Lebontanák a Fidesz által épített bivalyerős államot, de nem teljesen egyértelmű, hogy mit építenének helyette. Megváltoztatnák a szekértáborok szembenállására épülő politikai kultúrát, de közben próbálnak kedveskedni mindenkinek, akinek a kormány a tyúkszemére lépett. Matolcsyt ki nem állhatják, de a kormány néhány ötlete azért tetszik nekik. Október vége óta gőzerővel dolgoznak a kormány leváltásán Bajnai Gordon és szövetségesei. Mit ígér az új ellenzék?

Az alapelvek letisztázásával kezdené januárban, majd programalkotással folytatná az Együtt 2014 a különböző szervezetekkel, köztük az MSZP-vel való egyeztetést. A szocialista párt még a múlt szerdán jelentette be, hogy választási szövetséget hozna létre, ehhez pedig tárgyalásokat kezdeményez, erre a felhívásra válaszolt kedden az Együtt 2014.

A Bajnai Gordon által vezetett Haza és Haladás Egyesületet, a Szolidaritás Mozgalmat és a Milla Egyesületet tömörítő mozgalom október 23-án jelentette be, összefognak, hogy 2014-ben leváltsák a jelenlegi kormányt. Az egykori miniszterelnök 2012 januárjában azt írta egy tanulmányában, hogy az új kormánynak kész, azonnal alkalmazható programmal kell rendelkeznie, mert nem lesz ideje kísérletezni és munka közben tanulni. Az Együtt 2014-ről a megalakulása óta sokszor elmondták, hogy a közös célokat hosszú egyeztetések árán kell kijelölni, és mivel az sem látszik pontosan, hogy kik lesznek a szövetség tagjai, ezért ez még várat magára. A helyzet képlékenységét mutatja, hogy Bajnai mindig jelzi azt is, hogy nem feltétlenül neki kell lennie a szövetség miniszterelnök-jelöltjének, az bárki lehet, aki elfogadható a szövetség számára, és van esélye a Fidesszel szemben a választáson.

Bajnai másik sokat emlegetett gondolata viszont az, hogy az ellenzéki összefogásnak szakítania kell a mostani politikai kultúrával, túl kell lépnie a szekértáborokra épülő politizáláson, azaz a kommunikációját az fogja meghatározni, hogy milyen célokat szeretne elérni. Mivel a mozgalom egyelőre nem adott ki hivatalos programot, így az eddigi nyilatkozatok, közzétett anyagok alapján szedtük össze, hogy mit gondolnak Magyarországról Bajnaiék.

Visszabontanák a Fidesz államát

Az Együtt 2014 még októberben kiadott egy tizenkét pontos dokumentumot az alapelveikről, novemberben pedig egy anyagot Elvi, erkölcsi alapvetések címmel azzal a szándékkal, hogy felvázolja egy későbbi kormányprogram kereteit. Az anyag leginkább a jelenlegi helyzet körülírásával foglalkozik, kevés konkrét javaslatot tartalmaz, de kiolvasható belőle, hogy milyen irányba indulna el az Együtt 2014.

Az anyag szerint alapvető feladat a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása. Bajnai az interjúiban és a lakossági fórumain leginkább azt hangoztatta, hogy nem csupán kormány-, hanem rezsimváltás is szükséges 2014-ben, mert a jelenlegi kormány a kilenc évre kinevezett emberekkel, illetve a kétharmadba öntött szabályokkal, sarkalatos törvényekkel még ellenzékből is érvényesíthetné az akaratát.

Forrás: MTI/Beliczay László
Bajnai október 23-án

Ezért például helyreállítanák az Alkotmánybíróság jogköreit. Ezeket a jogköröket még 2010-ben nyirbálta meg a kormánytöbbség, az AB azóta nem semmisíthet meg korlátlanul adókról vagy költségvetésről szóló jogszabályokat. Helyreállítanák a bírói hatalom és az ombudsmani hivatalok függetlenségét és tekintélyét, de hogy ez pontosan mit jelent, az nem derül ki az anyagból. A kormány tavaly novemberben fogadta el a bíróságok átalakításáról szóló törvényt, amely a Legfelsőbb Bíróság helyett létrehozta a Kúriát, és megalakult a bírói munkát felügyelő Országos Bírósági Hivatalt. Az ombudsmanok közül pedig kiemeltek egy általános ombudsmant, a többiek az ő helyetteseiként dolgoznak. Az anyagban az is szerepel, hogy népszavazással erősítenék meg "az új korszak alkotmányos kultúráját".

