Bajnai: Jövő nyárra állhat össze az ellenzéki alternatíva

Vágólapra másolva!
Legkorábban jövő nyárra állhat össze a Fidesz-kormánnyal szembeni ellenzéki alternatíva Bajnai Gordon szerint. A volt miniszterelnök cáfolta, hogy egyéni képviselőjelöltként indulna a következő választáson, szerinte csak félreértették egy hétvégi interjúját, amelyben arról beszélt: ő és mozgalma is indul 2014-ben.
Vágólapra másolva!

Korainak nevezte az ellenzéki összefogás szervezeti formájáról szóló találgatásokat, és idő előttinek egy esetleges árnyékkormány létrehozását Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke.

A volt miniszterelnök az InfoRádió szerda esti Aréna című műsorában azt mondta: a Haza és Haladás, a Milla Egyesület és a Magyar Szolidaritás Mozgalom által október 23-án létrehozott Együtt 2014 rövid idő alatt két sikert ért el: egyfelől meg tudta szólítani a párt nélküli, bizonytalan választói csoport egy részét, másfelől katalizálta az ellenzéki együttműködést. A mozgalom létrejöttének Bajnai szerint is szerepe volt abban, hogy az MSZP január elejére tárgyalásra hívta az ellenzéki szervezeteket.

Bajnai Gordon megerősítette: megtalálják a módját, hogy az emberek a következő választáson szavazhassanak az Együtt 2014-re, de szerinte korai találgatni ennek szervezeti formáját, mert a Fidesz még változtathat a választási szabályokon.

A jelenlegi rendelkezések szerint csak pártok indulhatnak a parlamenti választáson, de ez esetben is van két lehetőség: ellenzéki pártszövetség, illetve egy választási párt létrehozása - fejtette ki.

A korábbi miniszterelnök cáfolta, hogy egyéni képviselőjelölt lenne a következő választáson, azt mondta, félreértették egy hétvégi interjúját, amelyben csak arról beszélt: ő és mozgalma is indul 2014-ben.

Bajnai Gordon ezúttal sem válaszolt arra, hogy a miniszterelnök-jelöltin kívül más pozíciót is elfogadna-e. Azt mondta: egyelőre azon dolgoznak, hogy összeálljon a Fidesz leváltására alkalmas alternatíva, és ha ez sikerül, utána kell kiválasztani azt, akivel a legtöbb esély van a győzelemre és a jó kormányzásra.

A közvélemény-kutatási adatokkal összefüggésben szólt arról, hogy szándékuk ellenére kezdték mérni az Együtt 2014 támogatottságát, amely szerinte - mivel nem pártként működnek - egyelőre nem vethető össze a pártokéval.

Arra a kérdésre, az Együtt 2014-ben egyetértés van-e arról, hogy együtt kell működniük az MSZP-vel, Bajnai Gordon elmondta: egyetértenek abban, hogy az országot meg kell szabadítani az Orbán-kormánytól, és abban is, hogy "ha ehhez az kell, hogy stratégiai szövetséget, választási koalíciót kössünk másokkal, akiknek ebben jelentős szerepe lehet, és akik egyetértenek a jövőre vonatkozó alapelvekkel, akkor ezt - nyilván nem kritikátlanul, hanem óvatosan, tárgyalva, de - tegyük meg".

A politikus nagy előrelépésnek tartotta, hogy a szocialisták közös jelölt- és listaállítást javasolnak az ellenzéki oldalon. Elmondta: az Együtt 2014 törekszik arra, hogy jó jelölteket találjon, és véleménye szerint jövő nyáron el is kell dőlnie, hogy ki indul az egyes választókerületekben.

Emlékeztetett, Mesterházy Attila MSZP-elnök azt javasolta, hogy egy év múlva, 2013. decemberében válasszák ki a közös jelölteket, szerinte azonban az túl késő lenne.

A Gyurcsány Ferenchez fűződő kapcsolatát firtató kérdésre azt mondta: évekkel ezelőtt különvált a politikai pályájuk, "minden plakát sugallata ellenére" a maga útját járja, de tapasztalja, hogy a kormányoldal "álcivilek" segítségével ugyanazt a karaktergyilkosságot próbálja ellene végrehajtani, mint korábban miniszterelnöki elődjével szemben.

Már jó ideje nem Gyurcsány Ferenc az ország legnagyobb problémája, hanem a jelenlegi kártékony kormányzás - jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy 2009 áprilisa és 2010 májusa közötti kormányfői időszakára visszagondolva mit tenne másként, közölte: a romák elleni gyilkosságsorozat idején "még markánsabban kellett volna élére állni annak, hogy az ország ébredjen föl (...), ebben lehettünk volna sokkal radikálisabbak".

A felsőoktatás átalakításáról azt mondta, a tandíjat nem tartja ördögtől valónak, de annak mértékét a jövedelmi viszonyokhoz kell igazítani - így "Magyarországon csak a töredéke lehetne annak, amit a kormány előbb bevezetni javasolt, majd most visszavont" -, és a fizetési kötelezettséget ösztöndíjrendszerrel kell párosítani.

Szerinte a tandíj mértéke nem lehet több annál, mint amennyit egy egyetemista akár a tanulás mellett is meg tud keresni.