A Miniszterelnökség házi tanácsadója lett a milliárdos Századvég

2012.11.19. 7:05

Bár a fejlesztési miniszter tavasszal azzal mentegette a tárca Századvéggel kötött 3 milliárdos szerződést, hogy a cégcsoport minden minisztériumot kiszolgál majd tanácsaival, az [origo] birtokába jutott összesítések szerint a kormányközeli érdekeltség szinte csak a Miniszterelnökségnek dolgozik. Október végéig 1,1 milliárd forintért adtak orális tanácsokat és írtak stratégiákat.

Kilencvenöt százalékban a Miniszterelnökség megrendeléseit teljesíti a Századvég konzorciuma annak a 2011 végén kötött 1,3 milliárd forintos tanácsadói szerződésnek a keretében, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) kötött - derült ki a Miniszterelnökség összesítéséből, amelyet az [origo] megkeresésére küldött.

Az NFM 2014-ig szóló, 1,3 milliárd forint értékű szakpolitikai kutatásra, tanulmányírásra, projektmenedzsmentre és kommunikációs stratégiai tanácsadásra kiírt tenderét - ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk - tavaly novemberben nyerte a Fidesz szellemi hátországának számító Századvég Politikai Iskola Alapítvány, a 2010-ben alapított Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Strategopolis Kft. konzorciuma. A szerződést ez év februárjában egy újabbal egészítette ki a minisztérium, így az eredeti megbízási díj több mint a duplájára, 3,1 milliárd forintra emelkedett, a cégcsoport munkája pedig jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos szakpolitikai tanulmányok készítésével egészült ki.

Bár a megbízás összegét túlzónak tartó bírálatokat tavasszal rendre azzal utasította vissza a nemzeti fejlesztési miniszter (az NFM a közbeszerzés bonyolítójaként vett részt az eljárásban), hogy a tanácsadói szerződés valamennyi tárca igényeit kiszolgálja majd, a Miniszterelnökség összesítése szerint az eddigi összesen százötvenkét megbízásból száznegyvenkettőt a Miniszterelnökség adott a konzorciumnak, és mindössze tízet rendelt más minisztérium. (A szerződéssel kapcsolatos információkért vívott több hónapos procedúráról lásd keretes írásunkat.)

A szociálpolitikától az innovációig

Szakpolitikai tanulmányokat - összesen tizenhármat - a táblázat szerint augusztus 31-éig például kizárólag a Miniszterelnökség kért a cégcsoporttól. Szakpolitikai tanácsadásra ugyanebben az időszakban harmincnégy megbízást kapott a Miniszterelnökségtől a Századvég, miközben más tárcáktól összesen csak hetet: a nemzetgazdaságitól egyet, az NFM-től és az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) hármat-hármat, illetve egyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől.

Hasonló a helyzet a konzorcium által végzett omnibuszos kutatásokkal is: a Miniszterelnökség huszonhat ilyen megbízásával szemben csupán kettőt rendelt más: egyet az NFM, egyet az Emmi. Ennél is nagyobb - 100 százalékos - a Miniszterelnökség egyeduralma a februári szerződéskiegészítésben szereplő feladatoknál: ezekre, vagyis nemzetközi elemzésre (10), mélyinterjúkra (10), közvélemény-kutatásra (9), összehasonlító elemzésekre (10). jogszabály-előkészítésre (7) és "kapcsolódó tanácsadási tevékenységre" (10) egyetlen más tárca sem adott megbízást a vállalatcsoportnak.

Forrás: Miniszterelnökség

A rendszeres tanácsadási tevékenységet összegző táblázat szerint a Századvég munkatársai változó intenzitással segítették a megrendelőt az egyes területeken: szociálpolitikával kapcsolatban márciustól júliusig havi 34-78 órányi tanácsadás áll az elszámolásban, innovációval vagy infrastruktúrával kapcsolatban viszont nyolc hónap alatt összesen is csak 46, illetve 49. Viszonylag sokat, havi 145 és 228 közötti munkaórát könyveltek el ugyanakkor informatikával és telekommunikációval kapcsolatos tanácsadásra. A legtöbbet közigazgatás-önkormányzatok-területfejlesztés témakörben foglalkoztatta a tanácsadókat az összesítés szerint a Miniszterelnökség: a márciusi 55 órával szemben júniusban például 709, júliusban 2907 órában. Az nem derül ki a táblázatból, hogy az óraszámok mögött hány tanácsadó munkája van, de 2900 óra havi 20 munkanappal számolva is napi 145 munkaórát jelentene, vagyis extrém, 12 órás munkanapot feltételezve is legalább 10 embert.

