A ricsaj, a szemét, a szabálytalanul közlekedő emberek is mind nagyon zavarják a budapestieket egy most készült kutatás szerint. Leginkább az idősek és a nők nem érzik magukat biztonságban, a nagy zaj zavarja a fiatalokat is, és sokan szeretnének több rendőrt és több kamerát látni az utcákon. A rendőrség szerint javult a közbiztonság a fővárosban, a kutatásból azonban az derül ki, hogy ebből az emberek semmit nem éreznek, sőt.

A legtöbben kevésbé érzik magukat biztonságban Budapesten, mint egy-két évvel ezelőtt - többek között ez derül ki abból a felmérésből, amelyet az ELTE Társadalomtudományi Karának Módszertani Kutatóközpontja készített. Ennek eredményei alapján készült el a főváros közbiztonsági koncepciója, amelyről - a főváros honlapja szerint - nemsokára dönt a Fővárosi Önkormányzat közbiztonsági bizottsága, majd a Fővárosi Közgyűlés. A koncepciót egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

A felmérés - amely reprezentatív, és minden kerületből 50 ember megkérdezésén alapul - számos kérdést tett fel arról, mennyire érzik magukat biztonságban a főváros lakói, és milyen problémák zavarják őket a leginkább. Ugyanazokra a problémakörökre többféleképpen is rákérdeztek. Egyik formájában például úgy, hogy a válaszadó mit tart a legégetőbb problémának, a másik formájában pedig, hogy mennyire zavarja egy-egy probléma. Hasonló, a biztonságérzetet vizsgáló felmérés korábban nem készült.

Forrás: MTI/Róka László
A szemetelés és a közbiztonság helyzete a két legnagyobb gond a budapestiek szerint

Az adatokból kiderül, hogy a budapestiek a lakókörnyezetükben egyformán égető problémának érzik a közbiztonság helyzetét és az utcai piszkot (29-29 százalék). Sorrendben csak ezek után következnek a közlekedéssel kapcsolatos gondok (15 százalék), a zaj (10 százalék), a hajléktalanok (7 százalék) és a zöldterületek hiánya vagy rossz állapota (6 százalék). A rossz anyagi helyzetben lévők, a 65 év felettiek és a legfeljebb nyolc általánost végzettek érzik magukat a legkevésbé biztonságban.

A megkérdezettek 51 százaléka szerint kevés a rendőr az utcán, 46 százalék szerint túl gyakori a szemetelés, a harmadik helyre pedig (36 százalék) a túl sok szabálytalanul közlekedő embert sorolták. Egy másik kérdésre adott válaszok szerint a budapestiek 76 százalékát zavarja nagyon, hogy gyakoriak a rongálások, 73 százalékát, hogy gyakori a szemetelés, és 73 százalékát, hogy gyakoriak a bűncselekmények.

A hangoskodó és garázda emberek 61 százalékot idegesítenek nagyon. A zaj egyáltalán nem csak az időseket zavarja, az adatok alapján a legfiatalabbak és legidősebbek, a nők és férfiak, szegények és gazdagok, tanultak és tanulatlanok egyformán mérgesek, ha valaki a környezetükben zajong, vagy nem hagyja őket aludni.

A felmérésből az is kiderül, hogy az 50-64 év közöttiek azok, akik messze a leginkább érzékenyek a rendetlenségre. Ők azok, akiket a legnagyobb arányban irritálnak például a kisebb-nagyobb bűncselekmények, a rongálások, a drogosok, a szabálytalanul parkoló kocsik vagy éppen az utcán bandázó fiatalok.

A nőket a férfiaknál sokkal jobban idegesítik (74 illetve 54 százalék) a drogosok, viszont a kéregetőket a férfiak utálják jobban (46, illetve a nők esetében 35 százalék adta a "nagyon zavarja" választ erre a kérdésre). Az utcai prostitúció meglepő módon inkább a férfiakat idegesíti, mint a nőket (55 százalék a 45-tel szemben).

