Hogyan szavazhatunk 2014-től?

2012.11.26. 20:20

Egyszer kell majd csak szavazni, regisztrálni kell magunkat, kevesebbet számít majd az ajánlásunk, viszont könnyebb lesz indulni a választáson - a parlament hétfői szavazása után sok szempontból más lesz a 2014-es választás, mint az eddigiek. Hogyan tudunk majd szavazni? Kikre voksolhatunk? Milyen lesz a kampány?

A múlt heti halasztás után hétfőn a parlament elfogadta a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot. A hónapok óta készülő javaslat az elmúlt hetekben többször változott, több száz javaslatot nyújtottak be hozzá fideszes képviselők is. Összefoglaltuk, mit érdemes tudni a 2014-es szavazásról.

Kik szavazhatnak?

Az eddigi választásokkal ellentétben 2014-ben csak azok szavazhatnak, akik előzetesen regisztrálták magukat. A regisztrációs időszak 2013. szeptember 1-jén kezdődik és a választás előtt két héttel ér véget. A Magyarországon élők személyesen a jegyzőnél, az interneten pedig az ügyfélkapun keresztül, míg a magyarországi lakhellyel nem rendelkezők levélben vagy az ügyfélkapun keresztül regisztrálhatnak. A Magyarországon élő mozgáskorlátozottak kérhetik, hogy a jegyző keresse fel őket.

A regisztráláshoz a személyigazolvány száma szükséges, a lakcímet csak a külföldön élőknek kell feltétlenül megadniuk. A névjegyzékbe vételről augusztustól kapnak tájékoztatást a választásra jogosultak az Országos Választási Irodáról Nemzeti Választási Bizottságra átnevezett hatóságtól.

Kósa Lajos korábban azt mondta, az előzetes regisztrációra azért van szükség, mert csökkenti a választási csalások lehetőségét, és korábban többször is az utolsó pillanatban döntő, kétes módon szavazásra bírt, politikailag nem tudatos szavazók döntöttek az ország sorsáról. Orbán Viktor szerint viszont magasabb lesz a részvétel a regisztráció miatt, Gulyás Gergely fideszes képviselő pedig amiatt sem lehet támadni, mert a regisztrációt egy perc alatt el lehet intézni, az ellenzék viszont azért támadja a regisztrációt, mert szerintük ezzel a kormány szűkíti a választáson résztvevők számát, ráadásul a biztos szavazóbázissal rendelkező pártoknak, például a Fidesznek kedvez.

Kik lehetnek jelöltek?

Korábban 750 kopogtatócédulát kellett összegyűjteni a képviselőjelöltséghez, de az ajánlószelvények megszűnnek, helyettük ajánlólistákat vezetnek be. 2014-ben 500-ra csökkentették az induláshoz szükséges ajánlások számát. Szintén különbség, hogy 2014-ben több jelöltet is ajánlhat egy választópolgár, és ehhez a regisztráció sem szükséges.

A kisebb pártoknak korábban komoly problémát jelentett a kopogtatócédulák összegyűjtése. Kósa Lajos szeptemberben még azzal érvelt eltörlésük mellett, hogy azok nem védték meg a politikai életet, a parlamentet a "paprikajancsiktól" az elmúlt húsz évben, bár akkor még arról volt, elég 200 ajánlás a jelöltséghez. Néhány fideszes pedig azzal érvelt a kopogtatócédulák ellen, hogy ha már a regisztráció "macerát jelent" és pluszenergiát követel a választóktól, akkor gesztus lehetne feléjük, hogy az ajánlási procedúrától viszont megszabadulnak.

Országos listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten - legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Pártlistán akkor lehet mandátumot szerezni, ha az adott párt megszerzi a szavazatok legalább öt százalékát. Közös pártlistáknál ez legalább 10 százalék. Egyesületek nem indulhatnak a választáson, ehhez pártként kell regisztrálniuk magukat.

Hogyan lehet kampányolni?

A választási kampány hossza a korábbi 90 nap helyett 50 napra csökken, így a regisztrációs időszak nagy részében nem lehet majd kampányolni. Kereskedelmi, illetve körzeti tévékben és rádiókban egyáltalán nem jelenhetnek meg politikai reklámok, ezek csak a közmédiában (ahol ingyenesen kapnak legfeljebb 600 percet a pártok), a nyomtatott sajtóban és internetes oldalakon szerepelhetnek. A kampánycsend is megszűnik, a tévét leszámítva az urnazárásig tart a kampány.

Hogyan zajlik a szavazás?

A legnagyobb változás az eddigi választásokhoz képest, hogy két forduló helyett csak egyet rendeznek. A területi listák megszűnnek, így csak egyéni jelöltekre és országos listákra lehet szavazni. Mivel a parlamenti képviselők létszámát is csökkentik 386-ról 199-re, így 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, amelyek értelemszerűen nagyobbak lesznek az eddigieknél, és jóval kisebb lesz a különbség a különböző szavazókerületek lélekszámában, mint korábban.

Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki. A választókerületekben az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. A magyarországi lakhellyel nem rendelkezők csak pártlistára szavazhatnak. A korábbiakkal ellentétben a győztes jelölt után is kapnak töredékszavazatokat a pártok, annyit, amekkora a különbség az első és a második jelöltre adott szavazatok között.