Tíz évig titkos anyagok

A cégcsoportnak a februári szerződéskiegészítés szerint május 31-ig különböző ágazati stratégiákat is kellett készítenie az állampapírpiac helyzetétől az iparfejlesztésen, energiahatékonyságon, beszerzéspolitikán át a határon túli, szerencsejáték-, MÁV-, illetve postastratégiáig. Ezekre a Miniszterelnökség táblázata szerint márciustól május végéig ugyancsak változó havi elosztásban fordítottak időt a Századvég munkatársai. Az állampapírpiac helyzetével kapcsolatban márciusban 33, áprilisban 519, májusban 248 órát könyvelt el az összesítés, míg a postastratégiával 408+270+122 órát, az állami és önkormányzati energiahatékonysággal 319+365+116 órát foglalkoztak a szakértők. Az egyes témák havonta elkönyvelt óraszámainak összege (a Budapest-stratégiát és a határon túlit leszámítva) meglepő módon egyformán nyolcszázra jön ki, vagyis három hónap alatt - függetlenül az adott téma bonyolultságától - minden stratégiával ugyanannyit foglalkozott a cégcsoport, legalábbis papíron.

Az ugyanakkor ellenőrizhetetlen, hogy az adott idő alatt pontosan milyen munkát végeztek, milyen anyagokat állítottak elő a Századvég munkatársai, a Miniszterelnökség válasza szerint ugyanis "a Miniszterelnökség, mint közfeladatot ellátó szerv a feladat- és hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára irányuló eljárása során felhasználandó tanulmányok, kutatások teljes egészében történő nyilvánosságra hozatalához nem járulhat hozzá, mert az súlyos mértékben befolyásolná Magyarország kormánya, illetőleg a Miniszterelnökség feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes ellátását, illetve az ezekhez fűződő köz-, nemzetbiztonsági, valamint nemzetgazdasági érdeket".

A Miniszterelnökség és a Századvég kapcsolata

Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, a miniszterelnök közelében régóta dolgoznak egy olyan modell felépítésén, amelyben a lényeges szakmai kérdések nem az adott tárcáknál, hanem a Miniszterelnökségen, pontosabban annak szakértői bázisán, a Századvég-csoportnál dőlnek el. Ennek megfelelően hónapok óta minden minisztériumnak saját felelőse - ahogy egy kormányzati forrás az [origo]-nak fogalmazott: helytartója - van a Századvégnél, akik részt vesznek az adott tárca vezetői és munkaértekezletein, és a történtekről referálnak. A döntéshozatal új rendszerétől a Miniszterelnökség nyári átalakítása sem volt független: az Orbán Viktor és tanácsadói által megálmodott, a Századvégnél előkészített döntéseket a szervezetet vezető Lázár Jánosnak kell a tárcák apparátusán "végigvernie". Orbán Viktor és a Századvég között az Index korábbi, a cégcsoport kapcsolati hálóját feltérképező írása szerint a miniszterelnök bizalmi embere, Habony Árpád az összekötő.



Orális tanácsok

Bár a választ aláíró Mikecz Péter igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár levelében arról is említést tesz, hogy "a közérdekű adatok nyilvánosságának minél szélesebb körű biztosítása érdekében a Miniszterelnökség vizsgálja, a döntés-előkészítő dokumentumokat hogy lehet a döntésre irányuló adatok védelmét biztosítva nyilvánosságra hozni", ennek megoldása - állítása szerint - "még nem vezetett eredményre".

Az elutasítás után szerettük volna legalább azt megtudni a Miniszterelnökségtől, hogy milyen formában könyvelik el a szerződés szakpolitikai tanácsadást érintő részének teljesítését, az ugyanis információink szerint szóban zajlik. A kormányzati forrásaink által visszatérően "orális tanácsadásként" emlegetett szolgáltatást pedig - úgy tudjuk - több tárcánál is azért óvakodtak igénybe venni, mert egy esetleges későbbi vizsgálat során nem lenne mivel igazolni a kifizetéseket. A Miniszterelnökség egyelőre arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy a szervezetnél, illetve az egyes tárcáknál jellemzően kik - a miniszterek, az államtitkárok vagy mások - kapják a tanácsokat.

Nem tudtuk meg azt sem, hogy mi az elszámolás alapja a teljesítéseket vizsgáló és igazoló Miniszterelnökség, illetve a kifizető NFM között, vagyis, hogy elszámolt munkaórák, oldalak vagy egyéb szempontok alapján dönti-e el a minisztérium, hogy az adott hónapban mennyit hívhat le a szerződés keretösszegéből a Századvég.

