A bíróság szerint nem sérült a felperes személyiségi joga, így kártérítés sem jár neki.

Első fokon elutasította a Szegedi Törvényszék Kaiser Edének a móri-ügy miatt a Nemzeti Nyomozó Irodával, a Legfőbb Ügyészséggel, a Fővárosi Törvényszékkel és a Fővárosi Ítélőtáblával szemben benyújtott kártérítési igényét.

A Szegedi Törvényszék álláspontja szerint a polgári peres bíróság a büntetőeljárás törvényességét a személyiségi jogi per keretében - mely jogsértésre Kaiser Ede hivatkozott - nem bírálhatja felül, e tekintetben kizárólag a büntetőügyben eljáró hatóságok foglalhatnak állást. A jogalkalmazó téves mérlegelése nem jelentette a felperes személyiségi jogának a megsértését, így ez alapján nem lehet helye kártérítési igénynek.

A Szegedi Törvényszékhez eddig nem érkezett fellebbezés, az erre rendelkezésre álló idő azonban még nem telt le.

2002. május 9-én nyolc halálos áldozattal járó bankrablás történt az Erste Bank móri fiókjában. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 decemberében még Kaiser Edét mondta ki bűnösnek. A Fővárosi Ítélőtábla döntésével 2005-ben Kaiser Ede tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése jogerőre is emelkedett.

Kaiser Ede két és fél éve töltötte a kiszabott büntetést, amikor ügyében 2008 áprilisában perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem Weiszdorn Róbert és az előzetes letartóztatásban 2007 júliusában öngyilkosságot elkövető társa, Nagy László. A bíróság 2009-ben mondta ki, nem Kaiser Ede a móri gyilkos.