Egyre kevésbé biztonságos Budapest

Az adatokból világosan kiderül, hogy a közbiztonság megítélése elég rossz. Az elmúlt egy-két évben Budapesten romlott a közbiztonság a válaszadók legnagyobb része, 37 százaléka szerint. További 25 százalék szerint a helyzet nem változott semmit, és csak 9 százalék érezte úgy, hogy javult. Főleg a nők vesztették el a biztonságérzetüket, 57 százalékuk szerint kifejezetten romlott a helyzet.

Forrás: MTI/Beliczay László
Megnyugtatónak tartanák, ha minél több rendőr lenne az utcán

Arra a kérdésre, hogy mennyire szívesen megy ki sötétedés után az utcára, 27 százalék azt a választ adta, hogy nem szívesen, további 14 százalék pedig azt, hogy "nem szívesen, de kénytelen vagyok". Vagyis összesen 41 százalék nem érzi túlságosan biztonságosnak a budapesti utcákat sötétedés után. Ebben a tekintetben a férfiak és a nők között nagy különbség van: a férfiak 30, a nőknek viszont 52 százaléka nem szereti elhagyni az otthonát este. Korcsoport szerint pedig a 65 év felettiek a legfélénkebbek (szintén 52 százalék), és általánosságban igaz, hogy minél idősebb valaki, annál inkább veszik el a biztonságérzete a sötét utcákon.

A szubjektív biztonságérzet annak ellenére rossz, hogy a válaszolók vagy családjuk 84 százaléka az elmúlt egy évben nem vált semmilyen bűncselekmény áldozatává. Akik mégis, azoknak 52 százalékához betörtek, 36 százalékát kiraboltak, 30 százalékát megloptak, 19 százalékát kizsebeltek. Erőszakos bűncselekményt csak 9 százalékkal szemben követtek el. Azt majdnem mindenki (81 százalék) szeretné, ha több rendőr lenne az utcán, sőt azt is (80 százalék), ha fejlesztenék a térfigyelő kamerák rendszerét. Buszokon és buszmegállókban is szívesen látnák a kamerákat.

A statisztika szerint jobb a helyzet

A biztonságérzet romlása azért furcsa, mert a rendőrségi statisztikák szerint valójában csökkent a bűncselekmények száma. Legalábbis erről közölt adatokat a BRFK a múlt héten, a fővárosi Jobbiknak válaszul. A párt ugyanis egy belügyminisztériumi statisztikai kimutatásra hivatkozva azt állította, hogy Budapesten a regisztrált bűncselekmények száma a tavalyi évhez képest átlagban közel öt százalékkal nőtt; a személy elleni bűntettek néhány kerületben 18-25, de van olyan, ahol 50 vagy akár 70 százalékos növekedést is mutattak.

Forrás: MTI/Soós Lajos
Tulajdonképpen csökkent a bűncselekmények száma Budapesten

A rendőrség szerint viszont ezek az adatok nem alkalmasak Budapest közbiztonságának megítélésére. A regisztrált bűncselekmények száma ugyan valóban nőtt 3,3 százalékkal az előző év azonos időszakához képest, de ez annak köszönhető, hogy az okirattal visszaélés bűncselekmény esetében máshogy kezdték számolni az adatokat: most már minden egyes érintett okmány külön ügyként jelenik meg a statisztikában, míg korábban ez nem így volt. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor az derül ki, hogy összességében csökkent a bűncselekmények száma a fővárosban.

A BRFK szerint a személy elleni erőszakos bűncselekmények száma is csökkent: az idén januártól október végéig Budapesten 1,2 százalékkal csökkentek az ilyen jellegű bűncselekmények, és ezen belül a főváros 13 kerületében a csökkenés 1,9 százalék és 20,4 százalék közötti. A vagyon elleni bűncselekményekben 9 százalékos a csökkenés, a rablások száma pedig az első tíz hónapban az előző év azonos időszakához képest 5,5 százalékkal csökkent - közölte a BRFK.

A rövid távú javulás mellett a biztonságérzet romlását nem indokolja az elmúlt évek bűnügyi statisztikája sem. Az elmúlt öt év átlagában ugyanis - ezt a Fővárosi Önkormányzat közölte az [origo]-val - stagnált az ismertté vált bűncselekmények száma. A bűnelkövetők 35-40 százaléka nem is budapesti lakos.

