Ne fizessen, majd a szomszéd állja a cechet

2012.11.21. 16:34

Ha társasházban lakik, dönthet: áram, lift és fűtés nélkül marad, vagy összedobja a pénzt nem fizető szomszédai helyett, ha azok kényszerből vagy dacból nem szállnak be a közös költségekbe. Ellenszer nincs, szinte csak a bírósági végrehajtásban lehet bízni, jelzálogot hiába tesznek az adós lakására, az eladás után szinte mindenki előbb jut a pénzéhez, mint a muszájból kölcsönző lakók. A szomszédok közönnyel veszik tudomásul a helyzetet: inkább perkálnak, mint a veszekedés.

Mindegy, hogy az ország melyik részében, a főváros melyik kerületében élünk, nagy szerencse kell hozzá, hogy ne legyen a házunkban olyan lakó, aki nem tudja vagy nem akarja befizetni a közös költséget. A családok tíz-húszezres elmaradását még lehet orvosolni, a csekkeket tologatni, a hosszú hónapok vagy évek óta tartó nem fizetésnek azonban általában a többi lakó issza meg a levét. A közös képviselőket tömörítő szervezetek, társasházi egyesületek régóta hangoztatják, hogy a jelenlegi törvényi megoldások nem adnak valódi eszközöket a kezükbe a pénz behajtására, a társasházi törvény pedig, annak ellenére, hogy a közelmúltban módosították, a jelzálogbejegyzésen kívül más alternatívát nem mutat.

Nem elbújni kell

Ha nem elég talpraesett és lelkiismeretes a közös képviselő, könnyen elfajulhat az adósságok miatti helyzet - mondja Juhász László, a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke. A kockás jegyzetfüzettel mászkáló Marika nénik és a közös képviselettől csak üzleti hasznot remélők nem tudják vagy akarják kihúzni a lakókat a bajból. Az elnök az [origo]-nak arról mesélt, hogy minden az adott társasház lakóközösségén múlik. Egy jó lakóközösség meg tudja segíteni azt a lakót, aki valamilyen okból nem tud fizetni.

A 83 éves Juhász - aki több mint húsz éve, nyugdíjba vonulása óta dolgozik közös képviselőként - szerint szívvel-lélekkel kell csinálni a dolgot, akkor minden probléma megoldható. Úgy gondolja, a közművekkel is lehet egyezkedni, csak venni kell a fáradságot és bemenni, megpróbálni részletfizetést kérni vagy más megoldást kitalálni. "Nem elbújni kell, hanem tárgyalni".

Húzza a banyatankot

A tárgyaláshoz valószínűleg túl késő a pestszentlőrinci Havanna utca 1-13-ig terjedő panelháztömbben, ahol több mint negyvenmillió forint tartozást hoztak össze a lakók. A közös képviseletet ellátó Zala András saját bevallása szerint hiába kérdezi, nem tudja, miért nem fizetnek. Nyomdafestéket nem tűrő szavakkal rázzák le az adósok. A közös képviselő az elmúlt hetekben a lépcsőházakban kifüggesztett papírokon hívta fel a lakók figyelmét rá, hogy az adósságok miatt reggel 6 és 9 óra között, valamint délután 4 és este 8 óra között lehet csak használni a liftet. A lakók között több idős és kisgyerekes szülő is van, akik az [origo]-nak a helyszínen arról beszéltek: nagy gondban lesznek, ha gyalog kell közlekedniük a szűk lépcsőházban. "Vannak olyanok, akik mióta itt laknak, nem fizetnek. Nem zavartatják magukat" - mesélte az [origo]-nak az egyik érintett házban élő idősebb nő. Ő az 53 négyzetméteres lakása után 14 ezer forint közös költséget fizet, és nem érti, hogy egyesek miért tehetik meg, hogy "szarnak magasról az egészbe".

Fotó: Magócsi Márton [origo]

"Húzom majd magam után a banyatankomat, és lépcsőzöm" - mondta saját magán is nevetve a tizediken élő középkorú nő, utalva a görgős bevásárlótáskára, amellyel a közeli boltba indul naponta. Nem ő az egyetlen, akit megrémiszt a lépcsőzés, több idősebb nő is panaszkodott, hogy nehezen mozog, és attól fél, szobafogságra ítéli majd a lift hiánya. Legnagyobb meglepetésünkre a két kisfiúval otthon levő fiatal anyukát azonban egyáltalán nem rémítette meg a helyzet. "A hátamra veszem majd a hátizsákot, a nagyobb gyerek már tud járni és lépcsőzni, a kisebbet meg a karomba fogom majd, nem cipelem a babakocsit" - vázolta a lift nélküli életre vonatkozó terveit a nyolcadik emeleten lakó Éva.

A 14 hónapos, illetve hároméves kisfiával, valamint férjével 73 négyzetméteres lakásukban élő fiatal anyuka csak a törvénymódosításban látna megoldást a problémára, józan paraszti ésszel pedig azt mondaná, hogy vonják le az illetők béréből. Szerinte akik nem fizetnek, pontosan tudják, hogy mennyi tartozást lehet felhalmozni következmények nélkül, erre pedig előszeretettel játszanak is. A társasházi törvény szerint ma Magyarországon a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonosok ellen lehet eljárást indítani.

