Elkerekedett a fideszesek szeme a nemzeti pezsgéstől

2012.11.30. 15:17

A botrányoktól, az egyházgyalázástól és a gusztustalanságtól tartaná távol a magyar kultúrát a Magyar Művészeti Akadémia, amely a kormány döntése szerint jövőre hatalmas szerephez jut a kulturális pénzek és díjak kiosztásában. Az akadémia jelentőségéről még az egykori vezető, Makovecz Imre győzte meg Orbán Viktort. Bár a Fideszben és a kormányban sokan tartanak attól, hogy az akadémia a begyepesedett és unalmas kiállításokat fogja erőltetni, a kormányfő a kifogásokkal nem törődve adta át nekik a Műcsarnokot.

"Nem kell az obszcenitás, a gusztustalanság, nem kell az egyházgyalázás, nem kell a botrány, nem kell a provokáció, nem ez a dolga az új nemzeti művészetnek" - így érzékeltette a Magyar Művészeti Akadémia egyik vezetője, milyen változást jelent az, hogy a nyilvánosság előtt eddig jobbára ismeretlen akadémia jövőre nagy befolyást kap a kultúra alakítására. "Eddig egy liberális kisebbség akarta meghatározni, mi a magyar művészet, ezen legfőbb ideje változtatni" - magyarázta a művész, aki szerint "nemzeti kulturális pezsgés" lesz a következő időszakban. Ez szerinte arról szól, hogy az eddig periférián lévő "magyarsággal kiemelten foglalkozó képzőművészet, a népművészet és az iparművészet" is helyet kap az állami intézményekben.

Az akadémiának valóban komoly befolyása lesz a magyar kultúrára. A kormány által elfogadott, a parlamentben most tárgyalt javaslat szerint az MMA januártól megkapja a Műcsarnok és a Pesti Vigadó tulajdonjogát, ez utóbbiban lesz az akadémia székhelye. Emellett az MMA elnökének javaslatai alapján alakítják át a kultúra legfőbb pénzosztó szervét, a Nemzeti Kulturális Alapot, illetve a Nemzeti Filmalapot, és az akadémia beleszólhat a Kossuth- és a Széchenyi-díjasok jelölésébe is.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Orbán Viktor kezet fog Fekete Györggyel, az akadémia elnökével; a kép szélén Jankovics Marcell, az akadémia tagja

Az épületek és kibővített jogkörök mellé a kulturális területen óriási összegnek számító állami pénzt is kap az MMA. Az elmúlt években nagyjából 10-15 millió forintból működő akadémia jövőre két és fél milliárdos költségvetési támogatásra számíthat.

Eljön majd a mi időnk, ígéretem van rá

Az [origo]-nak nyilatkozó akadémiai tagok és kormánypárti politikusok szerint az eddig - ahogy egy fideszes politikus fogalmazott - "észrevétlenül működő" szervezet térnyerése egyértelműen Orbán Viktor és az alapító Makovecz Imre nagyon jó kapcsolatának köszönhető. A tavaly elhunyt Makovecz Imrének, az MMA örökös elnökének több művész és fideszes poltikus elmondása szerint a miniszterelnök még a kormányváltás előtt megígérte, hogy az akadémia "megkapja méltó helyét a magyar kultúrában" 2010 után.

Több akadémikus is emlékszik arra, hogy Makovecz a Kecske utcai székházban azzal biztatta az ott összegyűlt művészeket és vendégeket, hogy "türelem, eljön majd a mi időnk, ígéretem van rá". Fekete György, az MMA elnöke erről annyit mondott, hogy Makovecz Imre és Orbán Viktor kapcsolatát nem ismeri, de azt tudja, hogy "a nemzet sorsát érintő alapkérdésekben való abszolút egyetértésen alapult".

