Ha a kormány úgy akarja, lényegében nem változik a felsőoktatásban ingyen tanulók száma. Egyszerűen csak nem előre, hanem utólag húznák majd meg azt a határt, amely alatt fizetni kell a diploma megszerzéséért, de a Fidesz hétfő esti elnökségi ülésén Orbán Viktor hajlott egy ennél több diák tanulását támogató javaslatra. A Fidesz vezetői szerint Orbán Viktor merészen ment előre, és senki nem szólt neki, hogy ne bőszítse fel a diákokat. Jövőre a tervezettnél több állami ösztöndíjas hely lehet, hogy ne kelljen a választási kampány közepén hadakozni a tüntető diákokkal. A balhét a mostani tüntetésekért Hoffmann Rózsa viheti el.

Nem teheti meg a kormány következmények nélkül, hogy a szombaton belengetett, bizonyos feltételekkel ingyenes felsőoktatást ugyanolyan kevés hallgató számára tegye elérhetővé, mint amennyi a két hete bejelentett drasztikus keretszám-csökkentési tervekben szerepelt - az [origo] információi szerint Kövér Lászlótól Kósa Lajoson át Pokorni Zoltánig erről próbálták meggyőzni Orbán Viktort a pártvezetés hétfő délutáni ülésén a Fidesz elnökségének tagjai.

A tanácskozáson, amelyet a hallgatói tiltakozások és az arra adandó kormányzati lépések miatt még a múlt héten kezdeményezett Pokorni Zoltán alelnök, a miniszterelnök eleinte olyan megoldásra hajlott, amellyel ugyanannyi - mindössze nagyjából tízezer - hallgató képzése lett volna valóban ingyenes, mint amennyi miatt a múlt héten utcai tüntetésekbe kezdtek a diákszervezetek. A keretszámok szombaton bejelentett eltörlése ennek ellenére is pozitív színezetet adott volna az átalakításnak, és a Fidesz-elnökség tervei szerint alkalmas lett volna a tiltakozások lecsillapítására.

A néhány részletében hétfőn ismertetett új rendszerben a keretszámok helyett szakonkénti és intézményenkénti ponthatárokkal szabnák meg, hogy ki tanulhat ingyenesen. A ponthatárokat azonban nem az intézmények, hanem a kormány állapítja meg, amely egy kormánypárti vezető szerint a korábbi statisztikák alapján pontosan be is tudja lőni, hogy az egyes szakonkénti limitek fölé hány hallgató fér be. "Vagyis simán be lehetne ugyanúgy célozni tízezerre a támogatható keretet, nem történne más, mint hogy visszafelé osztják el a férőhelyeket" - magyarázta az illető, aki szerint a miniszterelnök eredetileg ezzel a kommunikációs és a technikai csavarral akarta megoldani a helyzetet.

Orbán turpiskodni akart

Orbán Viktor több résztvevő elmondása szerint a kormánypártok hétfői frakcióülésén, majd az elnökségi ülésen is utalt rá, hogy az eredeti szándékából (a felsőoktatást olcsóbbá tevő átalakításból) nem enged. Sőt azt mondta, hogy a két hete bejelentett rendszer szerinte előnyösebb lett volna a diákoknak, de ha az nem jó nekik, "akkor legyen kívánságuk szerint". Egy résztvevő szerint ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a hallgatók "egyék meg, amit főztek", az engedmény látszata megvan, de érdemben nem lesz más a helyzet.

Az elnökség tagjai azonban megpróbálták megértetni Orbánnal, hogy noha a "turpisság" - vagyis hogy hányan jutottak be ingyenes helyekre - csak hónapok múlva derülne ki, a hallgatókat nem érdemes átverni, mert azután, hogy a trükk nyilvánvalóvá vált, a mostaniaknál akár sokkal durvább méreteket is ölthet a tiltakozás. Ezt pedig alig egy évvel a választások előtt a Fidesz nem engedheti meg, mert "ebbe beleszakadna a feje" - érzékeltette a tétet egy fideszes.

