Kiadták ránk a kilövési engedélyt

Visszafoglalták a nagy hírveréssel kisajátított földeket azoktól a Fejér megyei gazdáktól, akik vasárnap nyílt lázadást indítottak a szerintük elmutyizott állami ügyletek ellen. A jussukat követelő gazdák a börtönre készülnek, a falusiak pedig a kisemmizett kisemberek nyomorúságán keseregnek. Bár a kajászói földművesek azt állítják, távol akarják tartani harcukat a politikától, a tiltakozó akciók mögött már feltűnt a Jobbik, az LMP és egy francia parasztvezér is. Helyszíni riport.

"Úgy tűnik, kiadták ránk a kilövési engedélyt" - mondja a felindultságtól kipirosodott arccal egy kajászói gazdasszony, ahogy családi gazdaságának udvarán tyúkok, kacsák és hattyúk közt téblábolva kapkodja tízpercenként megcsörrenő telefonját. Hétfő óta újságírók, barátok és ismerősök hada hívogatja folyamatosan, miután egy merész akcióval végre kivívta az ország és a hatóságok figyelmét. "A rendőrség állítólag adatot gyűjt rólunk, Pintér Sándor is közleményt adott ki, velünk foglalkozik a gárdonyi rendőrkapitányság is - mondja. - Pedig nem vagyunk nagy mutatvány, vállaltuk a nevünket, arcunkat, könnyen megtalálnak. Aztán ha elvisznek börtönbe, gondolom, megint ott leszünk pár magazin címlapján".

Böcsödiné Csányi Zsuzsanna eltökéltnek látszik, de hangjába azért némi aggodalom is vegyül, hiszen - mint mondja - nem járt ő gyakran rendőrségre, nem tolvaj, nem is csaló. A rendőrök azonban bármikor érte jöhetnek, miután vasárnap egy földfoglaló akció keretében néhány társával felszántott 10 hektárt egy átláthatatlan pályázat alapján másnak ítélt földtáblából. Azóta úgy érzi, mintha csatát vívna az egész állammal. "Nem hittem, hogy végig kell ezt csinálnom, de úgy érzem, szembeköpném magam, ha feladnám" - mondja. "Már rég nincs visszaút. Ha én nem állok ki az igazságért, ki fog?"

Böcsödiné harcot indított a földügyletek miatt

Böcsödiné egyike annak a maroknyi gazdának, aki fellázadt a Fejér megyében tavaly lefolytatott állami földhaszonbérleti pályázatok ellen, mert szerintük nyilvánvaló törvénysértések történtek. Falujuk, Kajászó mellett az egész egykori állami gazdaság területét bérbe adta az állam, a meghirdetett pályázat címlapja pedig azt írta, a 428 hektár használatba adásának célja "a családi gazdaságok kialakítása és megerősítése". Ehhez képest a földekre pályázó 5 helyi családi gazdaság egyike sem kapott egy talpalatnyit sem, a birtokok pedig átláthatatlan értékelési szempontok alapján a két faluval arrébb élő alcsútdobozi polgármester érdekeltségébe, valamint egy kápolnásnyéki vállalkozó kezébe kerültek.

Azóta a magukat kisemmizve érző kajászói gazdák nem nyugszanak, egy év alatt valóságos mozgalmat szerveztek a szerintük elmutyizott állami földügyletek ellen, amelyek nemcsak őket, a megye rengeteg más települését is érintik. Hosszú hónapokon át fórumokra jártak, és eredménytelen levelezést folytattak az őket gyakran válaszra sem méltató hatóságokkal, októberben, majd november elején pedig kétszer is radikálisabb eszközökhöz nyúltak. Kivonultak a falu melletti földekre, és traktorral, ekével vették használatba a területet, amelyet szerintük jogtalanul mond magáénak néhány idegenből érkező nagygazda.

Mitől átláthatatlan a pályázat?

A kajászói földek haszonbérleti pályázatát egy háromoldalas pontozási rendszer alapján értékelték, amelyben többek között azt pontozták, hogy a pályázó helyben lakik-e, mennyi állatot tart, van-e agrárvégzettsége és gazdálkodási tapasztalata. A mérhető adatok mellett ugyanakkor a legtöbb, 150 pontot egy írásban kifejtett gazdálkodási tervre lehetett kapni, amelyet a gazdák szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) teljesen szubjektív szempontok alapján értékelt. Ennek az egyetlen résznek a pontozása elég lehetett arra, hogy a legjobb pályázatot is lenullázzák, vagy hogy egy gyengébbet felpontozzanak. Hogy ez valóban így történt-e, azt nem lehet tudni, mert az NFA nem adta ki a pályázatok értékelését a gazdáknak. Bár kérték, a szervezet közölte, megítélése szerint a pályázatok pontozása "döntés-előkészítő anyag", így nem nyilvános.

