Orbán Viktornak ördöge van

2013.01.02. 14:12

Megint levélben faggatózik a választóknál Orbán Viktor, most azt szeretné megtudni, hogy szerintük méltatlan dolog-e az utcán élni. Orbán eddig háromszor próbálta több százmillióba kerülő konzultációkkal megtámogatni a kormánypártok elképzeléseit. Az eredmények alapján a válaszadók nagyon egy húron pendülnek a kormánnyal, igaz, nem mindig a többség dönt, és előfordult olyan is, hogy lebeszélték Orbánt valamiről.

Orbán Viktor a december 3-ai parlamenti ülésen jelentette be, hogy újabb nemzeti konzultációt kezdeményez, ezúttal a hajléktalanokról kérdezi meg a megyei jogú városokban élők véleményét. Orbán akciójának előzménye, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította azt a törvényt, amely szabálysértéssé nyilvánította, hogy hajléktalanok közterületen éljenek. A miniszterelnök szerint ésszerűtlenül döntött az AB, ezért ha a többség úgy akarja, akár az alaptörvényt is módosítani fogják.

Forrás: MTI/Kovács Tamás

Orbán nem először próbálja nagyszabású felméréssel bizonyítani, hogy a szavazók többsége egyetért a kormánypártok elképzeléseivel. Először a 2010-es választások második fordulója után jelentette be, hogy öt különböző témáról megkérdezi a választókat. A rend, a szociális biztonság, a gazdaság, az egészségügy, valamit a "demokratikus normák visszahozataláról" tartottak kisebb fórumokat.

Orbán 2010 szeptemberében fordult először levélben a választókhoz. Minden nyugdíjasnak írt, arra kérve őket, hogy válaszlevélben osszák meg vele gondjaikat, és írják meg, szerintük mi lenne a kormány legfontosabb teendője az ország jelenlegi helyzetében. Szíjjártó Péter akkor azt mondta, hogy a kérdőíves levelet 1,7 millió nyugdíjasháztartásba küldték el, a költségeket pedig a Fidesz fizette. Ezután az új alkotmányról, szociális kérdésekről, legutóbb pedig a munkahelyekkel kapcsolatban konzultált a kormány. De milyen eredmények születtek az eddig konzultációk során, és mennyiben befolyásolták a kormány döntését a vélemények?

A kérdésben a válasz

Az [origo] kikérte a kormánytól a kérdőíves nemzeti konzultációk összesített eredményeit. A válaszból kiderül, hogy az alkotmányról szóló nemzeti konzultáció során mintegy 917 ezer, a szociális konzultáció alkalmával 1 millió 140 ezer, míg a munkahelyteremtéssel kapcsolatos nemzeti konzultáción csak 690 ezer kérdőívet küldtek vissza a kormánynak. Ez azt jelenti, hogy amikor a legjobban aktivizálták magukat az emberek, akkor a választók körülbelül hetede vette a fáradságot, hogy válaszoljon a kormány kérdéseire.

Forrás: MTI/Beliczay László

Az új alkotmányról szóló konzultáció 2011 februárjában indult. A kormány a kérdőív alapján nem bízta a véletlenre az eredményt, a legtöbb kérdésben a kormány által sugalmazott válaszok kaptak döntő többséget (a kérdőíveken több kérdés úgy nézett ki, hogy volt egy egyértelműen pozitív kimenetelű, egy kicsit nihilista és egy nem tudok dönteni típusú válasz - példák keretes írásunkban). De volt olyan kérdés is, amely megosztotta a válaszadókat, igaz, ezek a különbségek nem mentek radikálisan szembe egymással és a kormány politikájával.

Az állam eladósodásának maximális mértékét firtató kérdésre például a válaszadók 53 százaléka azt válaszolta, hogy az államadósságnak legyen egy maximális szintje, amely fölé senki nem mehet, míg 39 százaléknyian úgy látták, ez a szint gazdasági krízishelyzetben emelkedhet. Az alaptörvénybe végül ez utóbbi került, ugyanis különleges helyzetekben meghaladhatja az ötven százalékot az államadósság mértéke.

