Kikerülhetetlen csapda Orbán letagadott tandíja

2012.12.07. 7:25

A kormány szerint nincs tandíj a magyar felsőoktatásban, jövőre mégis alig tízezer ember tanulhat majd ingyen. A nagy többség részösztöndíjas lesz, nekik havi több mint tízezer forintjukba kerül majd, hogy diplomát szerezzenek. A tavaly kezdett részösztöndíjasok szerint a helyzet egyszerű: kétszer ennyit végképp nem tudnának kifizetni. Van, aki inkább a röghöz kötést választja, hogy megvalósíthassa álmait, van, aki az első pillanattól keresi a lehetőséget, hogyan tud kiszállni, és van, aki csak sodródik az árral.

"Ez nagyon sok pénz, ennyit bőven nem tudott volna megengedni magának a családom, úgyhogy vagy a Diákhitel 2 vagy, a heti öt nap munka várt rám" - mondta Mátyás, aki az egyik budapesti egyetemen tanul informatikusnak. Eredetileg költségtérítéses képzésre jelentkezett, ami az ő esetében azt jelentette volna, hogy 300 ezer forintot fizet ki szemeszterenként. Végül a részösztöndíjas képzést választotta, így csak 150 ezret kell fizetnie félévente. Cserébe mégis aláírta a hallgatói szerződést, amit azzal magyarázott, hogy "most havi tizenötezer forintot fizetek, nem vettem fel a Diákhitel 2-t, így talán a kisebbik rosszt választottam. Nem adósodtam el szinte serdülőként, viszont vállaltam, hogy pár évet mindenképpen dolgozom Magyarországon."

A részösztöndíjas képzést tavaly vezette be a kormány. Ennek lényege, hogy az állam kifizeti az egyetemisták tanulási költségeinek felét, a másik felét viszont nekik kell állniuk, cserébe kötelezi a diákokat, hogy írják alá a hallgatói szerződést, ami előírja, hogy évekig Magyarországon kell dolgozniuk a diploma után. Az állam tavaly 5500 részösztöndíjas helyet hirdetett meg, de ezeket sem sikerült feltölteni, országszerte mindössze 2000 diák egyezett bele, hogy a hallgatói szerződés aláírásáért cserébe megfeleződik a tandíja.

A részösztöndíj egyfajta tandíjnak is tekinthető, mivel a diákokat arra kötelezi, hogy fizessenek a tanulmányaikért, az elengedett költségekért pedig feltételeket szab. A kormány következetesen tagadja, hogy tandíjat vezetne be a felsőoktatásban, Orbán Viktor miniszterelnök egy októberi parlamenti vitában azt mondta, hogy nem lesz tandíj, a kormány minden diákot támogatásban részesít. Orbán szerint ez a diákhitel, ami minden tanulni vágyónak megadja a lehetőséget arra, hogy egyetemre vagy főiskolára menjen. A diákhitelt azonban később vissza kell fizetni kamatostul, azaz aki felveszi a hitelt, később az is fizet a saját tanulmányaiért. Orbán nem véletlenül ódzkodik a tandíj szótól, a 2008-as népszavazás előtt ugyanis hevesen kampányolt a tandíj eltörléséért, és azt mondta, sosem nyugszik bele, hogy Magyarországon tandíj zárja el a gyermekek elől a felemelkedés lehetőségét.

Jövőre a kormány drasztikusan, 38 ezerről 10 ezerre csökkentené azoknak a diákoknak a számát, akik ingyen tanulhatnak a felsőoktatásban, és ezzel párhuzamosan 46 ezerre növelnék a részösztöndíjasok számát, tehát elsöprő többségben lesznek a magyar felsőoktatásban azok, akik csak valamilyen áldozatot vállalva tanulhatnak majd. Elsős egyetemistákat kérdeztünk arról, milyen terhet jelent számukra, hogy diplomát akarnak szerezni, és mire számíthatnak azok, akik jövőre csak így tanulhatnak tovább.

Nem biztos, hogy itt akarok maradni

Mátyás például azért nem jelentkezett államilag támogatott képzésre - bár elmondása szerint a pontszámai alapján felvették volna -, mert nem akarta aláírni a hallgatói szerződést. "Alapvetően Magyarországon képzelem el a jövőmet, de a jelen politikai-gazdasági környezetben koránt sem biztos, hogy itt akarok maradni örökre" - mondta.