Birtokháborítás oda és vissza

A Kajászó fölötti domboldalban végtelen csend honol. Az előző napok esőit felitta a jó minőségű, agyagos föld, így Böcsödiék öreg terepjárója csak kemény sárdagasztás árán küzdi át magát a száraz kukoricaszárral borított táblák között, a földháborúban vasárnap nyitott frontvonalra. Jobbra, az akácfasor mögött a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cégének és rokonainak adott területek, balra, az út mentén végig a Kiss Árpád kápolnásnyéki vállalkozónak ítélt óriási birtokok nyúlnak fel a dombtetőig - mutatja a kocsiból Böcsödiné. A helyiek mindkét bérlőről azt gyanítják, fideszes és kormányzati kapcsolatai miatt kapta meg a telkeket: előbbi az Orbán Viktor által olyannyira kedvelt Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia vezetője, utóbbi állítólag Farkas Imre közigazgatási államtitkár nagy barátja.

Kiss Árpád bérelt földjének sarkában a terepjáró frissen kitűzött karók, fehér táblák és piros műanyag szalag mellett parkol le. "Kajászói gazdák kezelésébe vett terület" - hirdeti a vasárnap kihelyezett tábla az elkerített földdarab mellett, a kifeszített piros szalag mögött pedig frissen felszántott rögök mutatják, hol akcióztak a lázadók. Hétfőn reggel a kajászói jegyzőnek is hivatalos értesítést vittek arról, hogy a területet "művelésbe vették", mert jelenlegi bérlője törvénytelenül kapta meg. Kiss Árpád azóta birtokháborításért feljelentette a földjét beszántó gazdákat, ezért tartanak most Böcsödiék a rendőrök érkezésétől.

Elfoglalták, felszántották

Böcsödiné és fia, Gergő azonban úgy érzi, jogosan foglalták el a földet, és erre törvényi paragrafusokat is mutatnak. A haszonbérleti pályázatot megnyerő Kiss Árpád ugyanis - mondják - akkora földterületet kapott, amekkora a földtörvény szerint nem lehet egyetlen gazda kezében: ugyanilyen probléma miatt májusban egy másik, magyaralmási pályázatot már érvénytelenítettek a hatóságok, és a gazdák szerint Kajászón is ennek kell történnie. Ha pedig a bérlő jogtalanul bitorolja a földet, akkor annak az elfoglalása nem jogtalan - érvelnek.

Mindez azonban egyelőre csak szócséplés: hogy kié a föld, azt most a traktorok döntik el. Vasárnap Böcsödiék saját traktorukkal szántottak itt, és magukénak kiáltották ki a táblát, most azonban a csendes domboldalban felzúgó berregés és a félig felszántott tábla túloldaláról felemelkedő füst forduló szerencsét jelez. A kisajátított földdarabon hatalmas, idegen traktor tűnik fel, amely éppen a földfoglalók által megkezdett szántás befejezésén munkálkodik. Vezetője szerint Kiss Árpád rendelte meg a szántást, gyakorlatilag visszafoglalva a táblát.

"Beleszántnak a földbe, amit vasárnap kezelésbe vettünk" - állapítja meg Böcsödi Gergő, majd közli a traktorvezetővel, hogy ennek jogi következményei lesznek. "Vasárnap óta már mi vagyunk házon belül" - teszi hozzá az [origo] kérdésére. Az elfoglalt föld visszafoglalása miatt - mondja - ő is feljelentést fog tenni a rendőrségen.

Mit mond a törvény?

A hatályos földtörvény kimondja, hogy természetes személy az állami földekre kiírt haszonbérleti pályázatokon egyszerre legfeljebb 300 hektárnyi vagy 6000 aranykorona értékű földet szerezhet. Az aranykorona a földhivatalok által használt mérőszám, amely a termőföldet minőségi alapon, termőképesség alapján is méri, meghatározza, hogy egy hektár föld milyen valós termőértéket képvisel. A Kiss Árpád által megnyert két kajászói földdarab együtt csak 284 hektárt tesz ki, jó minősége miatt azonban 8194 aranykorona értéket képvisel, amelynek az odaítélése a 6000 aranykoronás limit miatt törvényellenes.

Mozgolódó politikusok, francia ötletek

Böcsödiék magabiztossága nem saját jogi tanulmányaiknak köszönhető, hanem az őket segítő szervezetek jogászainak - ismerik el. Az állami földekért harcoló gazdák az elmúlt egy év alatt több szervezet és politikai erő szimpátiáját is kivívták, ezért merész akcióikat immár jogvégzett szakértők támogatásával végzik: Fejér megyei gazdaszervezetek, az LMP és a Jobbik parlamenti képviselői, valamint a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás által vezetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat is fedélzetre szállt a kormány és az állami földügyletek elleni harcban.