Csak ijesztgetett

A lifthasználat korlátozását még csak kilátásba helyezték, egyes lakók szerint inkább csak fenyegetésnek szánta a közös képviselő, a takarítást és a ház közös biztosítását azonban a lakók tapasztalatai szerint már le is mondták. Zala András az [origo] megkeresésére azt mondta: valóban figyelmeztetésnek szánta a dolgot, nem az a céljuk, hogy ellehetetlenítsék a társasház életét. Zala szerint jelenleg az egész országban az általános helyzet az, hogy a társasház többségi tulajdonosai kényszerhitelt adnak a nem fizetőknek. Ezt a pénzt azért adják, mert nem tehetnek mást, és nagy valószínűség szerint sosem fogják viszontlátni. "Ha el is lehet adni a jelzáloggal terhelt lakást valamikor, akkor első helyen a végrehajtó kapja meg a pénzét, majd a jön a bank, az adóhatóság, és ha még esetleg marad valamennyi pénz, akkor megkapják a közmű-szolgáltatók is" - tette hozzá. 

A helyszínen arról is érdeklődtünk, hogy ismerik-e a lakók a nem fizetőket. Sanyarú körülmények között élő, munkanélküli tartozókról nem beszéltek, de általánosítani nem akartak. Van azonban olyan lakó, aki több mint egymillió forint tartozást halmozott fel, három gyerekével együtt évekkel ezelőtt eltűnt a lakásból, és azóta nem tudnak róla semmit.

Megijednek a jelzálogtól

Ha egy lakó nem fizeti be a közös költséget, az első lépés, hogy a közös képviselőtől fizetési felszólítást kap. Ez a kettejük közötti viszonytól függően lehet szóbeli vagy írásbeli felhívás. Juhász azt mondta: legalább két felszólítás előzi meg, hogy a közös képviselő a társasház nevében a földhivatalhoz, közjegyzőhöz vagy a bírósághoz forduljon. "Az adósok többsége általában kellően megijed a földhivatali jelzálogtól, valahogyan mégis előkeríti a pénzt, így nem kell elmenni a bíróságig". Ha közjegyzőhöz vagy bírósághoz kell fordulni, ahhoz már ügyvédre is szükség van, ami plusz költségeket jelent a társasháznak. Előbb-utóbb minden bírósági beadvány perré alakul, ahol általában első fokon sosem születik jogerős döntés a fellebbezések miatt. Végső soron, mint minden adósság tekintetében, a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadóak a tartozásos ügyekben.

Fotó: Magócsi Márton [origo]

A lifthasználat korlátozásánál is nagyobb problémát jelent, ha a fűtést, illetve a melegvizet kell kikapcsolni az egész házban egy-egy adós miatt. A gáztörvény szerint a Főgáznak a lakossági ügyfelek hatvan napot meghaladó számlatartozása esetén van lehetősége a gázszolgáltatás szüneteltetésére, függetlenül attól, hogy mekkora a tartozás. Azokban a társasházakban, ahol központi kazánház üzemel, a társasháznak egy gázmérője van, és a társasház nem fizeti ki a gázszámláját, mert egyes lakók nem hajlandók rendezni a hőszolgáltatás díját, akkor csak az a lehetőség marad, hogy lezárják a kazánházi gázmérőt. Így az egész épület fűtés és melegvízellátás nélkül marad - mondta az [origo]-nak a Főgáz sajtószóvivője.

Évente költözzek?

Pontosan ez történt a belvárosi Falk Miksa utcában is. Zitának idén 25 ezer forintot kellett kifizetnie azért, hogy egy hónappal a fűtési szezon kezdete után végre a házukban is bekapcsolják a házközponti gázt. Mindezt azért, mert a házban lakik egy pár, amely évek óta nem hajlandó fizetni. "Erkölcsi megszégyenítést alkalmaznék náluk első körben, bár nem tudom, mennyire lenne hatásos" - válaszolta kérdésünkre, milyen megoldást látna a probléma kezelésére. Zita szerint az a legnagyobb baj, hogy az egész lakóközösség közönnyel veszi tudomásul, hogy vannak, akik nem hajlandók fizetni, és különösebb tiltakozás nélkül fizetik ki mások helyett a költségeket. "Télen-nyáron havi 10 ezer forintot fizetek a fűtéséért, ami reggel 9 és este 8 óra között megy, a köztes időben lekapcsolják. Most még pluszban fizethettem, hogy egyáltalán legyen. Tartok tőle, hogy ez minden évben így lesz, vagy fogom magam, és elköltözöm, de az sem megoldás. Nem lehet évente más helyre költözni" - panaszolta a fiatal nő. "Mindenki pontosan tudja, hogy kik azok, mégsem tesznek semmit" -  foglalta össze röviden és tömören a helyzetet.

Újpesten pedig idén augusztusban maradtak három napig áram nélkül egy tízemeletes panelház lakói. Ők nem azért kényszerültek rá, hogy gyertyával és lift nélkül közlekedjenek a lépcsőházban, mert néhány lakó elfelejtett fizetni, hanem a közös képviselő lógott meg a pénzzel. Szintén nem a rossz anyagi helyzete miatt nem fizet egy XV. kerületi társasház tulajdonosa, egyszerűen csak antiszociális. Az elmaradások miatt odáig jutott a dolog, hogy a szemételszállítást végző cég szerződésbontással fenyegetett, ezért a társasház felújításra félretett pénzéből kellett kifizetni a tartozást. A lakó elhatárolódó magatartása nem csak a nemfizetésben nyilvánul meg: mivel nagyon kicsi a lépcsőház, a lakók úgy állapodtak meg, hogy nem fizetnek külön takarítónak, hanem felosztják egymás között a lépcsőház felsöprését, felmosását. "Háromhavonta esik egy-egy emberre a munka, ő természetesen ebből sem veszi ki a részét" - panaszolta az [origo]-nak a lakástulajdonos.