Folyamatosan akadályozzák a kormánypártok a szocialista ügynökök leleplezését, pedig márciusban azt ígérte Lázár János, hogy nyáron már működhet az ezzel foglalkozó bizottság. A bizottság nincs sehol, a Fidesz megint elgáncsolt egy erről szóló LMP-s javaslatot, a Miniszterelnökség pedig egy semmitmondó válasszal bújt ki a kérdéseink alól.

A Fidesz hétfőn ismét leszavazta Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetőjének javaslatát, amely vitára bocsátotta volna az államszocialista titkosszolgálatokkal együttműködők nevének feltárását. Schiffer februárban az ügynökakták teljes nyilvánosságra hozását javasolta a parlamentben, de a Fidesz akkor is leszavazta, mint ahogy most sem járultak hozzá a kormánypártok még ahhoz sem, hogy Schiffer javaslatáról egyáltalán vitázni lehessen. Zsiga Marcell fideszes képviselő úgy reagált a problémára, hogy nem a piti besúgók felelősségre vonásával kell foglalkozni, hanem annak felderítésével, hogy "mi módon taszították a mélybe az országot a kommunista vezetők".

A Fidesz nem volt mindig ilyen tartózkodó. Lázár János márciusban, még a Fidesz frakcióvezetőjeként azt mondta, hogy párthovatartozástól függetlenül mindenkit el kell számoltatni, aki ügynökként aktívan részt vett a kommunizmus bűneiben. Lázár akkor tett egy viszonylag konkrét ígéretet is: 2012 májusára felállhat, és június közepétől már javában működhet a múlt feltárását végző Nemzeti Emlékezet Bizottság, amely részben nyilvánossá teszi az ügynökaktákat. Lázár szerint a részleges nyilvánosságra hozás azt jelenti, hogy a nemzetbiztonsági szempontból kockázatos és katonai dokumentumokat nem tehetik közzé, de az ügynöklista valamilyen formában elérhető lesz.

Lázár akkor nyomatékosította, hogy a rendszerváltás után huszonhárom évvel is fontos és sürgős ügyről van szó. "Amíg nem lépünk, ez a terület a magyar demokrácia gennyes sebe marad, és a beteg állapota napról napra csak rosszabbodni fog" - mondta akkor. Lázár azt is megjegyezte, hogy az ország csak úgy tud gazdasági sikereket elérni, ha a társadalom begyógyítja a sebeit, kibeszéli a múltját, valamint megnevezi és elítéli a bűnösöket.

Lázár márciusi bejelentése óta annyi történt, hogy Pintér Sándor november 5-én egy interpellációra reagálva a következőket mondta a bizottság hollétét firtató képviselőnek: "Megértem a türelmetlenségét. A kormány jelen pillanatban is dolgozik az ön által is felvetett probléma megoldásán. Kérjük és kérem valamennyi érdekeltet, hogy segítse a munkánkat, tegyenek javaslatokat a közös cél érdekében. Reményeink szerint ebben az esztendőben befejezzük ezt a munkát, és önök elé terjesztjük a javaslatunkat."

Fokozódó homály

Pintér Sándor reményei azonban szertefoszlani látszanak. A parlament a tervek szerint még kétszer ülésezik idén, az ügynökkérdés nincs a napirendi pontok között, a bizottság felállítását pedig a plenáris ülésnek kell jóváhagynia. Ez persze nem akadálya annak, hogy egyik napról a másikra felállítsák a bizottságot, azonban ennek eddig semmi jele.

Megkérdeztük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, valamint a Belügyminisztériumot, hogy mi történt Pintér parlamenti válasza óta az ügynökkérdésben, összeáll-e a Lázár által bejelentett bizottság. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a korábbi fideszes nyilatkozatok alapján ha nem politikusok, akkor kik lesznek a bizottságban, milyen szempontok alapján fogják kiválasztani a tagokat. Azt is megkérdeztük, hogy Lázár vagy Zsiga útmutatásait követné-e a bizottság, azaz végül foglalkoznak-e a piti besúgóknak nevezett ügynökökkel, vagy nem.

Kérdéseinkre első körben az a reakció érkezett, hogy majd Rétvári Bence, a KIM államtitkára válaszol, majd a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez irányítottak. A Miniszterelnöki Hivataltól pár órával később az a válasz érkezett, hogy figyelmünkbe ajánlják Pintér Sándor november eleji parlamenti felszólalását, amely egyetlen konkrétumot sem tartalmazott. Ezek alapján nemcsak az ügynökmúlt feltárása, hanem a Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállítása is bizonytalan.