Nem mondott konkrét számokat a kormányszóvivő és a felsőoktatási helyettes államtitkár a jövő évi felsőoktatási keretszámokról, de a csütörtöki sajtótájékoztatón elismerték, hogy jóval kevesebb ösztöndíjas hely lesz, és csak a legjobb 15-20 százalék kap teljes támogatást, a többiek diákhitelt vehetnek fel. A kormányszóvivő szerint azt szeretnék elérni a változtatással, hogy minél többen el is végezzék az egyetemet. A kormány arról is döntött, hogy a gazdsági ügyekkel foglalkozó kancellárokat ültet a rektorok nyakára, és ösztöndíjat alapít a tanárjelölteknek és a sportolóknak.

Felsőoktatási koncepciót fogadott el szerdán a kormány, ennek keretében meghatározta a jövő tanévre érvényes felsőoktatási keretszámokat - jelentette be csütörtök délelőtt Giró-Szász András kormányszóvivő. Pontos számokat azonban sem ő, sem a jelen lévő felsőoktatási helyettes államtitkár nem mondott. Mint arról beszámoltunk, a kormány szerdán döntött arról, hogy jövőre 10 480-ra csökken az államilag támogatott felsőoktatási helyek száma, és ezzel nemcsak a jogi és közgazdasági pályára készülők dolgát nehezíti meg (itt nem hirdetnek meg ösztöndíjas helyeket), hanem azokét a fiatalokét is, akik műszaki vagy természettudományos szakokra igyekeznek.

Giró-Szász András tájékoztatóján a felsőoktatási keretszámokról részleteket újságírói kérdésre sem árult el, annyit mondott, hogy a jövő évi keretszámok fő számai  - így az állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas hallgatók létszáma - megegyeznek a sajtóban megjelent előterjesztésben foglaltakkal. Giró-Szász András szerint a kormány célja a változtatásokkal, hogy "növelje a felsőoktatásba bejutók létszámát, valamint minél nagyobb arányban növelje a felsőoktatási képzést el is végzők arányát". Kiemelte ugyanis, hogy az elmúlt időszakban a felsőoktatásba bekerülő diákoknak a 45-48 százaléka nem végezte el a képzést.

Csak a legjobb 15-20 százaléknak lesz ingyen

Éppen ezért a kormány szerint nem az a kérdés, hogy hányan lépnek be az egyetemekre, hanem hogy hányan kerülnek ki onnan sikeres képzést követően - mondta a kormányszóvivő, aki szerint a jelenlegi rendszer semmiben nem ösztönözte a hallgatókat az egyetem, főiskola elvégzésére. Giró-Szász András hangsúlyozta: a kormány célja, hogy egyedül az egyetemi bekerülési pontszám határozza meg, hogy ki juthat be egy intézménybe, és ki nem. A korábbi rendszerben ugyanis ha valaki nem érte el az állami finanszírozáshoz szükséges pontszámot, akkor ha nem volt pénze, nem volt esélye bejutni a felsőoktatásba.

"A kormány nem keveseknek ad sokat, hanem mindenkinek legalább a szükséges felét, a fennmaradó részt pedig lehetőség van diákhitellel fedezni" - fogalmazott a kormányszóvivő, aki megerősítette: csak a legjobb 15-20 százalék számára lesz 100 százalékig állami ösztöndíj.

Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint a korábbi felsőoktatási rendszer azzal, hogy nagy létszámban hozott létre állami ösztöndíjas helyeket, lehetővé tette, hogy a hallgatók "egyik szakról a másikra vándoroljanak" és nem ösztönözte őket az egyetem elvégzésére. Hangsúlyozta azt is: a keretszámok mellett tavasszal a hallgatói juttatások rendszerét is átalakítják.

Inkább vegyenek fel hitelt a diákok

Giró-Szász András hangsúlyozta, hogy "míg eddig 50 ezer ember mindenféle teher nélkül léphetett be a felsőoktatásba, addig ezentúl akár 100 ezer ember is beléphet majd úgy, hogy az abban a pillanatban egyetlen fillérjébe sem kerül". Hozzátette, ezért cserébe "bizonyos korábbi szabadságaikat, mint az egyetemi évek elnyújtására irányuló elképzeléseiket ez a tervezet a jövőben megszünteti".

A kormányszóvivő ismertette: a felsőoktatási koncepció részeként a kormány megerősítette a Diákhitel 2 konstrukciót. Így aki diákhitelt vesz fel, és tanulmányai után a közszférában helyezkedik el, annak a terheit az állam kiváltja. A piaci szektorban pedig a kormány jelentős adókedvezményt biztosít azoknak a cégeknek, amelyek átvállalják a frissen végzett tanulók terheit.

Kancellár ül a rektorok nyakára

A kormány a keretszámok mellett arról is döntött, hogy bizottságokon keresztül felügyeli az egyetemek adósságrendezését, illetve a jövőben minden egyetem és főiskola vezetésében a rektor mellé az intézmény gazdasági döntéseiért felelős kancellárt nevez ki.

A kormány három területen jelölt ki bizottságot az egyetemek pénzügyi és adósságállományának rendezésére: a Naszvadi György NGM államtitkár vezette testület feladata az egyetemek adósságrendezésének megoldása; Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár delegációja az egyetemek uniós projektjei esetében az önrész átvállalása kapcsán tárgyal majd; Varga Mihály tárca nélküli miniszter pedig az intézmények PPP-projektjeinek kiváltásáról egyeztet. Ezen kívül a kabinet szerdán arról is döntött, hogy a 2014 és 2020 közötti európai uniós támogatásokból 1000 milliárdot különít el a felsőoktatás fejlesztésére.

A kormány arról is döntött, hogy átalakítja a felsőoktatási intézmények irányítási rendszerét - mondta a kormányszóvivő. "A legnagyobb mértékben tiszteletben tartva a felsőoktatás autonómiáját, amelyben az egyetemek oktatási és tudományos életével kapcsolatos döntéseket továbbra is a rektorok tartják majd a kezükben", az egyetemek gazdasági életével kapcsolatos irányítás az egyetem kancellárja kezébe kerül - fogalmazott Giró-Szász András. Hangsúlyozta: az átalakítás célja, hogy a most felállított három bizottság munkája után a jövőben remélhetőleg "nem állnak elő hasonló problémák" az egyetemek és főiskolák területén. A kancellárok személyéről az NGM és az Emberi Erőforrás Minisztériuma (EMMI) közösen dönt, és a kormány nevezi ki őket.

Giró-Szász András ismertette: a kormány két ösztöndíj létrehozásáról is határozott. Egyrészt az élsportolók számára egyetemi sportolói ösztöndíjat alapít, másrészt pedig pedagógus-ösztöndíjat hoz létre a pedagógusképzésbe belépőknek.