Durva megszorításra készülhetnek az egyetemisták

2012.11.21. 6:43

A stratégiai fontosságúnak tartott képzési területek egyikén - az agrár-, az informatikai, a műszaki, illeve a természettudományos képzésben - sem nyújtana már részösztöndíjas támogatást a kormány a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló, az [origo] birtokába jutott legfrissebb előterjesztés szerint. A száz százalékban állami támogatású férőhelyek számát összesen több mint nyolcezerrel vágná vissza a tavalyihoz képest a tervezet, amely egyúttal a nyirbálás veszélyeire is figyelmeztet. A javaslatról elméletileg szerdai ülésén dönt a kabinet.

Az idei megközelítőleg 44 ezerről valamivel több, mint 35 ezerre csökkentené, vagyis több mint 8 ezer fővel faragná le az állami ösztöndíjas, illetve részösztöndíjas helyekre felvehetők számát az az [origo] birtokába jutott, a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló előterjesztés, amelyet a szerdai ülésén tárgyal, illetve fogadhat el a kormány.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkárságán készült november 20-i keltezésű, vagyis kedden véglegesített tervezet szerint az alapképzésben a tavalyi 31 790-nel szemben mindössze 24 780 diák tanulmányát finanszírozná teljes egészében az állam, vagyis csak az alapképzésben hétezer hallgatóval kevesebbet vehetnének fel ilyen feltételekkel az intézmények. A felsőoktatási szakképzésben ezen felül 2350, az egységes osztatlanképzésben 3660, a határon túlra kihelyezett képzésekben pedig 400 államilag támogatott hely maradna országosan, illetve további 150-et az államközi megállapodás keretében Magyarországon tanuló külföldiek számára is fenntartanának.

A tavalyi elosztással ellentétben a részösztöndíjas helyeket nem egyes képzési területekhez csoportosította az államtitkárság, hanem hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, illetve gyesben vagy gyedben részesülő hallgatóknak (4000 helyet), kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó diákoknak (500-at), valamint Magyarországon tanuló külföldieknek (500) különítette el.

Forrás: [origo]

Ugrik a részösztöndíj is

Az új elosztás ugyanakkor azzal jár, hogy az állam által stratégiai fontosságúnak tartott, kiemelt képzési területek egyikén - az agár-, az informatikai, a műszaki, és a természettudományos képzésekben - sem lesz állami résztámogatás, vagyis akit nem vesznek fel állami ösztöndíjas helyre, az a preferált területeken is csak költségtérítéses formában tanulhat majd 2013-ban. (Tavaly összesen 15 500 részösztöndíjas hely volt ezen a négy képzési területen.)

A kiemelt területek államilag támogatott férőhelyeinek száma összességében is csökkent a tavalyihoz képest, amit "a jelentkezések korábbi években tapasztalt alacsony számával" és a keretszámok feltöltetlenségével magyaráz a tervezet. A tervezetnek a Népszabadság múlt heti cikkében hivatkozott, október 25-i verziójával egybevágóan az agrárképzésre felvehetők száma eszerint 500 fővel (2000-ről 1500-ra) csökken, míg informatikát kilencszázzal (4550 helyett 3430-an), természettudományokat ezerháromszázzal (4000 helyett 2715-en), műszaki tudományokat pedig ezernyolcszázzal (10 600 helyett 8800-an) tanulhatnak kevesebben államilag finanszírozott helyeken.  

A bölcsészettudományok keretszámát 700, a társadalomtudományokét 230-cal vágná meg az előterjesztés, míg az orvos-és egészségtudományos képzésben 350-nel lesz kevesebb állami hallgató.

Jogász nulla, közgazdász nulla

A mesterképzésben részt vevők számát a tavalyi 19 600-ról 16 ezerre csökkentené (ez 500 fős "visszaemelés" az október végi 15 500-as verzióhoz képest), a doktori képzés 1300 fős keretét pedig változatlanul hagyná a tervezet, amely a kormány korábbi ígéreteinek megfelelően egyetlen támogatott helyett sem hagyott meg a jogász-, illetve közgazdászképzésben, de nullára csökkentette ezen felül a művészetközvetítésre felvehető hallgatók számát is (a mozgóképkultúra, médiaismeret, ének-zene, képi ábrázolás, kézművesség, környezetkultúra és elektronikus ábrázolás szakok tartoznak ide).

A néhol drasztikus keretszámvágások ismertetése után arra is figyelmeztetnek az előterjesztés készítői, hogy a tendencia, amellyel a 2011-es 53 450 főről 2014-re körülbelül 30 ezerre kívánja leszorítani a kormány az állami (rész)ösztöndíjasok számát "más európai uniós vagy nemzetstratégiai célkitűzések ellenében hat."

A javaslat a kockázati tényezők között sorolja fel, hogy a keretszámok csökkenése miatt meghiúsulhat  az EU2020 stratégia keretében tett kitűzés, amelynek értelmében Magyarország a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának (30-34 évesek körében) 30,3 százalékra növelését vállalta 2020-ig. A figyelmeztetés szerint "a keretszámok változása effektív korlátot jelenthet a továbbtanulásban", amit modellszámítással is visszaigazol a dokumentum: eszerint 2020-ra a teljes, 20-65 éves népesség körében is 1 százalékponttal, a  25-29 éves férfiak és nők esetében pedig 3, illetve 5 százalékponttal alacsonyabb lesz a diplomások aránya, ahhoz képest, mintha nem változtak volna 2012-ben a felvételi keretszámok.

Forrás: [origo]

Pluszforrások a közszolgálati egyetemnek

Az aggályt egy másik ponton részben azzal igyekszik feloldani az előterjesztés, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek csak egy részét adják azok, akik állami támogatással folytattak tanulmányokat, de a Diákhitel 2. program segítségével az önköltséges képzésben diplomát szerző fiatalok száma is nőhet, ami segíthet tartani az uniós vállalást.

A tervezet megemlíti, hogy az állami ösztöndíjas helyek drasztikus létszámcsökkentésével, illetve egyes esetekben megszüntetésével a társadalmi egyeztetés során a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája sem értett egyet.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus közigazgatási kara összevonásával létrejött, idén szeptembertől működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretszámait egy másik előterjesztés vázolja: eszerint a 2012-es 1017 fős államilag támogatott keretszámot 2013-ra 1470-re vinnék fel, és a növekvő állami igények kiszolgálására - például a kormányablakokban munkába álló közel 3000 középfokú végzettségű ügyintéző képzésére - tovább emelnék a következő években. A létszámbővítéshez 2013-ra 118 millió, 2014-re és 15-re pedig 447 illetve 595 millió forintos többletforrásigényt állapít meg a tervezet.

KAPCSOLÓDÓ CIKK