Amíg dolgozik az ember, legalább nem lop

Kölyökpezsgővel koccinthattak Pintér Sándorral azok a településvezetők, akik sikeresen menedzselték a kormányzat által elindított közmunka programot. Pintér annak örül, hogy a közmunka a közbiztonságot is javítja, mert aki dolgozik, addig legalább nem lop. A polgármesterek keveslik ugyan a pénzt, de a programot hasznosnak ítélik meg.

Pintér Sándor belügyminiszter elismeréseket adott át péntek délelőtt huszonkét olyan települési önkormányzatnak, amelyek "kiemelkedő tevékenységet" végeztek a kistérségi startmunka mintaprogramok szervezésében. A kistérségi startmunka mintaprogramok keretében hátrányos helyzetű kistérségekben adnak pénzt az önkormányzatoknak arra, hogy több más terület mellett mezőgazdasági, útjavítási, energiatermelési vagy hulladékgazdálkodási programokat csináljanak közmunkások bevonásával.

"Ritka ebben az épületben a dicsérő szó, de most mégis dicsérek" - mondta Pintér Sándor, majd dicsérte a közmunka programokat szervező minisztériumi intézményrendszert és a kreatív önkormányzatokat, amelyek kitalálták mire akarják költeni az állami pénzt. Pintér szerint a programok kialakításakor és elbírálásakor az volt az egyik legfontosabb szempont, hogy a közmunkások hasznos munkát végezzenek, ne csak az utcát sepregessék vagy a sövényt nyírják. A lényeg, hogy adjon önbecsülést a dolgozóknak és ezáltal mutassanak jó példát a gyerekeknek, akik valószínűleg még nem látták dolgozni a szüleiket - mondta. A miniszter hozzátette, hogy a közbiztonság növelése is fontos szempont volt, amit szerinte egyesek úgy fogalmaztak meg, hogy "amíg dolgozik az ember, addig legalább nem lop".

Az [origo] által megkérdezett díjazott polgármesterek mindannyian azt mondták, hogy a településeiken korábban is voltak már közmunkaprogramok, a minisztérium programja csak egy újabb lendületet adott ezeknek. A jász-nagykun-szolnok megyei Tiszatenyő polgármestere, Kazinczi István például elmondta, hogy az önkormányzata elsősorban mezőgazdasági és kertészeti projektekkel pályázott a minisztériumhoz. Az önkormányzati, állami, illetve bérelt földeken termő zöldségekkel el tudják látni a település összes közintézményét. A település korábban egy biokazán programot is elindított, amihez maguk termelik a fűtőanyagot, amivel be tudják fűteni az összes önkormányzati intézményt. Ezekhez a programokhoz csak jól jött a minisztérium támogatása - mondta a polgármester és hozzátette, hogy a következő lépés egy seprűüzem megnyitása lesz.

A polgármester leginkább azt sajnálja, hogy még mindig sokan járnak távoli nyugat-magyarországi városokba feketén dolgozni havi körülbelül hatvanezer forintért, holott a közmunkából helyben 47 ezer tudnának tisztán keresni. Szerinte, ha egy kicsit több pénz lenne a közmunkások bérére, akkor biztos, hogy mindenki helyben maradna. A polgármester azt is elmondta, hogy a közmunkából tényleg csak azok maradnak ki, akik nem akarnak semmit csinálni az életben, csak "ölbe tett kézzel várják a lottóötöst".

A többi megkérdezett polgármester is a kevés bért tartja a program legnagyobb hibájának. Egy közmunkásra 120 ezer forint jut. Ebből a pénzből egy teljes munkaidőben dolgozó szakképzett közmunkás kicsit több mint hatvanezret, egy szakképzetlen pedig 47 ezret kap kézhez. A maradék az önkormányzatoknál marad, akik befizetik a munkások után a járulékokat és beszerzik a közmunkához szükséges eszközöket. A pénzzel kapcsolatban a polgármesterek még a rugalmatlan bérezési rendszert tartják a legnagyobb problémának. Szerintük nagyobb szabadságot kellene adni az önkormányzatoknak arra, hogy mérlegeljék ki mennyit kap.

A szintén jász-nagykun-szolnok megyei Tiszaugar polgármestere, a harmincas évei elején járó Szilágyi László szinte önellátóvá tette a települését, annyi mindennel foglalkoznak. A közmunka program segítségével meg tudták teremteni az áhított teljes foglalkoztatottságot, sőt, még a környező településekről is járnak a faluba dolgozni a közmunkások. A tiszaugari önkormányzat a növénytermesztéstől kezdve, a húsgalamb-tenyésztésen át a papírbrikett-gyártásig szinte mindenben benne van. A galambhúst a karcagi kórháznak szeretnék eladni, a papírbrikettel pedig többszázezer forintot tudnak spórolni a falu gázszámláján. De foglalkoznak méhészettel, a faluban még úthengert is vettek a közmunka-program eszközforrásaiból, sőt, még a térkő-gyártásra is ráálltak. A polgármester elmondta, hogy térkő-készítés tudnivalóit leszedte az internetről, rendeltek - szintén a netről - öntőformákat, és néhány közmunkás már el is kezdhette a gyártást. A polgármester legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy az emberek elkezdtek foglalkozni magukkal, nincs rendezetlen porta és "beindult a háztájizás" is.

A rendezvény végén Pintér Sándor egy pohár kölyökpezsgővel köszöntötte a díjazott polgármestereket, ugyanis a Belügyminisztérium épületében nem lehet alkoholt fogyasztani.