Kevesli a rezsicsökkentést Lázár János

2013.01.12. 15:00

Kevésnek tartja a tízszázalékos rezsicsökkentést, a szociális helyzet rendezését pedig előrébbvalónak a demokrácia problémáinál. Többek között erről is beszélt Lázár János az MTI-nek adott interjújában. Azt ígérte, 2013-ban javulhat az életminőség, és a kormány békén hagyja a választókat.

A választópolgárok elmúlt két évben tanúsított áldozatvállalása meghozta az eredményét: 2013-ban javulhat az életminőség - közölte Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár az MTI-nek adott interjújában. A politikus szerint az emberek reménykedhetnek abban, hogy "az idén már nyugalmat és biztonságot teremt a kormány".

Lázár szerint a kormányváltáskor Magyarország gazdasági és társadalmi csődhelyzetben volt, ehhez képest most, az Európai Unió, az országot finanszírozó piaci pénzügyi alapok, valamint a pénzügyi elemzők egyértelmű álláspontja szerint a pénzügyi helyzet stabil. Magyarország 2011-ben, 2012-ben és az Európai Unió előrejelzése alapján 2013-ban is 3 százalék alatt tudja tartani az államháztartási deficitet, valamint az elmúlt két évben 77-78 százalékra mérsékelte az államadósságot. Így joggal és alappal reménykedhetünk abban, hogy a 2004 óta Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás megszűnik 2013 közepén - mondta.

Az államtitkár szerint ezek a folyamatok azt jelzik, hogy az állam pénzügyei tekintetében "a jó gazda gondossága érvényesül", ami azonban nem elsősorban a kormánynak köszönhető, hanem a magyar választópolgároknak. "A kormány hálás lehet a magyar választópolgároknak, hogy az elmúlt két évet végigcsinálták, a magyar választók pedig joggal reménykedhetnek abban, hogy 2013-ban már békén hagyja őket a kormány" - mondta.

Nem voltak megszorítások

Szerinte az emberek - azok is, akik a Fideszre szavaztak, és azok is, akik nem - a "fogakat összeszorítva, időnként nagyon rossz hangulatban", de "kellő bölcsességgel" vették tudomásul, hogy meg kell változtatni az országot ahhoz, hogy a gazdasági-társadalmi csődből kikeveredjünk.

Lázár János tagadta, hogy ez közvetett elismerése lenne annak az ellenzéki érvelésnek, amely szerint az elmúlt két évben voltak megszorítások. Szerinte a megszorítás mindig a szocialisták eszköze, a jelenlegi kormány viszont az elmúlt két évben a bankoktól, valamint az energia- és a kereskedelmi szektortól kért minden családi háztartást meghaladó mértékű hozzájárulást, éppen azért, mert 2010-ben pontosan látta, hogy ezek a cégek korábban sokat kerestek, az emberek zsebe pedig üres. A közigazgatás, az oktatás és az egészségügy átalakítása is áldozatvállalást jelentett az embereknek, ugyanúgy, mint a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése vagy a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata.

Demokráciadeficit helyett szociális deficit

Lázár szerint ennek a "közös kétévnyi fogösszeszorításnak" az eredménye, hogy 2013 első hónapjaiban csökkenteni lehet a gáz, a villamosenergia és a távhő árát, majd következik a víz- és a szemétdíj árcsökkentése, valamint január 1-jétől emelkedtek a nyugdíjak, és növekedett a bérek vásárlóértéke is. "Megérte az ország megváltoztatásában részt venni, mert ez 2013-ban jó néhány csoport számára az életminőség javításához vezethet." A 10 százalékos rezsiköltség-csökkentést nem tartotta elégségesnek. "Ma Magyarországon sok szakértő azt mondja, hogy legalább 30 százalékkal drágább a gáz és az áram annál, mint amit egy család vagy egy nyugdíjas ki tud fizetni" - mondta.

A 13. havi nyugdíj vagy egy egyszeri nyugdíj-kiegészítés esetleges bevezetésével kapcsolatban azt mondta, akkor van lehetőség a jóléti kiadások finanszírozására és a szociális deficit csökkentésére, ha tudják tartani a pénzügyi stabilitást, illetve nem nő az államadósság. Az Alkotmánybíróság döntése ugyanis az elmúlt hetekben rávilágított arra, hogy Magyarországon nem demokráciadeficit, hanem szociális deficit van. Magyarországon alacsonyak a fizetések és a nyugdíjak, a kormánytól pedig az várják az emberek, hogy segítse a megélhetésüket munkalehetőséggel, normális fizetéssel vagy nyugdíjjal. "A kormánynak az a dolga, hogy ezeket rendezze, 2013-ban ezekkel a kérdésekkel kell foglalkozni: rezsi, nyugdíj, fizetés, ezek lesznek a fő témáink" - mondta.

Megússzák az orvosok a kötelező nyugdíjazást

Az államtitkár a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy ha egy kormány meg akarja állítani a fiatalok elvándorlását, akkor mernie kell azt mondani, hogy az államapparátusban csak olyan álláshelyen dolgozzon nyugdíjas, ahová fiatal nem jelentkezik. Hozzátette, minden embernek mérlegelnie kell, hogy vagy nyugdíjas lesz, vagy dolgozik az állami szektorban, mert a kettőt együtt jelenleg Magyarország nem engedheti meg magának.

Az orvosok helyzetéről azt mondta, Magyarországon ma az a realitás, hogy az orvostársadalom mentesüljön a kötelező nyugdíjazás alól, szerinte bizonyos orvosi szakmákban ez automatikus lesz. Ugyanakkor jelezte, hogy a nyugdíj és a fizetés kérdését is meg kell oldani, mert a nyugdíjas korú orvosok nem kereshetnek kevesebbet jelenlegi jövedelmüknél.

Kiemelte, hogy az elmúlt két év átalakításai során a korkedvezményes nyugdíjakkal vagy a nyugdíj mellett dolgozókkal kapcsolatban is rengeteg hazugsággal, álszenteskedéssel és önámítással kellett leszámolni, és most szembe kell nézni a valósággal, hogy a nyugdíj tulajdonképpen a fizetés kiegészítéseként működött, mert a kettő ad ki egy normális fizetést egy orvos esetében. "Munkáért rendes fizetést kell adni, nem pedig álnyugdíjat alamizsnaként" - mondta.