A vita részleteit ismerő politikusok szerint az érvelés hatott, és a miniszterelnök hajlott rá, hogy az idei keretszámtervben szereplő  nagyjából harmincötezer diák számára legyen ingyenes az oktatás. "Biztosat azonban csak az után mondhatunk, hogy a kormány szerdán jóvá is hagyta a részleteket" - utalt a helyzet képlékenységére [origo]-nak egy résztvevő, emlékeztetve, hogy Orbán Viktor még a múlt szerdai több ezres diáktüntetéssel egy időben tartott  kormányülésen is kiállt a megkezdett átalakítások mellett, és hangsúlyozta, hogy olyan, önfinanszírozó felsőoktatás megteremtésére törekszik, amelyben néhány speciális kivételtől eltekintve akár egyáltalán nem is lennének államilag támogatott férőhelyek.

A hozzájuk érkezett kérdésekre eddig egyébként sem Balog Zoltán erőforrás-miniszter, sem Rogán Antal frakcióvezető, sem Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nem árulta el, hogy az új rendszerben mennyivel több diák tanulhat majd térítésmentesen.

Ki viszi el a balhét?

Az [origo]-nak hétfőn több, a helyzetre közelről ismerő kormánypárti politikus is arról beszélt, hogy "ezt a balhét valószínűleg Rózsának kell elvinnie", annak ellenére is, hogy a tiltakozásokat elindító keretszámvágás nem a saját ötlete volt, hanem a miniszterelnöké. (Sőt Hoffmann állítólag a lemondását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha egy korábbi, még durvább, a nulláshoz közelítő verziót fogadtak volna el.

"Viktor egyszerűen úgy gondolta, hogy a tavalyi keretszámcsökkentés után idén is simán lehet rajta vágni húszezret, hiszen azt a néhány százezer forintos költségtérítést mindenki kifizetheti a diákhitelből, és diploma után visszatörleszti" - magyarázta a miniszterelnök hozzáállását egy ismert fideszes.

Csakhogy Orbán Viktor szerinte nem számolt azzal, hogy a 2008-as válság óta mindenki ódzkodik mindenfajta eladósodástól, azokról nem is beszélve, akiknek nem néhány százezerbe, hanem másfél millióba kerülne a képzésük évente (például az orvosoknak), és akik így akár 14 millió forintot is kifizethetnének a diplomaszerzésig. (A diákhitellel szembeni ellenérzések felszámolására egyébként - ahogy arról múlt heti cikkünkben beszámoltunk - a szerdai kormányülésen felvetődött, hogy töröljék a konstrukció nevéből a hitel szót és kereszteljék át "hallgatói költségtámogatássá". Ez a javaslat a kormány előtt végül is elbukott, és "állami diákhitelben" egyeztek meg, de a hétfői elnökségi ülésen, úgy tudjuk, az "állami képzési kölcsön" elnevezés is felvetődött.)

A megkérdezettek szerint a miniszterelnökön kívül "nagyjából mindenki" számított rá, hogy a durva lépés ellenállásba ütközik majd, és az érintettek tandíjkényszerként élik majd meg a nagyszerű lehetőségként kommunikált költségtérítéses-diákhiteles verziót. A hegemonisztikus pártvezetés és kormányzás azonban egy a kormányfőt régóta ismerő politikus szerint ismét visszaütött, érdemben ugyanis senki nem mert szembeszállni az önfinanszírozó felsőoktatást hajszoló miniszterelnökkel, hogy "figyelj, Viktor, ebből baj lesz". A bajon pedig az összes megkérdezett szerint még rontott is az összehangolatlan kormányzati kommunikáció.

Bár az elnökségi ülésen nyíltan nem esett róla szó, a megkérdezett kormánypárti vezetők közül néhányan úgy tudják, hogy Hoffmann Rózsa hamarosan ismét felajánlja a lemondását a miniszterelnöknek (tavaly júniusban egyszer már megtette) és ezt Orbán Viktor ezúttal várhatóan el is fogadja. A forgatókönyvet egyesek szerint erősíti, hogy noha kormánypárti politikusok hibáiról, pláne lemondásáról rendkívül ritkán esik szó a Magyar Nemzetben, múlt hét pénteken Csermely Péter, a kormányközeli napilap főszerkesztő-helyettese Még nem késő címmel tett közzé a lap nyitóoldalán egy írást arról, hogy "ha például Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár netán felajánlaná a lemondását, a kormányfőnek érdemes lenne elfogadnia". A mostani helyzet hasonlít ahhoz, mint amikor a napilap szerkesztősége márciusban a plágiumügybe keveredett Schmitt Pálnak tanácsolt hasonlót. Akkor a volt államfő négy nap múlva lemondott hivataláról.