Áder: Aggályos a választási regisztráció

2012.12.06. 17:06

Alkotmányosan aggályos a magyarországi szavazók regisztrációja, problémásak az új kampányszabályok és a közvélemény-kutatásokra vonatkozó szabályok - közölte csütörtökön este Áder János köztársasági elnök. Áder ezért előzetes vizsgálatra megküldte az Alkotmánybíróságnak a hétfőn elfogadott törvényt. Harminc nap alatt kell dönteni, ha a törvény a bírák szerint is problémás, akkor a kormánypártoknak változtatniuk kell a szabályokon.

Alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő szavazókra vonatkozó regisztrációs szabályokban, ezért elküldi az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra a választási eljárásról szóló törvényt Áder János köztársasági elnök - derül ki az Köztársasági Elnöki Hivatal közleményéből.

Áder szerint ez a törvény az egyik legfontosabb politikai életünkben. Az új törvény minden párt és jelölt számára "garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét". Áder megjegyzi, hogy a választási névjegyzékbe történő feliratkozás önmagában nem alkotmánysértő, a határon túli magyarok és a lakóhellyel nem rendelkezők feliratkozása nem is aggályos, szemben a Magyarországon élő választókéval.

Áder közleménye szerint ezen kívül problémás részeket talált a kampány és a közvélemény-kutatások szabályozásában is, "ezért élve Alaptörvényben biztosított jogommal, ma eljuttatom az Alkotmánybírósághoz részletes alkotmányjogi beadványomat... Az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni".

Mivel van baja Ádernek?

Áder János részletes indoklása szerint problémás lehet, hogy

- két hetet leszámítva csak személyesen vagy interneten lehet regisztrálni a választásra (leszámítva a választást megelőző év szeptemberének elsé két hetét, amikor még levélben is lehet jelentkezni)
- a Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező szavazókra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a külföldön élő magyarokra
- a választási kampány hossza a korábbi 90 nap helyett 50 napra csökken, így a regisztrációs időszak nagy részében nem lehet majd kampányolni (a törvény csak a népszavazásokkal tesz kivételt)
- kereskedelmi, illetve körzeti tévékben és rádiókban, valamint mozikban egyáltalán nem jelenhetnek meg politikai reklámok, ezek csak a közmédiában (ahol ingyenesen kapnak legfeljebb 600 percet a pártok), a nyomtatott sajtóban és az internetes oldalakon szerepelhetnek
- a pártok és a jelöltek viszont bármennyi plakátot és szórólapot készíthetnek és terjeszthetnek a kampányidőszakban, és választási gyűlést is csak ekkor lehet majd tartani
- a tévés adások kivételével kampánycsend is megszűnik, de a választást megelőző héten nem lehet majd közzétenni a közvélemény-kutatás adatait.


Nem reagált érdemben az államfő aggályaira a fideszes Gulyás Gergely, a választási eljárási törvény egyik benyújtója. Gulyás Gergely az [origo]-nak azt mondta: "tiszteletben tartjuk az államfő aggályait, és várjuk az Alkotmánybíróság döntését". Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy a felülvizsgálja-e a Fidesz az álláspontját a választási regisztrációval vagy a kampányszabályokkal kapcsolatban, annyit mondott, hogy ehhez meg kell várni az alkotmánybírósági döntést.

Harminc napon belül dönteni kell

A parlament a múlt hétfőn fogadta el a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot. A hónapok óta készülő javaslat az elmúlt hetekben többször változott, több száz javaslatot nyújtottak be hozzá fideszes képviselők is. Ez tartalmazza a korábban már az alkotmányba emelt előzetes regisztráció részletes szabályait, azt hogy kit lehet jelölni, vagy hogyan kell kampányolni. A törvényről részletesen itt olvashat.

Áder János már korábban világossá tette, hogy ha a legkisebb alkotmányossági aggály merül fel egy törvénynél, akkor ő megteszi a szükséges lépéseket, és ebbe a választási eljárási törvénnyel is beletartozik. A köztársasági elnök bármilyen, a parlament által újonnan elfogadott törvényt elküldhet előzetes normakontrollra, ha az országgyűlés korábban még nem tette ezt meg. Ebben az esetben az Ab-nak soron kívül meg kell tárgyalnia az indítványt, és harminc napon belül határozatot kell hoznia róla.

Ha az Ab-nak nincs kifogása, akkor az elnöknek azonnal ki kell hirdetnie a törvényt, viszont ha alaptörvény-ellenességet állapítanak meg, akkor az országgyűlésnek újra kell tárgyalnia a törvényt, hogy az alaptörvény-ellenességet megszüntesse. Az újratárgyalt törvényt az elnök ismét elküldheti az Ab-nak, ha aggályosnak tartja, viszont akkor a testületnek már csak tíz napja van dönteni róla.

Schmittel szemben Áder gyakran vétózik

Áder János eddig még egyszer sem fordult az Ab-hez, a parlamentnek azonban már kilenc törvényt is visszaküldött, szemben az előző elnökkel, Schmitt Pállal, aki egyszer sem élt ezzel a lehetőséggel. Áder legtöbb kifogása technikai jellegű volt, a médiatörvény módosításánál például egy eljárási hiba miatt kérte az országgyűlést, hogy foglalkozzon ismét a törvénnyel.

Azonban arra is volt példa, hogy tartalmi kifogásai voltak. A helyi parkolási rend kialakításáról szóló törvénymódosítást például azzal küldte vissza, hogy egy olyan jogot biztosítana az illetékes miniszternek, amire a törvények szerint nincs lehetőség. A hulladékgazdálkodásról szóló törvénnyel kapcsolatban pedig azt kifogásolta, hogy nem biztosít megfelelő jogorvoslati lehetőséget. A parlament eddig Áder összes kérését teljesítette.

Kik döntenek?

Az Ab-nek 15 tagja van, legtöbbjüket 2010 előtt választották meg, de hatot a jelenlegi kormánypártok választottak be testületbe. 2010 júliusában Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterét delegálták az Ab-be. 2011 szeptemberétől a 11 fős testület 15 fősre duzzasztása mellett öt új bírót ültettek a testületbe: a fideszes Balsai István mellett ekkor Szalay Péter ügyvéddel, Szívós Máriával, a Fővárosi Bíróság volt tanácselnökével, a KDNP által delegált Dienes-Oehm Egon volt nagykövettel, valamint egy államjogász- és politológusprofesszorral, Pokol Bélával bővült az Alkotmánybíróság.

Korábban többször előfordult, hogy ha a többség megsemmisített egy-egy jogszabályt, akkor az újonnan választott bírák ahhoz különvéleményt fűztek. Ez történt például a bírák 62 éves nyugdíjkorhatárával kapcsolatban vagy legutóbb a hajléktalanokra vonatkozó szabálysértési tényállás megsemmisítésekor is.

Legközelebb 2013 februárjában távozik egy bíró a testületből, majd április elején. Így tavaszra többségben lesznek az Ab-ben a jelenlegi kormánytöbbség által választott bírák. Az [origo] információi szerint az egyik megüresedő helyre a KDNP-s Salamon Lászlót érkezhet majd, a másikra még nem dőlt el, hogy kit jelöl a Fidesz.