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Makovecz Imrét, a Művészeti Akadémia alapítóját köszöntik

Az 1992-ben létrehozott akadémia - amely az MTI Hírarchívuma szerint az elmúlt évtizedekben két- vagy háromszereplős beszélgetések és filmklubok szervezésével és például egy Tormay Cécile-konferencia megrendezésével foglalkozott - első sikere az volt, hogy tavaly bekerült az új Alaptörvénybe. A jelenlegi alkotmány a Magyar Tudományos Akadémiához hasonlóan kezeli a szervezetet, és kimondja, hogy közpénzből kell biztosítani az önállóságát. Tavaly kapott is rögtön 100 millió forintot az MMA. Fekete György szerint az Akadémia azért szolgált rá az elismerésre, mert "olyan szellemi élet megteremtését tudhatja maga mögött, amely országos kiállításokat, nagyszerű koncerteket, több mint hatszáz olyan összejövetelt szervezett, melyek páratlan értékű eszmecserékben voltak képesek megtárgyalni nemcsak a művészeti életnek, hanem a közéletnek is fontos problémáit".

Habár Makovecz Imre tavaly szeptemberben elhunyt, Orbán továbbra is fontosnak tartotta az akadémiát, amelyben olyan Fidesz mellett többször kiálló művészek ültek, mint Jókai Anna író, Finta József építész vagy Jankovics Marcell rendező. Pártoló tagjai között pedig olyan neveket találunk, mint a Fidesz mellett korábban többször kiálló Demján Sándor üzletember és Gubcsi Lajos, aki 2011-ig a Honvédelmi Minisztérium egyik háttérintézményét vezette. Orbán tavaly decemberben, amikor köztestületté vált az akadémia, úgy fogalmazott: "az Akadémiát hosszú időre kell megalapozni, és olyan helyzetbe hozni, hogy meghatározó szerepet tölthessen be a nemzeti kulturális életben".

Elkerekedett néhány fideszes szeme

A kormány által elfogadott, az MMA "kultúrstratégiai szerepének megerősítéséről" szóló javaslat azonban a Fidesz kultúrpolitikusait is meglepte. Egy fideszes politikus azt mondta, hogy "elkerekedett a szeme", amikor meglátta a javaslatcsomagot az MMA jövő évi feladatairól és jogairól. "Azt hittük, hogy az akadémia tagjai csendben ellesznek a testületekben, kapnak pénzt kiállításokra, és ennyi, ehelyett a Műcsarnoktól a díjakon át a kulturális támogatásokig gyakorlatilag mindenbe érdemi beleszólást és olykor vétójogot kapnak" - mondta a fideszes politikus.

Forrás: MTI/Földi Imre
Fekete György az előző kulturális államtitkár, Szőcs Géza és tanácsadója társaságában

Több kormánypárti politikus azt mondta, hogy L. Simon László kulturális államtitkár szűk körű beszélgetéseken többször is bírálta az MMA irányvonalát, és kifogásolta a szervezet terjeszkedését. Fekete György a kormánypárti kifogásokról azt mondta, hogy természetesnek tartja ezeket, "nem tudok semmilyen olyan kérdést elképzelni, amelyikben százszázalékos egyetértésre bárki is számíthat".

A megkérdezett kormánypárti kultúrpolitikusok attól tartanak, hogy az akadémia megakadályozza majd azokat a rendezvényeket, kiállításokat, amelyet a vezetői liberálisnak vagy nemzetietlennek tartanak. Többen példaként a Műcsarnokkal történteket hozták fel. Az MMA vezetője korábban felháborítónak nevezte a Műcsarnok Mi a magyar? című tárlatát, és "a nemzeti blaszfémia kategóriájába" sorolta. Két kormánypárti politikus szerint az akadémia vezetői Orbán Viktornál lobbiztak, hogy a Műcsarnokban ne legyen megengedhető az ilyen kiállítás. Az MMA végül megkapta a Műcsarnok tulajdonjogát januártól, mire a Műcsarnok vezetője lemondott a posztjáról hétfőn.

