Saját liblingjeivel szúr ki a kormány

2012.12.06. 6:13

Hiába akart a mostaninál több mérnököt és természettudóst Orbán Viktor és Hoffmann Rózsa is, a kormány szerdán mégis kiszúrt velük. Drasztikusan lecsökken az ingyenes egyetemi férőhelyek száma, aki pedig mégis szeretné valóra váltani Orbán álmát, annak havi több tízezer forintba is kerülhet az egyetem. Valószínűleg jobban megéri majd jogásznak vagy közgazdásznak tanulni.

A kormány szerdán drasztikus keretszámcsökkentést fogadott el. Nemcsak a jogi és közgazdasági pályára készülők dolgát nehezíti meg (itt nem hirdetnek meg ösztöndíjas helyeket), hanem azokét a fiatalokét is, akik műszaki vagy természettudományos szakokra igyekeznek. Jövőre a kormány műszaki, informatikai és természettudományos területeken összesen mindössze 2850 államilag támogatott helyet hirdet meg. Ez az idén meghirdetett ösztöndíjas helyek nagyjából ötöde.

A radikális csökkentés meglepő, mivel a kormányfő és az oktatási államtitkár is többször kijelentette, a kormány el akarja érni, hogy a műszaki és természettudományos területeken többen tanuljanak. "Magyarországon a felsőoktatás a jövőben a mérnökképzés felé fog elmozdulni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök egy tavalyi németországi látogatásán

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pedig azt mondta tavaly, hogy "egy ország gazdasági húzóerejét alapvetően a műszaki és természettudományok határozzák meg, ezért a kormány "fokozatosan emelni kívánja az államilag finanszírozott férőhelyek számát a műszaki és természettudományos képzésben".

Ehhez képest most a műszaki területen a tavalyi több mint 8 ezer meghirdetett helyhez képest most 1250 helyért versenyezhetnek a hallgatók. Informatikai területen 3600-ról 800-ra, a természettudományos szakokon pedig 4000-ről szintén 800-ra csökken az ösztöndíjas helyek száma.

Részösztöndíjjal is drága a mérnökképzés

A mérnöknek vagy informatikusnak készülő fiatalokat az sem vigasztalhatja, hogy ezeken a területeken jelentősen emelkedett a részösztöndíjas helyek száma. A részösztöndíjas képzés azt jelenti, hogy a hallgató nem ingyen tanul: a képzésének csupán a felét fizeti az állam, a másik felét a hallgatónak kell állnia. Emellett a részösztöndíjas hallgatóknak ugyanúgy alá kell írniuk a röghöz kötést tartalmazó hallgatói szerződést, mint a teljesen államilag finanszírozott társának, ebben vállalják, hogy képzésük idejének kétszeresét Magyarországon dolgozzák le.

A műszaki területen 16 500, a természettudományos és informatikai szakokon 5400-5400 ilyen részösztöndíjas helyet hirdet meg jövőre a kormány, kérdés azonban, hogy mennyire lesznek vonzóak ezek a diákoknak. A műszaki és természettudományos képzések ugyanis - például a szükséges kísérletek miatt - jóval drágábbak, mint a jogi vagy gazdasági képzések.

A Budapesti Műszaki Egyetemen például a villamos-, közlekedés-, vegyész- vagy gépészmérnöki képzés 325 ezer forintba kerül félévente. Egy részösztöndíjasnak tehát 162 500 forintot kell itt fizetnie egy félévben. Nagyjából ennyi pénzért tanulhatnak jogásznak vagy közgazdásznak teljes önköltségen a diákok, és még a hallgatói szerződést sem kell aláírniuk. Pécsen vagy Szegeden ugyanis például 175, illetve 176 ezer forint a jogi képzés teljes díja félévente.

Vagyis a mostani változtatás a műszaki és természettudományos képzések felől inkább a kormány által nem preferált, de a jelentkezések alapján népszerűbb és egyben olcsóbb jogi és gazdasági képzések irányába tereli a hallgatókat. Hiszen azoknak a diákoknak a többsége, aki hajlandó hitelt felvenni, vagy a szülei támogatására számíthat, valószínűleg szívesebben választja majd a kisebb költséggel járó képzési formákat. A részösztöndíjas helyek feltöltésével idén is gondjai akadtak a kormánynak, ugyanis a több mint 15 ezer meghirdetett helyre csak nagyjából kétezren jelentkeztek.

Orvosból is jóval kevesebbet képzünk

Az orvos- és egészségtudományi képzésben is jelentősen, negyedével csökkenti a kormány az államilag finanszírozott keretszámot. Idén még 4600 ösztöndíjas hely volt, jövőre ez csupán 3450 lesz, igaz, emellé 1900 részösztöndíjas helyet is kínál a kormány. Az orvosok tanítása a legdrágább képzési forma, hiszen ehhez rengeteg eszközre, kísérleti tárgyra és laboratóriumra van szükség.

Debrecenben, Pécsett és Szegeden 950 ezer forintba, a budapesti Semmelweis Egyetemen 1 millió 20 ezer forintba kerül félévente a képzés, egy részösztöndíjas orvostanhallgatónak ennek a felét kell legalább 12 féléven keresztül fizetnie. Ha hitelt vesz fel, a hat év alatt felhalmozott több milliós tartozást ezután aligha tudja kigazdálkodni a magyar orvosi fizetésből, így valószínűleg nem marad más választása, mint külföldön megkeresni ezt a pénzt. Vagy eleve nem is választja a részösztöndíjas képzést.

A kormány szerdán döntött arról, hogy jövőre 10 480-ra csökken az államilag támogatott felsőoktatási helyek száma. A kedden kiszivárgott tervezet szerint a többi tudományterület között így oszlanának meg az állami finanszírozású férőhelyek: agrárképzésben 300-an, bölcsészképzésben 550-en, pedagógusképzésben 1150-en, sportterületen 100-an, társadalomtudományi területen 270-en, művészeti képzésben 100-an, művészetközvetítési területen pedig 40-en tanulhatnának. Jogot és gazdaságtudományt csak önköltségesen lehetne tanulni jövőre, itt részösztöndíjas helyeket sem hirdet a kormány.

KAPCSOLÓDÓ CIKK