Megosztotta a válaszadókat a határon túli magyarság is, ugyanis 61 százalék gondolta úgy, hogy az alaptörvénybe kell foglalni a nemzeti összetartozás fontosságát, és ezt kötelezettségvállalásokkal is meg kell tűzdelni, míg 28 százalék nem akart volna kötelezettségeket róni a kormányokra. Kapott 15 százaléknyi szavazatot az a válasz is, amely szavazati jogot adott volna minden szülőnek a gyerekeik után, de a többség amellett volt, hogy ne járjon ilyen többletjog a szülőknek. Utólag kiderült, hogy Orbán Viktor támogatta volna a gyerekek után járó szavazati jogot, ám a válaszadók túlnyomó többsége nem, ezért ezt nem tették bele az alaptörvénybe.

A kérdőívnek volt egy nyitott része is, ahol arra voltak kíváncsiak, milyen értékeket, elveket kellene még belerakni az alkotmányba. A Miniszterelnökség által elküldött szófelhőben a legnagyobb betűvel írt, azaz a leggyakrabban előforduló szavak a kereszténység, a halálbüntetés, a szent és a kormány szavak voltak. A halálbüntetés végül szintén nem került bele az alaptörvénybe, pedig az Index cikke szerint sokan támogatták volna újbóli bevezetését a Fidesz-frakcióból. A kezdeményezés a nemzetközi egyezmények és a KDNP ellenállása miatt komolyan szóban sem került az alkotmányozásnál.

Igazuk lett

A szociális konzultációt 2011 májusában tartották, ahol tíz kérdésre kellett válaszolniuk az állampolgároknak. A kérdőív többek között kitért a nyugdíj előtti védett kor bevezetésére, a közműcégek extraprofitjának korlátozására és a gyógyszergyárak lobbijának megtörésére. Az eredmények az alkotmányozással kapcsolatos konzultációhoz hasonlóan kétharmaddal támasztották alá a kérdésekbe ágyazott állítások többségét.

Forrás: MTI/Jászai Csaba

A gyerekvállalás megadóztatásáról szóló kérdésben és a szociális segélyezés kérdésében voltak számottevően, de kisebbségben azok, akik nem értettek egyet a kormánnyal. 33 százaléknyian válaszolták azt, hogy alapvető szükségleti cikkekben fizessék a segélyt, 50 százaléknyian úgy, hogy egy részét pénzben, egy másik részét szükségleti cikkekben, míg 15 százaléknyian úgy, hogy csak pénzben kapják a segélyt a rászorulók. Ebben a kérdésben a kormány a többségre hallgatott, ugyanis idén júliusban úgy módosították a törvényeket, hogy az önkormányzatoknak lehetőségük van a segély egy részét Erzsébet-utalványban kifizetni.

A devizahitelek kérdésében is megosztottak voltak a válaszadók. 20 százaléknyi válaszadó például nem értett egyet a kormány devizahiteleseket megsegítő politikájával. Szerintük az államnak nem kell segítséget nyújtania azoknak, akik nem tudják fizetni a hitelüket. De vita volt a devizaalapú hitelek engedélyezéséről is. 34 százalék szerint jó a mostani szabályozás (amely ugyan nem tiltja, de lényegében ellehetetleníti a devizahitelezést), 55 százalék szerint be kell tiltani a devizahitelezést, míg 12 százalék nem tudta megítélni a kérdést. A kormány a válaszadókkal egyetértésben döntött a devizahitelesek megsegítéséről, hiszen a konzultáció után néhány hónappal döntöttek a végtörlesztésről vagy az árfolyamgátról, viszont a devizahitelezést az uniós nyomásnak engedve nem tudta betiltani a kormány. 

Az idén meghirdetett nemzeti konzultáció tizenhat, elsősorban munkahelyteremtésről szóló kérdést tartalmazott. A kétharmad itt is tarolt, de a válaszadókat megosztotta a nyugdíj utáni munkavégzés kérdése. 33 százaléknyian gondolták úgy, hogy a nyugdíj melletti munka után ne kelljen adót és járulékot fizetni, míg 62 százaléknyian úgy vélték, hogy nem kell támogatni a nyugdíjasok munkavégzését. A kormány ebben a kérdésben nem járt annyira a nyugdíjasok kedvében, mert például az évközepétől nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést is egyidejűleg az állami szférában dolgozók.