1,1 milliárdot kaptak eddig

Bár a Miniszterelnökségnek küldött közérdekű adatigénylésünkben a megbízások mellett arra is választ kértünk, hogy a szerződés keretösszegéből eddig mennyit fizettek ki a Századvégnek, Mikecz Péter ezt arra hivatkozva utasította el, hogy a kifizetésekben kizárólag az NFM az illetékes. Erre hivatkozott az [origo]-nak küldött válaszában Keresztesi Péter, a Századvég csoport marketing- és külkapcsolati igazgatója is. A fejlesztési minisztérium előzőleg ugyanakkor azt válaszolta a kérdésünkre, hogy a tárca "a vállalkozási szerződés teljesítése során létrejött adatoknak nem adatkezelője".

Az Eötvös Károly Intézet (Ekint), amely lapunkhoz hasonlóan nem törődött bele az elutasításba, és pert indított az adatok nyilvánosságáért, október közepi közleményében az NFM jogi képviselőjére hivatkozva azt írta, hogy "a szerződés 2011-es 939 632 750 forintos forrásából ez év június 30-áig 933 695 905 forintot fizettek ki, és ezzel a szerződés szerint elszámolható keretösszeg 99,67 százalékát felhasználta. Az intézet közleménye alapján született cikkeket a Századvég ugyanakkor másnap helyreigazíttatta, mondván, a minisztérium 2012. május végéig csak az idei keret nagyságrendileg 20 százalékának megfelelő összeget fizetett ki a konzorciumnak.

Az ellentmondás mögött az áll, hogy a vállalkozási szerződés 4.6 pontja külön összeget - az Ekint által is hivatkozott 939,6 millió forintot - állapított meg a már említett, május 31-éig elkészítendő ágazati stratégiákkal kapcsolatos tanácsadásra, ezt azonban - noha az idén utalta - nem az idei, hanem a 2011-es keret terhére fizette az NFM.

A közel egymilliárdos, 996,7 millió forintos idei keretnek a minisztérium pénteki tájékoztatása szerint október 31-ig a 21,4 százalékát - vagyis 213,29 millió forintot - fizették ki a konzorciumnak. Ez azt jelenti, hogy érdemben márciusban kezdett nyolchavi munkájukért eddig 1,1 milliárd forintot kaptak a Századvég-érdekeltségek.

Harc az adatokért

Az [origo] szeptemberben megkereste az összes minisztériumot és mindhárom cég vezetőjét, hogy megtudjuk, milyen munkákkal bízták meg eddig, illetve milyen megbízásokat teljesített a cégcsoport, továbbá, hogy a keretszerződés összegéből mennyit használtak fel. A tárcák többsége és a Századvég Politikai Iskola Alapítványt vezető Lánczi András ugyanakkor nem is reagált a kérdéseinkre, a három válaszoló minisztérium, valamint a Századvég Gazdaságkutatóban és a Strategopolisnál is vezető pozíciót betöltő Várkonyi Gáspár pedig a megrendeléseket koordináló NFM-hez irányított bennünket.

A tárca első körben azzal utasította el megkeresésünket, hogy a keretszerződés alapján létrejött dokumentumok döntés-előkészítő anyagnak minősülnek, amelyek bizalmas információkat tartalmaznak, ezért nem nyilvánosak.

Második körben, miután egyértelművé tettük, hogy nem a döntés-előkészítő dokumentumokra, hanem a megbízások listájára és a közpénzből történt kifizetések összesítésére lennénk kíváncsiak, az NFM megismételte korábbi, az elutasítást az anyagok döntés-előkészítő voltával indokoló válaszát. Az [origo] harmadik levelére végre érdemi választ ígért a tárca sajtófőnöke, aki arra hivatkozva, hogy az adatok összesítése rendkívül munka- és időigényes, a hivatalos 15 napos határidő lejárta után újabb tizenötöt kért a válaszadásra. Egy hónap leteltével azonban csupán annyit közölt, hogy "a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a vállalkozási szerződés teljesítése során létrejött adatoknak nem adatkezelője". Az elutasítás után közérdekű adatigényléssel fordultunk az ügyben a megbízások teljesítéséért felelős Miniszterelnökséghez, amely november 8-ai levelében részben választ adott kérdéseinkre. A többi adat, illetve dokumentum kiadásáért lapunk pert indít.

KAPCSOLÓDÓ CIKK