Kacatok az állam nyakán

Évente milliárdos nagyságrendben örököl az állam azoktól, akiknek se családjuk, se végrendeletük. Az értékes festménytől a rommá tört autón keresztül a hajléktalanok motyójáig végül minden rászáll, a sok limlommal azonban az állam nem tud mit kezdeni. Eladni csak drágán lehet, ezért nem veszik, használni csak elvétve tudnak valamit. Viszont a költségeket az adófizetők állják.

Dohos levegő, bútorok tömkelege, a sarkokból előbukkanó legkülönbözőbb tárgyak fogadják az embert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő területi irodájának raktárában. Vonatokkal teli terepasztal és összebarkácsolt tolószék éppúgy található itt, mint enciklopédiák vagy porszívó. Az egész raktárt belengi az ötvenes évek hangulata, még a sarokban porosodó számítógép-monitorok is matuzsálemi korúak. A tárgyak eredetéről a rájuk ragasztott papírok árulkodnak: egy cím és egy már halott ember neve szerepel rajtuk.

A raktárban található tárgyak ugyanis egytől egyig elhunytak tulajdonában álltak valamikor, halálukkor azonban örökös híján a magyar államra szálltak. Évente egy-két milliárd forintnyi vagyont örököl így az állami tulajdont kezelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), de nem tud mit kezdeni a sok limlommal. Az [origo] utánajárt, mihez kezd az állam a holtak után megmaradt cégekkel, házi kedvencekkel, az elhunyt hajléktalanok motyójával.

Budapesten többen halnak egyedül

Egy elhunyt vagyona csak kacifántos és hosszú eljárás végén köthet ki a magyar államnál. Halál esetén hosszú hónapokon át tartó folyamat veszi kezdetét, amelynek során az önkormányzat illetékes osztálya megpróbálja megkeresni és értesíteni az örökösöket. Ha ezzel megvannak, közjegyzői hitelesítéssel a nevükre kell íratni a vagyont. Ez a folyamat egy öröklési joggal foglalkozó ügyvéd szerint a legegyszerűbb esetben is minimum három hónapig tart, ezalatt az elhunyt hagyatéka lényegében senkié, senki nem is használhatja, csak az eljárás befejeztével kapja meg a halálig visszamenőleg a tulajdonjogot az örökös.

Barkácsolt tolókocsi és rengeteg bútor az MNV telephelyén (a képre kattintva galéria nyílik)

A vagyont elsősorban az elhunyt leszármazottjai, például gyermekei öröklik. Ha ilyen nincs, a házastárs az örökös, annak hiányában a szülők és az egyéb felmenők következnek a sorban. Az elhunyt végrendelettel is eldöntheti, ki örökli a vagyonát, így bárkit megjelölhet. Az állam csak a sor végén következik, akkor, ha nincs törvényes örökös, vagy ha van, de lemond az örökségéről. A hagyaték elfogadásával az örökösök a vagyonelemeken lévő terheket is magukra vállalják, egy ház esetében például az azon lévő hitelt. Ezért sokan inkább nem kérnek a hagyatékból, így az a rajta lévő teherrel együtt automatikusan az államra száll, amely nem utasíthatja vissza, el kell fogadnia.

"Az elmúlt években jelentősen növekedett az állami öröklések száma" - mondta az [origo]-nak Marjay Gyula, az MNV ingó- és ingatlanvagyonért felelős főigazgatója, hozzátéve, hogy tavaly még 2500 hagyatéki eljárás során örökölt az állam, 2012-ben viszont már 3000 örökségi ügyük volt. Marjay szerint a legtöbb esetük Budapestről és környékéről származik. "Vidéken egyszerűbb a helyzet", ott sokkal több az olyan elhunyt, aki törvényes örökössel rendelkezik, vagy vagyonáról végrendelkezik, "Budapesten viszont több az elmagányosodott ember".

Autók után kell nyomozni

Ingó, ingatlan, üzletrészek, értékpapírok - sorolja Marjay, miket szokott örökölni az állam. A hajléktalanok motyóját is ők kapják, ha nem találnak örököst. Éppen a minap értesítették őket az egyik hajléktalanszállóról, hogy hat zsák vár a pincében, amelyet a fertőzésveszély miatt minél hamarabb el kellene szállítaniuk.