Igyekszik kicselezni az államot és a hallgatói szerződést, ami arra kötelezi a diákokat, hogy a támogatott képzési idő kétszeresében itthon vállaljanak munkát. Ötéves képzés esetén ez tíz évet jelent, Mátyás viszont maximum néhány évben gondolkodik. "Eddig egy félévemet támogatta az állam, legfeljebb még két szemesztert akarok ebben a formában eltölteni, utána vagy teljes költségtérítésesen fejezem be, vagy otthagyom az egyetemet" - mondta, de azt nem tudja, hogy felbonthatja-e a hallgatói szerződést, és átmehet-e teljes költségtérítéses képzésre.

A Felvi.hu honlapon elérhető hivatalos dokumentumok egyike sem tér ki arra, hogy milyen feltételekkel bontható fel szankciók nélkül a hallgatói szerződés. "Az állami ösztöndíjszerződés megszűnik, amennyiben a magyar állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas hallgató szerződéses kötelezettségét teljesítette vagy annak teljesítése alól a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint mentesült" - áll a hallgatói szerződésről szóló dokumentumban.

"Még kezdő informatikus sem vagyok, diákmunkásként is 7-800 forintos órabér mellett fejlesztek alkalmazásokat és kisebb dolgokat, ez több mint elég a tandíjam fedezésére. Marad még zsebpénzem és a szüleim is tudnak támogatni" - mesélte Mátyás, aki szerint pár év múlva a nagyobb tudás birtokában sokkal több pénzt fog keresni, és nem szorul majd se az állam, se a szülei, se az egyetem segítségére.

Többek szemét szúrja

Csilla kevésbé van szerencsés helyzetben, mert ő eleve pótfelvételivel, egy olyan képzésre jelentkezett, ahol csak költségtérítéses képzés indult. "A Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán tanulok szülészasszisztensnek, ez 250 ezer forintba kerülne félévente. Mikor mondták, hogy a részösztöndíjjal van mód arra, hogy csak a felét kelljen kifizetni, akkor nem volt kérdés, hogy elvállalom" - mondta Csilla, aki felvette a diákhitelt, mert a szülei nem tudják kifizetni a képzés árát.

"Nem tudom pontosan, hogyan zajlik a törlesztés, mert a diákhitelből automatikusan vonják" - mesélte, hozzátéve, hogy ez a kérdés annyira nem is foglalkoztatja. Csilla számára most a legfontosabb, hogy félévkor átkerüljön a részösztöndíjasok közül az államilag támogatott képzésre, így a hitelt saját magára fordíthatja. Bízik benne, hogy ez nem lesz nehéz, mert ezen a képzésen nagy a lemorzsolódás, a megmaradókat pedig szerinte mind átsorolják államilag támogatott képzésre.

A Felvi.hu szerint az állami ösztöndíj, az állami részösztöndíj vagy az önköltséges képzésekre történő besorolás egy évre szól, tanulmányi átlag alapján ugyanúgy lehet önköltségesből vagy részösztöndíjasból felkerülni, mint fordítva. Ezt minden felsőoktatási intézmény maga dönti el, tanulmányi átlagtól és a támogatott helyek számától függően.

A hallgatói szerződésről Csilla azt mondta, hogy őt különösebben nem zavarja, hogy hat-tíz évet kötelező lesz Magyarországon dolgoznia, eleve nem gondolt rá, hogy hosszú távon külföldön maradjon. "A szerződés egyébként sem zárja ki a külföldi munkavállalást, viszont én néhány évnél többet nem szeretnék máshol élni, úgyhogy az én esetemben ez nem probléma, de megértem, hogy ez sokakat zavar, a barátaim között is többek szemét szúrja" - mondta.

Nem akar a Tescóban kikötni

Az első éves, földrajz szakos Roland a felvételi pontjai alapján is bekerült volna az egyetemre, de mivel időközben módosította a választott szakok sorrendjét, ezért részösztöndíjas képzésre szorult. "Úgy voltam vele, hogy ne kelljen kifizetni a teljes összeget, ezért inkább aláírom a hallgatói szerződést" - mondta. Az eredetileg félévente 172 ezer forintba kerülő tandíjból így 89 ezret kell fizetnie. Az egyetemi képzés ára szerinte megterheli a családi kasszát, de szülei kifizetik helyette a közel 90 ezer forintot, így dolgoznia nem kell, és a diákhitelt sem vette fel, de "nem is szándékozom a jövőben sem".