A kérdőív alapján 35 százaléknyian szeretnék támogatni a családok autóvásárlását, míg 62 százaléknyian nem adnának így pénzt, ahogyan a kormány sem adott. Megosztottak voltak a cafeteriarendszer kérdésében is az emberek: 52 százalék látta úgy, hogy az alacsony jövedelműek választhassák a készpénzt a cafeteria helyett, míg 33 százalék úgy gondolta, erre nincs szükség. Ebben a kérdésben csak annyi változás történt, hogy az 5000 forintnyi Erzsébet-utalvány helyett jövőre már 8000 forintot költhetnek el a munkavállalók étkezésre.

Nem olcsó mulatság konzultálni az emberekkel, egy-egy konzultáció közel egymilliárd forintba kerül. A legutóbbi, a munkával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó nemzeti konzultáció 976 millió forintba került, a szociális konzultáció pénzügyi fedezetére 867,9 millió forintot csoportosított át a kormány, míg az alaptörvényről szóló 487 millió forintba került. Egy reprezentatív országos közvélemény-kutatás tízmilliós tétel.

Hogyan kérdez alánk a kormány?

Vannak, akik szerint a munkanélküliség által leginkább sújtott területeken szabadvállalkozási zónák kialakítására lenne szükség. Külföldi példák bizonyítják, hogy az ilyen zónákban, ahol az új vállalkozások komoly adókedvezményeket kapnak, gyorsan tudnak nagyszámú munkahelyet teremteni a helybelieknek. Mások szerint nem kell szabadvállalkozási zónákkal ösztönözni a munkahelyteremtést.

- Kellenek szabad vállalkozási zónák az ország azon részein, ahol a legnagyobb a munkanélküliség.
- Nincs szükség szabad vállalkozási zónákra.
- Nem tudom megítélni a kérdést.

Vannak, akik azt javasolják, hogy a 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozásoknak biztosítani kell az átalányadózás lehetőségét, mert így jobb eséllyel tarthatják meg alkalmazottaikat a válság közepette. Mások szerint nincs szükség a kis cégek ilyen módon történő megvédésére. Ön mit gondol?

- A kisvállalkozások sok ember megélhetését biztosítják, ezért lehetővé kell tenni, hogy átalányadózással a válság közepette is működni tudjanak.
- A kisvállalkozásokat nem kell az átalányadózás bevezetésével segíteni, mert a gazdasági életben egyenlő esélyeket kell teremteni.
- Nem tudom megítélni a kérdést.

Vannak, akik szerint továbbra is méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, illetve a bankok és az emberek között akkor is, ha ez ellentétes az EU elvárásaival. Mások szerint a bankoknak és nagyvállalatoknak kisebb részt kell vállalni a válság terheiből, mert így tudják eredményessé tenni a gazdálkodásukat és segíteni a gazdaságot. Ön mit gondol?

- Továbbra is szükséges a méltányos tehermegosztás, amíg a válság véget nem ér.
- A bankok és nagyvállalatok vállaljanak kisebb részt a válság terheiből.
- Nem tudom megítélni a kérdést

Vannak, akik úgy gondolják, az államnak vissza kell szorítania a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. Mások szerint nem kell föllépni a monopóliumok ellen; rendjén van, hogy a nagyhal megeszi a kishalat. Ön mit gondol?

- Az állam tegyen lépéseket a monopóliumok visszaszorítására, hogy a kisebb vállalkozásoknak is legyen esélyük.
- Nem kell beavatkozni a piac működésébe.
- Nem tudom megítélni a kérdést.

Vannak, akik szerint a kormánynak a válság idején is meg kell védenie a nyugdíjak vásárlóértékét. Mások szerint erre nincs lehetőség. Ön mit gondol?

- A kormány továbbra is védje meg a nyugdíjak vásárlóértékét.
- Válság idején nincs lehetőség megvédeni a nyugdíjak vásárlóértékét.
- Nem tudom megítélni a kérdést.

Vannak, akik szerint az államnak több eszközzel, jobban kellene segítenie a fiatalokat az elhelyezkedésben. Mások szerint a fiatalok elég segítséget kapnak az államtól.

- Az állam további eszközökkel is segítse a fiatalokat abban, hogy munkát találjanak.
- Nincs szükség további segítségre a fiatalok munkába állásához.
- Nem tudom megítélni a kérdést.