Kétharmados törvényekkel is bajuk van

Az Együtt 2014-nek több olyan célja is van, amely csak törvénymódosítással lenne megvalósítható, és kétharmaddal elfogadott sarkalatos törvényeket érintene. Például nem szeretnék, hogy a parlament döntsön az egyházi státusz megadásáról. Ehhez azonban módosítani kellene a tavaly decemberben elfogadott egyházi törvényt, amely előírja, hogyan lehet egyházat bejegyezni.

Az új választási rendszert is sokat kritizálják, főleg a választási eljárási törvény által előírt előzetes regisztrációt, amelyet a választójog korlátozásaként emlegetnek. A kétharmados médiatörvény és médiaalkotmány által szabályozott közmédiáról pedig azt írják, hogy önszabályozásra van szükség, és az államnak magának is részt kell vállalnia "a plurális, szabad és a hatalmat ellenőrizni képes szabad sajtó működési feltételeinek megteremtésében".

Az egyik legkonkrétabb javaslatként újraírnák a munka törvénykönyvét, 2014 után ugyanis "nem válhat normává az indokolás nélküli felmondás vagy a sztrájkjog indokolatlan korlátozása". Ezért újra olyan törvénykönyvet írnának és érvényesítenének Magyarországon, amely a munkavállalók jogait is védi, nem csak a munkáltatókét.

Az önkormányzatok visszakapnák a járásokat

Az önkormányzatokról az anyag úgy fogalmaz, hogy helyreállítaná az autonómiájukat, mert a kormányzati centralizáció nem eredményez magasabb szolgáltatási színvonalat, csak felesleges bürokráciát. A tervek szerint ezért a 2013-ban létrejövő járásokat az érintett települési önkormányzatok irányítása alá helyeznék.

Az önkormányzatok adósságának állami átvállalását általában véve helyesnek nevezte Bajnai Gordon egy lakosság fórumon. Megjegyezte, hogy "most olyan helyzet van, hogy nehéz nem könnyíteni az önkormányzatok terhein, de fontos lenne, hogy ez igazságosan történjen". Hozzátette ugyanakkor, hogy minden településvezetőnek a saját környezetében kell elszámolni azzal, mire vette fel a hitelt.

Fotó: Mudra László [origo]
Juhász Péter, Bajnai Gordon, Árok Kornél, az Együtt 2014 alapítói

Elővennék a földpályázatokat

A politika iránti bizalmat a korrupció felszámolásával állítanák helyre. Azt javasolják, hogy egyre több, az állami működésre vonatkozó információt, közérdekű adatot kelljen kötelezően közzétenni, az üzleti titokra, banktitokra, államtitokra és más titkokra vonatkozó lehetőségeket pedig érdemben szűkíteni kell.

A magyar korrupció egyik fő okának a pártfinanszírozást látják. Erről azt írják, hogy a demokrácia működtetésének forrásait "akár átmenetileg népszerűtlen intézkedésekkel is" legálisan kell biztosítani. Ezt nem részletezik jobban, de korábban már többen is azt javasolták, hogy az illegális pártfinanszírozást a pártok támogatásának megemelésével lehetne megoldani.

Beszélnek az állami vagyon, elsősorban a termőföld hasznosításáról is. Ez az utóbbi időben nagy vitát kavart, ugyanis Ángyán József fideszes képviselő és több ellenzéki párt szerint az állami földpályázatok során gyanúsan sok Fideszhez köthető pályázó nyert. Bajnaiék anyaga szerint a földpályáztatás során nincs helye titkolózásnak, és "a korábbi jogsértéseket a jogállami garanciák mellett orvosolni kell".

A kettős állampolgárság marad

Az anyagban szó van a Magyarországot ért történelmi traumákról, ezek feldolgozásához pedig a "bűnvallomáson" és a múlt lezárásán keresztül vezet az út. Bajnaiék áttörést szeretnének elérni az állambiztonsági iratok nyilvánosságában.

