseket is.

A magyar gazellák erősítése

A stratégia egyik elsődleges céljának tekinti a magyar gazellák, azaz a növekedésorientált k+f vállalatok kialakítását és megerősítését. A kormány bennük látja a jól fizető munkahelyek megteremtését, a középvállalati réteg megerősítését és az új találmányok megjelenését is. Ennek érdekében a kormány izraeli példára építve olyan "start-up ökoszisztémát" alakít ki, amely segíti a fiatal vállalkozásokat pénzügyi, szakmai és jogi területen egyaránt.  A stratégia a k+f-fel foglalkozó középvállalatokat is meg szeretné erősíteni úgy, hogy az állam segíti őket a külpiacra való kilépésben és az innovációval kapcsolatos közbeszerzéseken való hatékony részvételben is.

A kedden bemutatott stratégiát a kormány a honlapján közzétette, és várja hozzá az érintettek észrevételeit, és majd roadshow-kon, vidéken is bemutatják.