Szijjártó Péternek a disznók jöttek be a legjobban

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, a magyar-kuvaiti gazdasági vegyes bizottság elnöke és Halid Dzsarallah kuvaiti külügyminisztérium államtitkára
Vágólapra másolva!
Az már biztos, hogy Vietnamba küldhetünk sertést, és Kuvait is szívesen venne valamikor magyar csirkét, de egyelőre hiába kínálgatja a kormány a magyar cégek szakértelmét, még nem látszik, mennyire kapkodnak értük külföldön. Szijjártó Péter fél éve próbálja pörgetni a keleti nyitást, megnéztük, mire jutott.
Vágólapra másolva!

Őszre Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában kereskedőházak nyílnak, hogy fellendítsék a magyar kis- és középvállalkozások exportját. Ez a négy ország szimbolizálja a kormány keleti nyitásra irányuló politikáját. Kínával még az idén aláírnak egy, a gazdasági együttműködést szorosabbá tevő pénzügyi megállapodást. Szeptemberben arab befektetőknek tartanak fórumot Budapesten. Előrelépés lesz a Nyugat-Balkánon, Macedóniában például az energia és az infrastruktúra területén kaphatnak lehetőségeket magyar cégek. Azerbajdzsán mellett Kazahsztánnal és Grúziával is igyekeznek kialakítani stratégiai partnerséget.

Ezekről még a nyáron beszélt a Világgazdaságnak Szijjártó Péter, akit akkor neveztek ki külügyi és külgazdasági államtitkárrá. Ő az, aki a kormány által meghirdetett keleti nyitás politikáját is vezényli: a kormány ezzel szeretné megerősíteni kapcsolatát az ázsiai országokkal. Szijjártónak elsősorban a nemzetközi tárgyalások előkészítése és utókezelése a feladata, "a kormányfő nemzetközi megállapodásait végig kell hajtani a bürokrácián" - mondta az [origo]-nak feladatairól még a kinevezése előtt.

Bár a megválasztásakor felvázolt tervei még nem valósultak meg maradéktalanul - vagy nem akkor, amikorra jelezte -, mozgalmas fél év áll a magyar-török, a magyar-kuvaiti, a magyar-azeri, a magyar-szerb, a magyar-vietnami, a magyar-szlovák, a magyar-macedón és a magyar-montenegrói gazdasági vegyes bizottság magyar tagozatának elnöki posztját is betöltő államtitkár mögött, aki külföldi útjai során újabb ígéretekkel szaporította a listát.

Kastélyokat ajánlgattunk

Úgy tűnik, a nyáron szimbolikusnak nevezett Szaúd-Arábiát és Kínát az elmúlt fél évben több más keleti ország is megelőzte a stratégiai partnerségben. Például az előbbivel szomszédos Kuvait, ahol Szijjártó a napokban járt, és egy ottani lapnak adott interjújában többek között a hazai gyógyturizmust, a magyar csirkét, az út-, vasút- és aluljáró-építő cégeket és az autóipari befektetéseket dicsérte, sőt államkötvények mellett magyarországi történelmi kastélyokat is ajánlgatott az ottani befektetőknek.

Forrás: MTI/Miniszterelnökség
Halid Dzsarallah kuvaiti külügyi államtitkárral

Az államtitkár onkológiai együttműködést is kötött kuvaiti kollégájával, így először kuvaiti orvosok látogatnak Magyarországra, majd magyarok Kuvaitba. A kuvaiti Nemzeti Technológiai Hivatal (NTEC) és a magyar Nemzeti Innovációs Hivatal pedig olyan szándéknyilatkozatot írt alá, amely segítheti a hazai innovatív cégeket abban, hogy megjelenjenek a közel-keleti országban. Jövőre a kuvaitiak Magyarországon fognak tájékozódni ebben az ügyben, és érdeklődtek a térségükben hiánycikknek számító magyar gyógyszerek, illetve ezek gyártói után is.

Jövő márciusban Budapesten megalakul a kuvaiti-magyar gazdasági vegyes bizottság is, és Szijjártó meghívta Magyarországra Dzsáber al-Mubarak al-Hamad asz-Szabáh kormányfőt is. Azt még nem tudni, jön-e, de egy kuvaiti delegáció érkezik, hogy bemutassa cégeinknek az ottani közmunkaügyi minisztérium 25 milliárd dollár értékben tervezett repülőtér-, út- és kórházépítéseit, hátha akad alkalmas magyar jelentkező a kivitelezésre. Megállapodást terveznek a víz- és szennyvízkezelés, valamint az ivóvíztisztítás területén is.

Sertést szállítunk Vietnamnak

Hasonlóan nagy ívű megállapodásokról és tervekről beszélt Szijjártó a korábbi utazásai alkalmával is. Kuvait előtt közvetlenül Vietnamban járt, ahol szintén a magyar vízkezelő szakemberek munkáit ajánlgatta, amire vevők is mutatkoztak Vietnamban, mert kiderült, egy magyar cég alakíthat ki egy tartományi víztisztítási rendszert, de egy vízmű építése miatt is keresik szakértelmünket a helyiek. Az együttműködés több más témában is beindult: magyar cég nyerte el az ázsiai ország népesség-nyilvántartási rendszerének kiépítését is, sőt hamarosan megindulhat a magyar sertéshús exportja is az országba.