Fekete György erről azt mondta, hogy azért volt szükség arra, hogy az akadémia legyen a Műcsarnok tulajdonosa, mert "az elmúlt évtizedekben a Műcsarnok néhány vezetője sok esetben inkább elnagyolta, mint szolgálta a vizuális művészetek ügyét". Az akadémia az elnök szerint vissza akarja adni a Műcsarnok eredeti szerepét, és ezért létrehozzák az úgynevezett "Nemzeti Szalonok rendszerét". Erről többet nem árult el az elnök, de akadémikusoktól úgy tudjuk, hogy itt elsősorban az akadémia tagjainak műveit állítanák ki. Egy fideszes kultúrpolitikus szerint ezeknek mindenképp helyet kell adni, de félő, hogy "nem tudjuk elkerülni a begyepesedett, unalmas kiállításokat".

Magyargyalázó művésznek esélye sincs

A kormány azzal is kedvez az akadémiának, hogy az MMA rendes tagjainak a számát a jelenlegi kétszázról kétszázötven főre emeli, és a rendes tagok a jövő évtől bruttó százötvenezer forintot kapnak, míg a levelező tagok juttatása ennek a kétharmada. Fekete György szerint a tagság feltétele a kiemelkedő életmű, a közélet iránti érdeklődés és a vitathatatlan nemzettudat. A Demokrata című hetilapnak az elnök ezt úgy fogalmazta meg, hogy "aki kívülről gyalázza Magyarországot, valószínűleg nem lesz az akadémia tagja, művészi kvalitásai ellenére sem".

Megkérdeztünk több akadémikust, hogyan mérhető a művészek nemzettudata. Egyikük azt mondta, hogy az lehet tag, aki "művészetében és a közéleti tevékenységében is megéli a magyarságot". Szerinte például a magyarokat műveikben vagy nyilatkozataikban gyalázó művészek, "egy Spiró vagy egy Konrád aligha lehet tag". Információnk szerint az akadémiát az elmúlt napokban nagyjából egy tucat művész kereste meg, hogy a tagság feltételeiről érdeklődjön, de az új tagokat tartalmazó listán információnk szerint már csak egy-két hely kiadó.

Az akadémia egyik vezetője azt mondta, hogy szabadon alkothat az is, aki nem tartozik hozzájuk. Azt ugyanakkor elismerte, hogy nehezebb lesz a művész érvényesülése: "Lehet a Magyar Művészeti Akadémiával szemben kultúrát csinálni, de az olyan lesz, mint a Magyar Tudományos Akadémiával szemben végezni tudományos tevékenységet."

Alig van átfedés a két akadémia között

A rendszerváltás után, a Magyar Tudományos Akadémia reformjának előkészítése közben dőlt el, hogy létrehoznak az MTA mellett, de vele szoros szövetségben működő művészeti akadémiát. A később Széchenyi István Művészeti Akadémiának nevezett szervezet megalakítását 1991 szeptemberében jelentették be, majd 1992 januárjában ült össze a szervezőbizottság. 1992. január 31-én Makovecz Imre váratlanul bejelentette, hogy megalakítja több művésztársával, például Fekete György, Makovecz Imre, Csoóri Sándor, Gyurkovics Tibor, Páskándi Géza részvételével a Magyar Művészeti Akadémiát, amely magánpénzből működik majd, és a központja Makovecz Imre óbudai, Kecske utcai építészirodája lett.

Habár a korabeli újságokban többször ellenakadémiának nevezték Makoveczék szervezetét, a MMA ezt azzal hárítja, hogy az ő szervezetük néhány hónappal előbb jött létre. A Széchenyi István Művészeti Akadémia ugyanis 1992 tavaszán alakult meg, alapító tagjai voltak többek között Szabó István rendező, Szabó Magda, Konrád György és Görgey Gábor írók. A két szervezet tagjai között jelenleg alig találhatunk átfedést, de Vannak olyan művészek, akik mindkét akadémia névsorában szerepelnek, például Jókai Anna író vagy Huszti Péter színész.