"Nem tartom jónak a rendszert, eleve már önmagában nem jó, hogy ha az egyetemen van önköltséges képzés" - mondta. Szerinte egyetemre az menjen, akinek olyanok a jegyei, mert így "olyanok is jönnek majd ki a rendszerből", akik tudnak mit kezdeni a megtanult dolgokkal. Sokat gondolkozott a hallgatói szerződés előtt a szüleivel, hogy inkább kifizetik a teljes tandíjat, és így mentesülhet a röghöz kötés alól, de végül beadta a derekát. "Mindenképpen külföldön szeretnék majd élni, geográfusnak készülök, de itthon nagyon nehéz elhelyezkedni ezen a területen. Végül arra jutottam, hogy inkább ledolgozom valahogy itthon azt az öt évet, de remélem, nem a Tescóban kötök ki pénztárosként."

Néhány példa a részösztöndíjas képzés árára

Egyetem Szak A képzés teljes ára/félév (a részösztöndíj ennek a fele)
Pécsi Tudományegyetem alkalmazott közgazdaságtan 195 000
ELTE politológia 175 000

Semmelweis Egyetem

általános orvos 1 020 000
Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológia 240 000
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építőmérnök 325 000
Szegedi Tudományegyetem kommunikáció és médiatudomány 193 000
Budapesti Gazdasági Főiskola nemzetközi tanulmányok 216 000

Szintén részösztöndíjasként tanul környezettan szakon egy neve elhallgatását kérő lány. Neki 175 ezer forint helyett 87 500 forintot kell fizetnie, amihez a diákhitelre volt szüksége. "Összesen 200 ezer forintot vettem fel erre a félévre, azt hittem, hogy egyben kell kifizetni az egész éves tandíjat. Ami maradt, abból fizettem az albérletet és a rezsimet, amíg el nem fogyott" - mesélte. Jelenleg nem dolgozik, mert nem talál magának munkát, ezért szülei fizetik a havi fix 30 ezer forintos albérleti szobáját, ezen felül nagyjából 40 ezer forint zsebpénzt is kap tőlük. "Kihagytam egy évet, és abban az időszakban dolgoztam. Tettem félre pénzt, így csak akkor fordultam szüleimhez, amikor a diákhitel maradéka és a tartalékolt pénzem is elfogyott." A lány ételre és bérletre nagyjából 30 ezer forintot költ havonta, szórakozni nem jár, az egyetlen luxuskiadás, amit megenged magának, a külön nyelvtanár.

"Eredetileg önköltséges képzésre jelentkeztem, ám a utolsó pillanatban átsoroltak arra hivatkozva, hogy maradt hely a részösztöndíjasoknak" - felelte arra a kérdésre, hogy miért döntött a rendszer mellett. Azt mondta, nem kérdezték meg, hogy szeretné-e a fele részben finanszírozott oktatást, a beiratkozásnál már elé tolták a hallgatói szerződést. "Én szeretnék külföldre menni, valamiből a diákhitelemet is vissza akarom fizetni, nem akarom a szüleimre hagyni" - vázolta a terveit. Első pillanatban megkönnyebbült, hogy csak a fele tandíjat kell kifizetnie, és a röghöz kötésen sem izgatta magát, mert reménykedik benne, hogy talál itthon munkát, "öt évet pedig tudok várni".

Orbán Viktor a tandíjról

"Tandíj nem lesz, semmilyen fizetési kötelezettség nem zárhatja el egyetlen fiatal előtt sem a felemelkedés útját." (2012. október 1.)

"A tandíjnak ellensége vagyok, és az is maradok." (2012. július 24.)

"A [tandíjról folytatott] népszavazással sikerült elérni, hogy ne a szülők anyagi helyzete döntse el, ki járhat egyetemre." (2009. január 4.)

"A polgári kormányzás Magyarországon megmutatta, hogy nemcsak vizitdíjjal, kórházi napidíjjal és tandíjjal lehet megszervezni az ország életét." (2008. március 4.)

"Ha tandíj lett volna, akkor én ma nem állnék itt. (...) A tandíj a magunkfajtákat kirekeszti az egyetemekről. (...) A mi társadalmi felfogásunkból az következett, hogy mindenkit besegítsünk a felsőoktatásba, aki érez magában erőt, energiát, képességet. 1998-ban eltöröltük azt a tandíjat, amit még a Horn-kormány vezetett be." (2008. február 16.)

"Újra fennáll a veszélye annak, hogy be fogják vezeti az egyetemekre és a főiskolákra a tandíjat." (2002. április 9.)

"A Fidesz programja nem hagy kétséget, hogy valamifajta tandíjra van szükség. Kérdés az, hogy milyen előfeltételek mellett látjuk elképzelhetőnek a tandíj bevezetését, illetve milyen cél érdekében." (1995. április 20.)