Érvénytelen marad a sukorói telekcsere-szerződés

2012.11.13. 13:22

Érvénytelen és semmis a tervezett sukorói King's City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés - mondta ki a Kúria kedden kihirdetett felülvizsgálati döntésében.

A magyar állam által Joav Blum magyar-izraeli befektető ellen indított polgári perben a Kúria eltérő indoklással, de hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet, és elutasította az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelmet.

A szóbeli indoklás a korábbi döntésektől eltérőn arra helyezte a hangsúlyt, hogy a szerződés azért érvénytelen, mert jogszabályba ütköző. A felperes ugyanis állami tulajdonú, részben termőföldeket is magába foglaló ingatlant akart a befektető tulajdonába adni, ezt pedig értékesítés esetén pályáztatni kell az állami vagyonról, valamint a nemzeti földalapról szóló törvény szerint.

A Kúria öttagú tanácsának elnöke indoklásában kitért arra is, hogy a "vonalas infrastruktúrára" - az M4-es autópálya építésére - és a közérdekű beruházásra hivatkozás sem helyes, hiszen az elcserélt 180 hektáros földterület mindössze 5-6 százalékát, 10 hektár érintett az útépítés. Ez a csere nem volt ésszerű, hiszen semmi akadálya nem volt annak, hogy az állam a szükséges földterületet kisajátítással szerezze meg - szögezte le a Kúria tanácselnöke.

A legfelső bírói fórum ezek után már nem vizsgálta az eljárás során korábban megállapított érvénytelenségi okokat, például a jelentős értékaránytalanság, valamint a felek színlelt vagy valós szándékainak kérdését. Az ügyben több másik polgári per és büntetőeljárás is folyamatban van.

A Velencei-tó partjára tervezett King's City elnevezésű turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést a Gyurcsány-kormány alatt, 2008 nyarán kötötte meg az állam és a befektető, ám a szerződés érvénytelenségének kimondása és az eredeti állapot helyreállítása érdekében 2009 őszén Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere polgári pert kezdeményezett. A különböző eljárásokban felvetődött a csereingatlanok jelentős értékaránytalansága és a szerződés leplezett célja is.

A polgári perben 2011 decemberében az elsőfokú bíróság megállapította a csereszerződés érvénytelenségét, és elrendelte az eredeti állapot helyreállítását. Másodfokon  az idén júniusban a Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet. Indoklása szerint a szerződő felek által leplezni kívánt cél az volt, hogy az állam nyilvános versenyeztetés nélkül juttassa a befektető tulajdonába a sukorói ingatlanokat. A szerződés során az elcserélt ingatlanok közti értékarányosság csak látszat volt, valójában több mint egymilliárd forintos különbség van a csereingatlanok között.

A jogerős ítélettel szemben az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérte annak az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését vagy a keresetet elutasító határozat meghozatalát.

KAPCSOLÓDÓ CIKK