A létbizonytalanság is ront a helyzeten

A Fővárosi Önkormányzat a középtávú közbiztonsági koncepcióhoz - amelyet majd csak az után hoznak nyilvánosságra, hogy azt a közbiztonsági bizottság december 4-én megtárgyalta - nem csak a felmérés eredményét, hanem a bűnügyi statisztikákat is figyelembe vette. Ennek alapján arra jutottak, hogy a lakosság biztonságérzetét a bűnügyi helyzet mellett egy csomó más, a "városrenddel összefüggő" jelenség is alakítja, vagyis "az egyén és a közösségek biztonságérzete visszatükrözi az adott életviszonyok szinte minden lehetséges veszélyét és kockázatát". Az is kiderült, hogy a kerületek között nagyok a különbségek, a problémák egyáltalán nem egyenletesen oszlanak meg - közölte az [origo]-val a főváros.

A felmérésből a Fővárosi Önkormányzatnál is azt a következtetést vonták le, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzete az elmúlt öt évben ténylegesen romlott. A főváros ezért "a városbiztonságot és a városendet veszélyeztető jogsértő cselekményekkel szembeni következetes és még szervezettebb, összehangoltabb fellépéssel kívánja az itt élők biztonságérzetét javítani". Ez pedig különösen nehéz feladat lesz egy olyan társadalomban, amely "a gazdasági válság súlyos társadalmi következményeivel küzd".

A kiemelt problémának érzett piszkosság és szemetelés ügyében a Fővárosi Önkormányzat azt közölte, hogy a város tisztasága érdekében sokat próbáltak tenni eddig is. Átszervezték a közterület-felügyeletet, amelynek már van a köztisztasággal foglalkozó részlege, a kiemelt parkoknál pedig parkőri szolgálatot alakítottak ki. Ugyanakkor a tisztaság egyáltalán nem csak a hatóságokon múlik, az önkormányzat szerint tudatosítani kell a lakossággal, hogy nekik is vigyázniuk kell a közterületekre.

Az [origo] a rendőrségnél is érdeklődött arról, hogy a javuló statisztikák ellenére mi okozhatja a szubjektív biztonságérzet csökkenését Budapesten. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy van-e mód az utcai, látható rendőri jelenlét növelésére, miután a felmérés adataiból úgy tűnik, ez meg tudná nyugtatni a budapestieket. Szerdán feltett kérdéseinkre a rendőrség csütörtökön későbbre ígért választ.

A hajléktalanság nem is annyira zavaró

A hajléktalanság és az ezzel összefüggő kéregetés egyáltalán nem a legproblémásabb területek közé tartozik a budapestiek szerint. Az egyik kérdésre adott válaszok szerint a problémák sorában a hajléktalanság csak az ötödik helyre került, a kéregetés pedig a kilencedikre szorult.

Megkérdeztük a fővárostól, hogy ennek fényében továbbra is kiemelten kívánja-e kezelni a közterületi hajléktalanság problémáját, vagy inkább a budapestiek által fontosabbnak ítélt problémákra kíván koncentrálni. Azt felelték, hogy továbbra is kiemelten kezelik majd a kérdést, annak ellenére is, hogy az Alkotmánybíróság november 12-én úgy döntött, hogy az utcán alvás nem számít szabálysértésnek. A főváros szerint tiszteletben tartják ezt a döntést, de soha nem volt céljuk jogi eszközökkel büntetni a hajléktalanságot.

Azt viszont nyomatékosítani szerették volna, hogy az utcán lakás akár közvetlen életveszélyt is jelenthet, hiszen a hidegben meg lehet fagyni az utcán. "Nem gondoljuk, hogy ennek elhárítására akár hatósági intézkedések lévén is ne kellene törekednünk" - közölte az önkormányzat, hozzátéve, hogy büszke arra, hogy az elmúlt két évben csak egy ember fagyott meg közterületen. Azt sem szabad tagadni szerintük, hogy "az utcán, higiénés és egészségügyi feltételek nélkül élő ember nem csak önmagára, hanem embertársaira nézve is komoly kockázatot jelent". A felmérés adatai szerintük azt jelentik, hogy helyesek voltak azok az intézkedések, amelyeknek az volt a célja, hogy a hajléktalanokat az utcáról és az aluljáróból az ellátórendszer felé irányítsák.