Információnk szerint egy kivételével minden - Áder János köztársasági elnök által megjelölt - pontban alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvényt. A testület nemcsak formailag, de tartalmilag is vizsgálta a jogszabályt: az AB szerint nem szükségszerű a regisztráció.

Egy kivételével a köztársasági elnök által megjelölt minden pontban alkotmányellenesnek találta az [origo] információi szerint az AB a választási eljárásról szóló törvényt. A testület mindezeken túl, információink szerint nemcsak az Áder János által formai okokból megjelölt pontokat vizsgálta, illetve semmisítette meg, hanem tartalmilag is elemezte a regisztráció intézményét, és kimondta róla, hogy annak bevezetése nem szükségszerű. A testület állásfoglalása szerint a parlamentnek vagy bizonyítania kell a feliratkozás szükségszerűségét, vagy el kell állnia annak bevezetésétől.

Kitáncolt a frakció a kontrollból

Bár a törvényről a Fidesz korábbi frakcióvezetője, Lázár János ígérete szerint eredetileg a képviselőcsoport kérte volna ki az AB véleményét, a javaslat parlamenti vitájának végére meggondolta magát a frakció vezetése, mert rájöttek, hogy "nem néz ki jól", ha a saját maguk által elfogadott jogszabály alkotmányosságát megkérdőjelezik.

Az AB előzetes normakontrollját így végül Áder János köztársasági elnök kezdeményezte, december 6-i beadványában több aggályos pontot is megjelölt a törvényben.

Az államfő kizárólag a Magyarországon élők feliratkozásával kapcsolatban talált vizsgálandó, a választójog aránytalan korlátozását felvető részeket, a határon túl élő magyarok, illetve a nemzetiségiek regisztrációjával kapcsolatban nem.

A belföldi feliratkozás szabályai közül az államfő kifogásolta, hogy a választást megelőző év szeptemberének első két hetét leszámítva csak személyesen vagy interneten lehet regisztrálni a választásra, de levélben, ahogy a határon túl élők, nem, és bírálta azt is, hogy a Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező szavazókra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a külföldön élő magyarokra.

Áder János aggályos pontokat talált emellett a kampányra, a közvélemény-kutatásra és a hatályba léptetésre vonatkozó szabályok között is: vizsgálandónak nevezte például, hogy a választási kampány hossza a korábbi 90 nap helyett 50 napra csökken, így a regisztrációs időszak nagy részében nem lehet majd kampányolni, az pedig a véleményszabadságot korlátozhatja felvetése szerint, hogy a kereskedelmi tévékben és rádiókban nem, csak a közmédiában jelenhetnek meg politikai hirdetések, illetve, hogy a választást megelőző héten nem lehet közzétenni a közvélemény-kutatások adatait.

A törvény legtöbbet bírált, a választási részvételt előzetes feliratkozáshoz kötő pontjának vizsgálatát Áder János ugyanakkor nem kérte az Alkotmánybíróságtól arra hivatkozva, hogy azt az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben rögzítették, ami pedig az alaptörvény része, vagyis az AB által nem vizsgálható. 

Áder János december eleji beadványa ugyanakkor még az előtt született, hogy december 28-i ülésén az AB megsemmisítette az átmeneti rendelkezések egyes nem átmeneti hatályú rendelkezéseit - köztük a regisztrációról szólót - arra hivatkozva, hogy azok nem részei az alaptörvénynek.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a decemberi döntés után közölte, hogy a februárban kezdődő tavaszi ülésszakon a képviselőcsoport várhatóan közvetlenül az alaptörvénybe foglalja majd az AB által megsemmisített szabályokat. Ennek alapján pedig könnyen lehet, hogy a választási törvény pénteken megsemmisített részeit is így teszi majd támadhatatlanná a kormánytöbbség.

A Fidesz vezetése még 2011 őszén vetette fel, hogy előzetes regisztrációhoz - a végleges megfogalmazás szerint feliratkozáshoz - kössék a választási részvételt. A megoldás alkotmányosságát korábban az ellenzéki pártok, politikai elemezők és Sólyom László volt köztársasági elnök mellett még a közigazgatási minisztérium szakértői is megkérdőjelezték.