A Pest megyei területi irodán tíz raktárhelyiséget töltenek meg az elhunytak ingóságai. "Minden, ami az életvitel-szerűséghez hozzátartozik, a hagyaték tárgyát képezheti" - mondta az [origo]-nak Nagyné Kondráth Ildikó, a területi iroda munkatársa. Miután az önkormányzat megállapította, hogy az állam a törvényes örökös, az MNV munkatársainak kell begyűjteniük a hagyatékot. Kiszállnak a helyszínre, végigmennek a leltáron, felmérik az értékes és értéktelen ingóságokat.

"Az esetek többsége nem a legszebb helyszín. Amikor idős, magányos, magukról esetleg szellemileg nem tudó emberek mennek el, az ráül a közegre, ahol élték az utolsó napjaikat" - mondta Nagyné. Szerinte rengeteg kutatómunka kell akár egy lakáskulcs megtalálásához is, és van, amikor még nyomozni is kell egy-két ingóság után.

Miniszterelnöki szekrények is vannak

A Szekszárdi úti raktárban tárolt tárgyak nagy része limlom, de vannak köztük értékesebb ingóságok is. Nagyné Kondráth Ildikó szerint ilyenek a festmények, az egyik szobában például Biai-Föglein István képeit őrzik. A hagyaték 2006-ban került hozzájuk, most az egyik raktár sarkában állnak a képek, kapott belőle a Nemzeti Galéria is. Ugyanígy voltak festményeik Élesdy Istvántól vagy Baktay Ervintől, ezek nagy részét azonban már eladták vagy múzeumoknak adták tovább. Még egy hatvan évvel ezelőtt hivatalban lévő miniszterelnök, Dinnyés Lajos szekrényeit is őrzik, ez 1998-ban került az állam tulajdonába az egykori miniszterelnök feleségének halála után.

"Jelentős gondjaink vannak néha a gépkocsikkal" - mondta Marjay. Az örökhagyó halálától sok idő telik el az átvételig, ezalatt sokszor eltűnik a kocsi. Marjay szerint nem feltétlen bűncselekmény miatt. "Van, aki nem tudja, hogy nem használhatja" - mondta. Az is gyakori, hogy az elhunyt egy ismeretlen helyen, például egy nagyáruház parkolójában tárolja a kocsit. Ilyen esetekben a rendőrség segítségével akadnak a nyomára.

Jelenleg 200 örökölt autó van az MNV birtokában, köztük egy Jaguar is, a nagy részük azonban hétköznapi. A Szekszárdi úti területi iroda garázsában Wartburgot, Trabantot és Chevrolet-t is lehetett látni, az udvar tele volt rommá tört kocsikkal. A nagy részükben maga az örökhagyó veszítette az életét egy baleset során. A kocsik jelentős részén hitel is van, és a bankkal kell egyezkedni a további sorsukról, a többit az MNV munkatársai próbálják meg értékesíteni, a balesetes kocsik esetében akár alkatrészenként.

A cégekkel és a házakkal is sok a gond

"A legfurcsább dolog az, amikor élő állat van a hagyatékban" - mondta Nagyné. Ilyenek lehetnek a családi háznál maradt kutyák vagy akár tenyészállatok is. Az MNV ilyenkor menhely segítségével próbál gazdát keresni az állatoknak. "Mindent el kell hozni a lakásból, ami használhatatlan, azt is" - mondta Marjay. A selejtezésnek ugyanakkor szigorú szabályai vannak. Csak olyan tárgyakat dobhatnak ki, amelyek alkalmatlanok továbbhasznosításra, például ruhákat, zoknikat, széklábakat. Ezeket egy bizottság megtekinti, lefényképezik őket, és szakértő állapítja meg, hogy az adott tárgyat tényleg le lehet-e selejtezni. Ottjártunkkor egy egész helyiségnyi limlom várt leselejtezésre, köztük ócska tévék, régi újságok.