Forrás: MTI/Miniszterelnökség
Nguyen Phuong Nga vietnami külügyminiszter-helyettessel

Nem sok nyomuk van ugyanakkor azoknak a kereskedőházaknak, amelyeket a nyári interjújában az ősz folyamán ígért megnyitni az államtitkár. Eddig egyetlen kereskedőház nyílt meg Azerbajdzsánban szeptember-október fordulóján, ám ez nem azonos a kormány által tervezettel - egy magyar bank nyitotta. Az [origo] érdeklődésére az államtitkárságon közölték, hogy Bakuban, az azeri fővárosban várhatóan december 5-én nyílik meg az általuk támogatott kereskedőház, a többire csak a jövő év első felében lehet számítani.

Az ugyancsak stratégiai partnernek kinevezett Azerbajdzsánban több magyar delegáció is járt az elmúlt hónapokban, és bár az államtitkárság szerint az év végén lesz értelme mérleget vonni a közös projektekről, a tárgyalások egyik eredményét az egész világ megismerhette, miután diplomáciai botrány alakult abból, hogy augusztus 31-én Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, akit egy örmény rendőr meggyilkolása miatt ítéltek korábban életfogytig tartó börtönre. A kiadásról Orbán Viktor döntött, többek között gazdasági megfontolásokból.

Azerbajdzsán inkább ígéret

Az azeri kapcsolatokban azóta is inkább tervezgetés folyik. Október elején Budapesten megtartották a magyar-azeri gazdasági vegyes bizottság harmadik ülésszakát, amelyen szó volt élelmiszer-ipari együttműködésről, a magyar vállalatok bekapcsolódásáról az azeri infrastruktúra-fejlesztésekbe, illetve egy egészségügyi befektetői fórumról is. Az azeri kormány újabb magyar egyetemeket vesz fel arra a listára, amelyeket azeri diákoknak ajánl továbbtanulási célból.

Forrás: MTI/Beliczay László
Sahin Musztafajev azeri gazdaságfejlesztési miniszterrel

Szó volt arról is, hogy Magyarország esetleg bekerüljön az Ázsiát Európával Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon át összekötő vasútvonalrendszer megépítéséről szóló szerződésbe, a majd megnyíló kereskedőházról, illetve arról, hogy az azeri Állami Olajalap készen áll Magyarországra irányuló befektetések finanszírozására. Egyelőre semmilyen konkrét együttműködés nem kezdődött el a két ország között, bár az októberi találkozó után Szijjártó arról beszélt a Magyar Rádió 180 perc című műsorának, hogy hamarosan szerződések születhetnek. Az [origo] kérdésére az államtitkárság csak annyit közölt, hogy "folyamatos a kapcsolat az azeri és a magyar cégek között", több magyar vállalati delegáció utazik ki még az idén, ezért "az év végén lesz értelme először mérleget vonni" a közös projektekről.

A Kínával való stratégiai együttműködésünkben Li Ko-csiang miniszterelnök-helyettes tavaszi látogatása óta nem érkezett hír jelentős előrelépésről. A tárgyalások folyamatosak, de a jövő év első feléig nem várható jelentős előrelépés, ennek oka Szijjártó hivatala szerint a jelenleg is zajló politikai tisztújítás.

Szijjártó arab üzletembereknek tervezett fórumából szeptemberben egy jordániai üzletemberekkel folytatott megbeszélés lett, az arab fórumot végül novemberben sikerült megrendezni, most hétfőn kezdődött (bővebben itt olvashat róla). A jordániaiakkal folytatott szeptemberi tárgyalásokon megállapodtak arról, hogy Orbán Viktor jövő januárban odalátogat, és akkor magyar-jordániai üzleti fórumot rendeznek, illetve felpörgetik a kölcsönös turizmust. Ezen a fórumon is a magyar építőipari cégeket ajánlgatta az államtitkár, mire a jordániai üzletemberek cserébe segítséget kértek az EU-val kötendő kereskedelmi egyezmények felgyorsításához.

Amerikai cégeket is aktivizált

Grúziával szeptemberben írt alá Orbán Viktor egy olyan mezőgazdasági keretmegállapodást, amely lehetőséget nyit a magyarországi állattenyésztők és vetőmagtermelők előtt, és egy gazdasági vegyes bizottság felállításáról is döntöttek, amelyet még valamikor az idén hoznának létre. Konkrét beruházásokról és együttműködésről itt sem volt szó a híradások szerint, csupán arról, hogy Grúzia második legnagyobb városában, Kutaisziben az új repülőtér építésében öt magyar vállalat is részt vett, és ez jó referencia lehet később.

Forrás: MTI/Illyés Tibor
Reményi Csabával, az Oracle Hungary ügyvezető igazgatójával

Az ugyancsak stratégiai fontosságúnak nevezett Kazahsztánnal közös vállalatok tevékenységét, vállalkozások működését segítő alap létrehozását tervezik, amelyet majd csak később töltenének meg konkrétumokkal.

Szijjártó azonban nemcsak a keleti nyitásban aktív. A nyáron többször is járt az USA-ban, ahol például a GE, a Delphi, a Citigroup és az Oracle vezetőivel tárgyalt, majd októberben bejelentette, közülük kettő bővíti magyarországi tevékenységét.