"Sokan próbálják ránk húzni, de nem vagyunk jobbikosok - tiltakozik Böcsödiné. - Nincs rajtunk semmilyen párt nyomása, és ha egy párt ki akarná sajátítani az ügyünket, kikérném magamnak." Szerinte csupán annyi történik, hogy a faluban összefogó öt gazda segélykérését sokan meghallották, és ezért maguktól jelentek meg az ügyüket felkaroló politikusok: előbb a jobbikos Varga Géza, majd az LMP-s Szabó Rebeka tűzte zászlójára az ügyet, de segíti őket az egykori fideszes államtitkár, a földmutyikat kiborító Ángyán József, a szintén jobbikos Magyar Zoltán, valamint a parlamenten kívüli ökopárt, az Élőlánc is.

Idegen traktor az elfoglalt táblán

Böcsödiné szerint az egész földfoglalás ötlete is kívülről jött: október 3-án az LMP-sek elhozták a faluba a francia parasztmozgalmi vezetőt, José Bové európai parlamenti zöld képviselőt, aki végigbeszélte velük a magyar gazdák helyzetét. A tüntetéseiről és radikális akcióiról híres francia adott néhány tippet a földekért harcoló kajászóiaknak: "Ő beszélt nekünk az önrendelkezés európai jogáról, arról, hogy a saját területünkhöz jogunk van, és hogy náluk, Franciaországban a földfoglalás bevált" - meséli Böcsödiné. Ezután döntöttek úgy, bevállalják az akciót, "a jogászok meg majd elkínlódnak egymással".

A kajászói földfoglalók védelmét, ha bíróságra kerül az ügy, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vállalta, de a gazdákat segíti két civil szervezet, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület és a Fejér Szövetség is. Előbbi helyettes vezetője, Hahn László az [origo]-nak azt mondta, nem csak Gaudi-Nagy Tamásék adnak nekik jogi segítséget a harchoz, van egy másik támogatójuk is, de annak kilétét egyelőre nem akarják nyilvánosságra hozni.

Kapja be a Fidesz

Hiába bizonygatja a maroknyi gazda a politikai függetlenségét, Kajászón az [origo] tapasztalatai szerint mindenki politikát csinál az ügyből. "2010-ben az egész falu a Fideszre szavazott, mégis cserben hagytak minket. Kapja be a Fidesz" - zsörtölődik az egyik falusi üzletben egy felháborodott nyugdíjas, Piroska. "Nagyon bíztunk a kormányban, hogy tényleg változást hoz, és megsegíti a családokat" - kontráz a boltosasszony is, akinek a férje szintén sikertelenül pályázott földre. "Változást ígértek. Hát lett is változás, de nem olyan, amilyet a kisemberek szerettek volna".

Az ősz hajú boltos csalódottan, lesütött szemmel, egy blokkot morzsolgatva meséli, férje mennyire beleélte magát a pályázatba. "Bíztunk ebben az egészben, tényleg elhittük, hogy a családok megsegítése a cél, vettünk egy csomó kecskét, apa már a legelőt is lebeszélte - sorolja az álmokat. - Szép elgondolás volt, de aztán az álmok mind szertefoszlottak, és most már oda a bizodalom".

"Engem már régen nem is érdekel, kapunk-e földet, de ezt az igazságtalanságot nem nyeljük le" - mondja Böcsödiné, aki szerint az a baj, hogy a kisembereket hülyének nézi a hatalom. "A Viktor szokott büszkélkedni azzal, hogy vidéki gyerek, de mi azt mondjuk, hogy a parasztembernek a szavahihetőség a legnagyobb erénye - mondja. - És itt most az egész rendszer szavahihetősége megkérdőjeleződött: egyszerűen nem azt csinálták, mint amit ígértek".

"Szép elgondolás volt"

Mit mond a nyertes?

Az [origo] megpróbálta megszólaltatni az ügyben a haszonbérleti pályázat nyertesét, az elfoglalt földeket jelenleg bérlő Kiss Árpádot is. Ő a volt feleségén keresztül annyit üzent, hogy mivel a földfoglalás miatt tett feljelentésének ügye még folyamatban van, a rendőrség kérésének megfelelően nem nyilatkozik az ügyről. Volt felesége elmondta, nem értik a rájuk szórt szitkokat, hiszen szerinte valószínűleg azért nyertek a pályázaton, mert ők adták be a legjobb ajánlatot.

Kissné Mester Ildikó szerint volt férje 17 éve építési vállalkozó, de nagy farmja, rengeteg mangalicája van Nógrád megyében, és bár mezőgazdasági gépei még nincsenek, jól ért az állatokhoz, és teljesíti a pályázat feltételeit. "A földre sokan pályáztak, de mindenki nem nyerhet" - mondta, majd hozzátette, neki a helyi gazdák felháborodásáról sincs tudomása, szerinte csak a Böcsödi család vesz benne részt, az ügyet pedig két párt és a sajtó fújta fel. Azt is röhejesnek tartja, hogy őket hozzák össze politikusokkal. Azt ugyan elismerte, hogy ismerik Farkas Imre államtitkárt, de szerinte csak úgy, mint bárki mást a faluban, és "se jóban, se rosszban" nincsenek vele.