A határon túl élő magyarokról is szó van, Bajnaiék szerint felelősséget kell viselni a sorsukért, az azonban árt nekik, ha bevonják őket a magyar belpolitikai küzdelmekbe. A Fidesz-kormány által bevezetett kettős állampolgárságról az anyag azt sugallja, hogy problémás megoldás, de ennek ellenére is új fejezetet nyitott a nemzeti összetartozás kérdésében, "a határon túl élő magyarok újabb jogfosztása ezért nem lehet célja egy új politikai korszak megalapozását akaró választói összefogásnak".

A bankadó önmagában nem baj

Bajnai azt már a Reutersnek is világossá tette, hogy a választási szövetség visszafordítaná Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter unortodox gazdaságpolitikáját. Az anyag szerint elsősorban a Magyarországgal szembeni bizalom helyreállítása fontos. Ez szerintük felelős, kapkodástól mentes fiskális politikát és nem ad hoc megszorításokat jelent.

Bajnai egy januári tanulmányában arról is írt, hogy az IMF-fel aláírandó készenléti hitel ma az egyetlen reális módja a csőd elkerülésének, és azzal a magyar állam időt nyerhet. Ahhoz viszont, hogy az IMF megállapodást kössön Magyarországgal, Bajnai szerint szerkezeti reformok kellenek, és a kormánynak korrigálnia kell néhány korábbi intézkedését. Példakánt említette az adórendszer ésszerűsítését, a bérterhek csökkentését az alsó jövedelmi szegmensben úgy, hogy azt ellentételeznék máshol, és a különadók kivezetését.

Bajnai az Indexnek a bankadóról azt mondta, hogy "az önmagában nem baj, ha ésszerű mértékben van egy ilyen adó", Európában több országban is vezettek be ilyen típusú adót, sőt a Gyurcsány-kormány is vezetett be hasonlót, a jelenlegi azonban magas.

Az adórendszerrel kapcsolatban Bajnaiék a progresszív jelzőt emlegetik, az anyagban pedig azt írják, hogy egy ilyen adórendszeren keresztül a társadalom nagyobb arányú hozzájárulást várhat el tehetősebb tagjaitól, mint azoktól, "akiknek elvitathatatlan szükségük van az állam, a közösség támogatására". Azt nem említik, hogy egy- vagy többkulcsos adóban gondolkodnak, de a progresszív adórendszer alapvetően azt jelenti, hogy az átlagos adókulcs nő az adóalap emelkedésével, azaz a tehetősebbeknek nagyobb arányban kell adót fizetniük.

Több fiatalt a felsőoktatásba

Az anyag szerint a kormány a felsőoktatás visszafejlesztésével Magyarország jövőjét veszélyezteti. A kormány idén több ezerrel csökkentette az államilag finanszírozott felsőoktatási keretszámokat, jövőre pedig további vágást tervez. Bajnaiék úgy fogalmaznak, hogy a felsőoktatásba járó fiatalok számát szerintük nem csökkenteni, hanem növelni kell, és minden társadalmi réteg számára képességei és nem anyagi helyzete szerint kell elérhetővé tenni a diploma megszerzését. A keretszámokról azonban nem beszélnek, viszont azt leírták, elfogadhatatlan, hogy a keretszám-csökkentés legnagyobb vesztesének számító közgazdász- vagy jogászképzésre csak a jól kereső szülők gyermekei jussanak be.

A tandíjat vagy költségtérítést viszont nem vetnék el, hanem megosztanák. Azt írják, hogy a felsőoktatás terheinek viselésében az államnak, az üzleti szférának és az egyénnek is igazságos és ésszerű arányú felelősséget kell vállalnia.

Határozottan állást foglaltak a szegregált oktatással szemben, szerintük ezt a gyakorlatot fel kell számolni Magyarország minden szegletében. A szociális intézkedéseket többször is hangsúlyozzák, például a büntetőjogi szigor helyett a szociális és egészségügyi ellátás fejlesztését emlegetik, a mélyszegénységben élőknek pedig állami esélyteremtést ajánlanak.

Hétfőn délután megkérdeztük Bajnai Gordont arról, hogy milyen egyéb konkrét elképzelései vannak a szövetségnek. Sajtósa későbbre ígért választ, amelyet szintén közölni fogunk.