Régi és rommá tört autókat is találni az MNV telephelyén (a képre kattintva galéria nyílik)

Az örökölt vagyon részei lehetnek szerzői jogok, sőt cégek is. Az MNV portfóliójában rengeteg cég van, amely örökölés útján került az államhoz. Ezek a legkülönbözőbb tevékenységekkel foglalkoznak. Ott van például a Fifty Cent Kft. vegyeskereskedés, a Boros és Fia étterem vagy a Sárkány Team őrző-védő szolgálat. "Általában nem olyan üzletrészeket öröklünk, amelyekben hatalmas haszon lenne, hanem kiürült, nem működő, tartozással terhelt vállalkozásokat" - mondta Marjay. A legtöbb esetben ezeket a cégeket felszámolják, ennek a költségeit szintén az MNV állja.

Ingatlanból évi négy-ötszáz kerül az állam tulajdonába, köztük legtöbbször olyanok, amelyeken hitel is van, ezekkel is sok a probléma. "Mi nem tudjuk fizetni a hitelt, viszont gondnokoljuk az ingatlanokat" - mondta Marjay. Azaz az állam megoldja az ingatlanok őrzését, megfizeti a közüzemi díjakat, vagy éppen elvégezteti az udvar kaszálását, és ez több tízmillióba kerül évente. A hitelező bank vihetné az ingatlant és kielégíthetné a követelését belőle, de Marjay szerint ezt egyik pénzintézet sem teszi. "Ha átvenné, ő viselné a költségeket" - mondta.

Alkudni nem lehet

Ha olyan ingatlan kerül az MNV tulajdonába, amit hasznosítani lehet, például beköltöztethető egy állami intézmény, akkor nem adnak túl rajta, egyéb esetekben viszont megpróbálják nyilvánosan értékesíteni, és árverésre bocsátják. "A törvény kőkemény korlátokat szab a hasznosításra" - mondta Marjay. Minden ingatlant és ingóságot fel kell becsültetniük, és az alatt az ár alatt nem adhatnak túl rajtuk.

Évekkel ezelőtt a raktárban felhalmozott tárgyak számára régiségboltot is nyitott az MNV egyik leányvállalata, ezt azonban két éve bezárták. Nem érte meg működtetni, nem volt vevő, és nem tudták lejjebb vinni az árakat, hogy vonzóbbá tegyék a tárgyakat.

Két évvel ezelőtt boltban árulták a hagyatékokat, ma már árveréseket rendeznek (a képre kattintva galéria nyílik)

Azóta nyilvános árverésekkel próbálkoznak az ingóságok esetében is. Májusban volt az első, a nyomai még mindig láthatók a raktárban: szépen letisztított és felcímkézett bútorok, órák sorakoztak az egyik szobában. Lehetett licitálni dohányzóasztalra 25 ezerért, ülőgarnitúrára ötvenért. "Nem vették őket" - mondta Marjay. A gond itt is az volt, hogy a fixen megállapított árak esetenként magasak, és nincs lehetőség az alkudozásra.

"Jó lenne előrelépni az elektronikus árverés irányába" - mondta Marjay, hozzátéve, hogy százezrek látogatják azokat a portálokat, ahol használtcikkeket lehet vásárolni. Szerinte egy ilyen piacszerűbb, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes árverési rendszeréhez hasonló módszert kellene bevezetni az MNV-nél is. "A társaság az elidegeníthető vagyontárgyak hasznosítását megkönnyítő jogszabály-módosítást kezdeményez" - mondta Marjay.

Évek múltán is jelentkeznek örökösök
Előfordul, hogy az örökös az után jelentkezik egy hagyatékért, miután az már az államhoz került. Ez Marjay szerint az értékesebb örökség esetében szokott előfordulni, "a mínuszos bankszámlára nem jönnek". "Ilyenkor polgári peres eljárással kell bizonyítani, hogy ő örököl. Ha megnyeri, kiadjuk neki a vagyontárgyakat" - mondta, hozzátéve, hogy azért a felmerülő költségeket - mint például az elhunyt temetésének költségeit - behajtják rajta. Egyre gyakoribb az is, hogy egy úgynevezett örökségkutató ügyvédi iroda keresi meg az esetleges örökösöket, majd sikerdíj fejében pert indít a hagyatékért.