Sólyom: Nincs értelme egy puhány Alkotmánybíróságnak

2012.12.17. 18:12

Az alkotmányos kultúra hanyatlásáról és az elvi rendcsinálás szükségességéről is beszélt az [origo]-nak hétfőn Veszprémben Sólyom László volt köztársasági elnök, aki borúsnak látja a jelenlegi alkotmányos helyzetet. Szerinte nem jó gyakorlat, hogy aktív politikust választanak alkotmánybírónak, mint most a KDNP-s Salamon Lászlót, és úgy látja, ha a testület átengedi a választási regisztrációt, "nincs sok értelme a létezésének".

"Az egyszínű alkotmánybíró-jelölés nem helyes" - jelentette ki az [origo]-nak Sólyom László volt köztársasági elnök Veszprémben arról, hogy Salamon László KDNP-s képviselőt jelölték a kormánypártok alkotmánybírónak. A volt államfő Veszprémben az úgynevezett pokoli torony felújítását nézte meg, mivel a köztársasági elnöki keretéből 30 millió forinttal támogatja a ház rehabilitálását végző Magyar Máltai Szeretetszolgálatot.

Sólyom a felújított és még felújításra váró lakások megtekintése mellett az [origo]-nak az Alkotmánybíróságot érintő kérdésekre is válaszolt. Szerinte rossz gyakorlat, hogy aktív politikusok lesznek alkotmánybírók (mint például tavaly a fideszes Balsai István, most a KDNP-s Salamon László), és szerinte egy időben a mostani kormánypártok is ezen az állásponton voltak. "Például a jobboldal kifogásolta az MSZP-s képviselő Bihari Mihály alkotmánybíróvá választását, de ugyanez a helyzet a másik oldalon, a szocialistáknak nem tetszett valakinek a jelölése, mert írt egy tanulmányt a KDNP-nek" - emlékeztetett rá Sólyom.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Sólyom László szerint a választási regisztrációról, illetve az átmeneti intézkedésekről szóló alkotmánybítósági döntés "meghatározza a magyar alkotmányosság és az Alkotmánybíróság sorsát"

A volt államfő, aki a rendszerváltás után az Alkotmánybíróság első elnöke volt, azt mondta, hogy két fontos döntés előtt áll a testület, és különösen fontos, hogy dönt az AB a választási eljárási törvényről, elsősorban a regisztrációról, illetve az átmeneti rendelkezésekről, mert "ez meghatározza a magyar alkotmányosság és az Alkotmánybíróság sorsát". A választási eljárási törvényt azért vizsgálja az AB, mert Áder János államfő az aggályai miatt normakontrollt kért, az átmeneti rendelkezések megsemmisítését pedig Szabó Máté ombudsman kérte. Az [origo] információi szerint az AB az átmeneti rendelkezések több passzusát is megsemmisítette, de erről később tájékoztatják a nyilvánosságot.

Sólyom szerint ez a két döntés, hogy megsemmisíti-e ezeket a törvényeket, az AB szerepét tekintve "az utolsó határ, az Alkotmánybíróság vagy felvállalja az igazi hivatását, vagy nincs sok értelme a létezésének". A volt államfő hozzátette: "Borúsnak látom a helyzetet, ez nem titok, az alkotmányos kultúra hanyatlásáról beszélek minden megnyilvánulásomban." Szerinte, mivel a kormánytöbbség "szinte naponta változtatja az alkotmányt, és rendeletekbe illő apróságokkal, rendelkezésekkel tölti fel, akkor elvi rendcsinálásra volna szükség az Alkotmánybíróság részéről".

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Önkormányzati bérlakás négy főre a Pokoli toronyban. További képeinkért kattintson!

Sólyom a jelenlegi elfoglaltságairól azt mondta, hogy támogatja a Máltai Szeretetszolgálat több programját és fiatal tehetségeket, és igyekszik nyomon követni a programok és a tehetségek sorsát. A jelenlegi köztársasági elnökkel nem tartja a kapcsolatot, Áder Jánossal a beiktatása után találkozott, és - mint fogalmazott "egy beható beszélgetést folytatunk, de azóta nincs kommunikáció közöttünk". Sólyom ugyanakkor elárulta, hogy küldött Ádernek egy képeslapot karácsonyra.